Rétvári Bence azt mondta: a magyar gazdaság növekedése négyéves csúcson van, a hazai GDP 2,4 százalékkal bővült, és éves szinten elemzők 3 százalékos növekedést várnak. Úgy sikerült a kormánynak egy év alatt pozitív gazdaságpolitikai fordulatot elérnie, hogy közben megvédte a szociálisan legkiszolgáltatottabbakat: kilakoltatási moratóriummal védte a devizahiteleseket, közműdíj-befagyasztással, majd 1 százalék alatti díjemeléssel mérsékelte a legszegényebbek terheit, azonnali segítséget nyújtott az árvíz és a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak – tette hozzá.
A kereszténydemokrata politikus példaként említette, hogy márciusban 18 ezerrel többen álltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete 1,5 százalékkal nőtt. A magyar gazdaság évekig negatív példa volt Európában, sokáig annak lehetett örülni, ha nem szóltak rólunk nemzetközi gazdasági hírek, most azonban már érzékelhetőek a gazdasági mutatók kedvező változásai, amelyekre a nemzetközi gazdasági elemzők is felfigyeltek.
A KSH adatai szerint 2011. január és március között a legalább 5 embert foglalkoztató cégeknél, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 642 ezer volt, amely 1,18 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakában mértnél – mondta. Rétvári szerint átrendeződés figyelhető meg a köz- és versenyszférában foglalkoztatottak viszonylatában a magánszektor javára. Ez a közszféra nemzetközi összehasonlításában magas arányára tekintettel kedvező a magyar gazdaság jövőbeni növekedési képessége szempontjából.
A létszámbővülés forrása a versenyszféra, ebben szerepet játszik az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének hatása. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete is nőtt 1,5 százalékkal, idén 210 ezer forint, szemben a tavalyi év azonos időszakában mért 206.900 forinttal. Mint mondta: a versenyszférában az alkalmazotti létszám bővülése a bruttó keresetek 4,6 százalékos növekedésével járt együtt márciusban, ami a kedvező szja-változásokat figyelembe véve átlagosan 8,5 százalékos nettó keresetemelkedést jelent; utóbbi az inflációt is figyelembe véve a keresetek vásárlóértékének csaknem 4 százalékos emelkedésével egyenértékű.
