Csaknem valamennyi vizsgált területen átlag alatti teljesítmény jellemzi Magyarországot – állapítja meg a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Népszabadságban ismertetett jóléti jelentése.
Egy magyar háztartás átlagos éves jövedelme 13 858 dollár, azaz mai árfolyamon 2,64 millió forint (havi 220 ezer forint), szemben a 22 284 dolláros OECD-átlaggal. A 15 és 64 év közötti korosztály körében foglalkoztatottsági mutató az OECD 65 százalékos átlagához képest nálunk 55 százalék. Ez a versenyképesség és társadalmi fenntarthatóság szempontjából lényeges. Aki viszont dolgozik, az nagyon sokat. A világ 34 iparilag fejlett országára vonatkozó 1739 órás éves átlagos munkamennyiséget rendesen megfejeljük, 1989 órás teljesítménnyel a hangyaszorgalmúak közé tartozunk.
A családban élő nők esélyei a munkaerőpiacon nem túl jók, miután a gyerekük iskolaéretté vált, csak 59 százalékuk tud újra munkába állni, míg az OECD-ben ez az átlag 66 százalék.
A jó munkához szaktudás is szükségeltetik, ebben a kormány által beharangozott felsőoktatási reform hatályba lépése előtt kiemelkedően jól álltunk, a 25–64 év közötti korosztály nyolcvan százaléka rendelkezett legalább érettségivel. Az OECD átlaga ezzel szemben 73 százalék volt.
A születéskor várható élettartam 74 év Magyarországon, öt évvel kevesebb az OECD átlagánál. A közügyekben való részvételre a 2010-es választások adnak egzakt mérőszámot. Akkor a szavazók 64 százaléka voksolt. Az OECD-átlag 72 százalék. A Népszabadság szerint ennél is szomorúbb az országjelentés utolsó megjegyzése, amely arról szól, hogy a magyarok 23 százaléka mondta azt, hogy elégedett az életével, szemben a fejlett országok 59 százalékos átlagával.
