Tizenkét kérdésből álló kérdőívet küld ki a választópolgárok számára az új alkotmány előkészítésével kapcsolatosan a nemzeti konzultációs testület, amelyben többnyire általános kérdésekben várnak válaszokat. Új elemként azonban az is felmerült, hogy a kiskorú gyermekek után a szülők rendelkezhessenek-e szavazati joggal. A bizottság vezetője, a fideszes EP-képviselő Szájer József hangsúlyozta, az állampolgárok közül a 18 év alattiak alkotják a legnagyobb olyan csoportot, amely ki van zárva a politikai képviseletből, ezért ha „pozitív döntés” születne, az „mindenképpen komoly következményekkel járna”, a politikusoknak jobban oda kellene figyelniük erre a társadalmi rétegre.
A kormány által feltett kérdések nem igazán a lényegre vonatkoznak. A hatalom működésének igazi kérdései nem szerepelnek benne, például a köztársasági elnök megválasztásának módja sincs köztük – mondta el az fn.hu-nak Lövétei István alkotmányjogász.
Szerinte ezek a kérdések feltétlenül alkalmasak arra, hogy azok a polgárok, akik véleményt kívánnak nyilvánítani, ezt megtehessék, de nem döntenek el olyan tartalmi kérdéseket, amelyek az alkotmánynak a legfontosabb, leglényegibb és tartalmilag is jelentős részei.
Emellett az alkotmányozás legitimitása is kérdéses, mert jelenleg az alkotmány előkészítése az ellenzéki pártok nélkül zajlik, és a kormány népszavazásra sem kívánja bocsátani az új alaptörvényt. A modern demokratikus követelmény szerint ez lenne a legitimitás csúcsa. Ha egy politikai erő a referendumot nem vállalja, akkor nem is lesz teljes a legitimítás. Az eddig hangoztatott kétharmados többség ugyanis a jelenlegi alkotmánymódosításra vonatkozik, és az új alaptörvényre vonatkozóan ezt nem lehet levezetni.
Nincs jogfilozófiai akadály
Mindemellett a választási jog gyermekekre, illetve a családra kiterjesztését Lövétei nem tartja az ördögtől valónak. Úgy véli, ennek elvi vagy jogfilozófiai akadálya nincs. Így azok a polgárok, akik kisgyerekként, cselekvőképességük korlátozottsága okán önállóan még nem tudják gyakorolni a politikai jogaikat, a családjuk révén ezt megtehetik.
12 kérdés az új alkotmányról
Két héten belül tizenkét kérdésből álló kérdőívet küld ki a választópolgárok számára az új alkotmány előkészítésével kapcsolatosan a nemzeti konzultációs testület. A kérdőíveket két héten belül kell visszaküldeni a kormány számára. A kormány saját apparátusán belül kívánja feldolgozni a válaszokat, így a kezdeményezés a postai költségeken kívül többe nem kerül az államnak.
A kérdések a következőek:
1. Az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e?
2. Korlátozza-e az új alkotmány az állam eladósodását?
3. Vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket az új alaptörvény, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség?
4. Járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után?
5. Engedje-e az új alkotmány a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem?
6. Az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után?
7. Az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét?
8. Az új alaptörvény védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét?
9. Az új alkotmány védje-e fokozottan a nemzeti vagyont?
10. Az új alaptörvény szerint kizárólag átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás?
11. A bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására?
12. Az új alaptörvény szankcionálja-e a parlamenti bizottságok előtt való meg nem jelenést?
Ilyen eddig nem volt a világon. A történelmileg kialakult jelenlegi jog azt mondja, hogy az állampolgárokat akkor illessék meg a politikai jogok, ha erre már beérett a fejük. A modern jog ezt már némileg meghaladta, mert Ausztriában a jog már átlépte az eddigi klasszikus határt. Itt a nagykorúság továbbra is 18 év maradt, miközben 16 évesen már lehet szavazni. Így olyanok hozhatnak politikai kérdésekben döntéseket, akik a saját vagyonuk kezelésére még nem is jogosultak – mondta Lövétei.
Ó mond, te kit választanál? (Fotó: MTI)
Bár a vagyoni és a műveltségi cenzus nem ismeretlen a történelemben, de a modern demokráciában az általános és egyenlő választójog ma már annyira erős, hogy vagyon vagy műveltség alapján ilyen különbségtételre nincs lehetőség. Ugyan a gyermekek szavazati joga is eltérést jelent ettől, de ha azt mondjuk, hogy minden gyerek kap ilyet, csak a szülő adja le helyette – ahogyan a szülő jogosult a gyermek vagyonát is kezelni – akkor az a jogegyenlőséget nem borítja fel.
Ekkor persze még kérdés, hogy ha a jogi értelemben cselekvőképtelen gyermekek esetén bevezetik a választójog kiterjesztését, akkor ugyanezen elv alapján az elmebeli fogyatékossága alapján cselekvőképtelen nagykorúaknak is kellene adni. Lövétei szerint mindez olyan bonyolulttá tenné az egész rendszert, hogy nem lenne érdemes erre áttérni, mert a jelenlegi szisztéma a gyakorlatban sokkal működőképesebb. Ha a család és a gyermekek kérdése egy kormánynak fontos, mert támogatni kívánja a családokat és a javítani a születési arányt, akkor ennek megvannak a hagyományos kormányzati eszközei – vélte az alkotmányjogász.
Patologikus tünet
Sokak szerint a szavazati jog gyermekekre kiterjesztésének ötlete a KDNP és a Fidesz közötti csörte része. Egyfajta kompenzáció azért, amiért a kereszténydemokraták ultrakonzervatív nézetei nem jelennek meg az alkotmányban. Kiss Viktor politológus szerint azonban itt nem egészen erről van szó. Sokkal inkább a Fidesz hatalomgyakorlásának patologikus tünetéről. Az egészet arra lehet visszavezetni, hogy a Fidesz a korábbi ellenzéki időszakban semmiféle program kidolgozását nem végezte el, mert attól rettegtek, hogy maga a programkészítés is a hatékonyságukat rontja.
Ezért aztán a Fideszben a hatalomra kerülésük óta számos kérdésben tetten érhető ez a döntéshozatali technika – amely a budapesti egészségügyi átalakítástól kezdve a felsőoktatási reformokig tetten érhető -, hogy befolyásos személyek vagy csoportok fejéből kipattant mániákus gondolatokat próbálják eljuttatni a Fidesz döntéshozatali szintjére, hogy végül Orbán Viktor rábólintson azokra. A politológus a szavazati jog kiterjesztésének ötletét is ilyen tünetnek tekinti.
Egy alkotmányozási időszakban azonban a hatalomgyakorlás ilyen módja különösen veszélyes lehet. „Mi történik akkor, ha valaki jól tudja érvényesíteni a személyes érdekeit Orbán Viktornál, és ilyen módon belekerül valami igazán vállalhatatlan az alkotmányba?” – teszi fel a kérdést.
A politológus mindemellett meglehetősen komolyan vehetetlennek tartja a választójogi javaslatot. Szerinte aki ezt kitalálta, annak nemcsak a politika működéséről nincs fogalma, de arról sem, hogy a választópolgárok hogyan hozzák meg a döntéseiket.
Ez ugyanis arra épül, hogy amennyiben kiemelt szavazati jogokat adnak kiemelt társadalmi csoportoknak, akkor rákényszeríthető a politika, hogy számukra külön mondanivalót dolgozzanak ki. Így például a nagycsaládosokat fogja a nagypolitika a mondandójának a középpontjába helyezni. Ilyen szakpolitikai kérdésekről azonban a kampány csak igen különleges helyzetekben szólhat. Ha pedig mégis meg akarják szólítani a nagycsaládosokat, akkor biztos, hogy inkább érzelemre alapozó üzenetet választanának a politikusok. Vélhetően inkább felmérik az ő egyéb társadalmi, kulturális helyzetüket, preferenciájukat, és azon keresztül szólítják meg őket.
A politológus úgy véli, hogy ez mindemellett a választók lenézése is. Mert abból indulunk ki, hogy a választók felelős és magasabb szempontokat is figyelembe vevő döntéseket hoznak az ország jövőjéről. Ha azt feltételezik, hogy egy nagycsaládost csak az érdekel, hogy mi lesz az ő nagycsaládjával, akkor az az ő lebecsülése.
Mi lenne a generációs szakadékkal?
Bár itt a gyerekek szavazatának az érvényre juttatásáról van szó, azért érdemes azon vitatkozni, hogy melyek lehetnek azok a jogok, amelyeket a szülők gyakorolnak a gyermek helyett. Mert itt generációs ellentétek is felléphetnek: egy 15-17 éves gyermek már akár gyökeresen ellentétes nézeteket vallhat a 40-50 éves szüleitől. Míg a szülők mondjuk a társadalomba jól beágyazott konzervatív értékrendű emberek, addig mondjuk a gyermekük punk vagy liberális. Az is lehet, hogy pont elege van a saját szüleiből, és ezért pont a másik oldalra szavazna. Ettől fogva a szülőnek döntenie kell, hogy a gyermek szavazatát a punkok pártjára adja, vagy gyermeke helyett dönt, és az ultrakonzervatívokra voksol. Nincs tehát garancia arra, hogy a világ dolgaiban a gyermek és a szülő ugyanúgy gondolkodik.
Konzultáció vagy manipuláció?
Maga a kérdőív és a konzultáció Kiss Viktor szerint csak arra jó, hogy a Fidesz-KDNP által fontosnak tartott kérdéseken gondolkodjanak az emberek. Ez pedig jól illeszthető a nemzeti konzultáció történetébe. Konzultáció és partneri viszony ugyanis csak akkor áll fenn, ha mindkét félnek kényszerhelyzete van arra vonatkozóan, hogy a másik álláspontját a maga teljes valóságában figyelembe vegye.
A Fidesz konzultációja azonban csak arra jó, hogy manipulálhassanak az arányokkal, és azt emelhessenek ki, amit akarnak. Elég, ha arra gondolunk, ahogy Orbán Viktor a Facebookon az iránt érdeklődött, hogy a beszédében milyen témákról beszéljen. Azóta ugyancsak a Facebookon már alakultak olyan csoportok is, hogy melyik kérdéseket nem válaszolta meg Orbán Viktor. Miután az alkotmányt nem bocsátják népszavazásra, a konzultációval akarják legitimálni.
Előkerül a cigánykártya
A politológus úgy véli, hogy a szavazati jog kiterjesztése az igazi kihívást majd az LMP és a Jobbik számára jelentheti. Az LMP holdudvarának ugyanis mindig központi kérdése volt a jövő nemzedékének ombudsmanja. Így dilemma elé kerülnek, hogy előremutató lépésnek látják-e a jövő nemzedék ügyének ilyen kezelését.
A Jobbik számára azonban még nagyobb lehet a dilemma. A párt ugyanis letette a saját csomagját az asztalra a gyermekvállalás elősegítése és a nagycsaládosok támogatása körében, de biztosan rárajtolnak arra, hogy ezzel a kormány gyakorlatilag a cigányokat támogatja, és hozza jobb helyzetbe.
A párt időközben a cigánykártya előhúzásának lehetőségét már meg is ragadta, így Apáti István képviselő keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy szerintük a gyermekek után járó szavazati jog csak egy „gyengeelméjű” párt ötlete, az egyenlő a választójogi cenzus bevezetésével A gyermekek után járó szavazati joggal a cigányság aránytalanul nagy beleszólást kapna az ország vezetésébe.
