Az MTA elnöke kitért arra, hogy a szóban forgó könyv összefoglalja az élelmezés- és az élelmiszerbiztonság megteremtésének feltételrendszerét, amely az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjainak legújabb kötete.
A kötet szerzői összefüggéseiben veszik sorra a magyar vidék, az agrárium és az élelmiszertermelés kérdésköreit, rámutatva az elmúlt húsz év hibás döntéseire, és megoldási javaslatokat vázolva fel a felelős döntéshozók számára.
Pálinkás József külön is aláhúzta: Magyarország az élelmiszertermelés területén nem használja ki megfelelőképpen a meglévő kapacitásait, ugyanis Magyarország mintegy 17 millió ember élelmiszeripari termékekkel való ellátására lenne képes.
Az MTA elnöke hangsúlyozta, hogy javítani kell a növénytermesztés és az állattartás jelenleg torz belföldi arányait. Most 65 százalék a növénytermesztés és 35 százalék az állattenyésztés aránya az agráriumon belül.
Jelezte azt is, hogy hiba volt az élelmiszerkereskedelmet átengedni a nagy láncok számára, mivel így az ellátási láncolaton hézagok, lyukak keletkeztek. Utalt arra, hogy a fogyasztói tudatosság még alacsony szinten áll Magyarországon, mivel az emberek még nem veszik igazán figyelembe a magyar termelők érdekeit, azt, hogy magyar árut vásárolva magyar termelők jövedelmét növelik, megélhetési biztonságát garantálják.
Elmondta, hogy az élelmiszerlánc egészében biztonságra kell törekedni, ezért fontos többek között a külföldi áruk megfelelően szigorú ellenőrzése is.
Németh Tamás, az MTA főtitkára arról beszélt, hogy Magyarország 9,3 millió hektáros területéből több mint 70 százalék mezőgazdaságilag művelhető terület. Ezt a lehetőséget pedig Magyarországnak ki kell használnia, mivel adottságai jók.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági termelés nem egyenlő a vidéki élet teljességével, ezért a vidéki emberek életminőségére külön is gondot kell fordítani a jó oktatás megszervezésével, a megfelelő út- és infrastruktúrahálózat biztosításával, mivel csak így képzelhető el a vidék megtartó képességének a növelése.
Németh Tamás szerint ahhoz, hogy a vidéki viszonyok átláthatók legyenek, szükség van a birtokviszonyok rendezésére is. Emellett szerinte az élelmiszerárak utóbbi időben való növekedéséhez hozzájárult az időjárás és a spekulációs tőke mozgása is. Utalt arra, hogy az állattenyésztési anomáliák csak úgy oldhatók fel, ha takarmánytermelő területeket biztosítanak azon állattartók számára, akik ezzel még nem rendelkeznek.
Csáki Csaba akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azt húzta alá, hogy az Élelmezésbiztonság című kötet közreadásával a szerzők és a szerkesztők célja elsősorban a gondolatébresztés volt. A könyvben nem új kutatási eredményeket ismertet, hanem a már meglévő ismereteket foglalja össze.
A kötetben sorra veszik a magyar agrárstratégia lehetséges fő irányait, a vidékpolitika és a vidékfejlesztés stratégiai lehetőségeit, valamint az élelmiszerbiztonság stratégiai alapjainak a kérdéskörét.
Magyarországon jelenleg az agrártermelésben az extenzív termelés aránya mintegy 75 százalékra tehető, ami azt jelenti, hogy főként alapanyagokat termel a magyar agrárium. Ez az arány két évtizeddel ezelőtt még csupán 50-55 százalék volt.
A vidékfejlesztésről szólva Csáki Csaba a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a város és a vidék közti jövedelemkülönbség növekedése megállítható legyen, ez pedig csak munkahelyteremtéssel lehetséges – hangsúlyozta alá az egyetemi tanár.
