Az origo.hu birtokába jutott újabb hoffmanni elképzelés szerint ugyanis tizenkét egyetem maradna Magyarországon a mostani 29 helyett. Az internetes lap úgy tudja, az oktatási államtitkár már egyetemi vezetőkkel is egyeztetett. A találkozóra csak a „szerencsés tizenegy”, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni és a Miskolci Egyetem, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az ELTE, a SOTE, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetője kapott meghívást. A 12. szuperegyetem a még nem létező Magyar Közszolgálati Egyetem lenne. A másik 27 intézmény ezek valamelyikébe olvadna be.
Az Index információi szerint az egyik legmagasabban jegyzett hazai egyetem, a közgazdászképzés eddigi fellegvára, a Budapesti Corvinus Egyetem felosztására már kari szintre lebontott tervek is készültek. Mészáros Tamás rektort nem érte váratlanul az a hír, hogy megszűnhetnek egyetemek és főiskolák, pletykák már korábban is keringtek erről, de hogy a Corvinus is a megszüntetendő körbe kerülne, az meglepte. Hivatalosan senki nem értesítette őt erről. „El sem tudom képzelni, hogy ez realizálódik” – fogalmazott az Indexnek. Abban bízik, hogy az államtitkári javaslat csak egy fázis a felsőoktatási koncepció alakításának folyamatában, amelynek koránt sincs vége.
Hoffmann Rózsa egyébként állítólag azt is jelezte a rektoroknak, hogy az általa bemutatott koncepció egyáltalán nem a legdurvább a kormányzatban fogalomban lévők között. Az államtitkár elárulta, hogy kollégája, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azzal az elképzeléssel állt elő, hogy csupán öt önálló egyetem maradjon az országban.
Kell az átalakítás a debreceni rektor szerint
A Debreceni Egyetem (DE) rektora szerint mindenképpen kell strukturális változás az államilag finanszírozott felsőoktatásban, de azt hatástanulmányokkal megalapozottan, nem „lóhalálában” kell megoldani. Fábián István az MTI-nek elmondta, hogy részt vett azon az egyeztetésen, amelyen a szakállamtitkárság felvázolta elképzelését az állami fenntartású felsőoktatási intézmények számának csökkentéséről.
A rektor kiemelte: szerinte előbb fel kell mérni, hogy azok az intézmények, amelyeket leépítenének, milyen mértékben finanszírozhatóak a piacról. Az erre vonatkozó hatástanulmányok híján olyan hibák történhetnek, amelyek nehezen korrigálhatók – hangsúlyozta. A DE rektora hozzátette: ezek még csak elképzelések, várják a tárca írásos koncepcióját, hogy arról kialakíthassák véleményüket.
A NEFMI reagálása
„Reagálás a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban megjelent hírekre
A kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót, tehát minden egyes intézmény bezárásával kapcsolatos kormánydöntésről szóló mai hír alaptalan.
Mint arról a sajtó is beszámolt február 4-én egyetértés alakult ki a kormány, a diákszervezetek és a felsőoktatási intézmények képviselői között a felsőoktatási törvényt előkészítő dokumentumokról.
A dokumentum a felsőoktatás egyik legfőbb problémájaként nevezi meg: az oktatás színvonalának csökkenését, az oktatói és hallgatói teljesítmények egyenetlenségét, az átláthatatlan, ellentmondásos szabályozást.
Az alapelvek sorában kimondja: a magyar felsőoktatás a közjót szolgáló intézményrendszer, a minőségi felsőoktatás az ország versenyképességének hajtóereje. Küldetése a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének megalapozása, célja a versenyképes tudás átadása, az emberiség tudásának gyarapítása, az egyén és a köz boldogulásának elősegítése.”
A reagálás szerda délután ötkor érkezett meg az fn.hu szerkesztőségébe.
Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, a Széll Kálmán Terv bejelentése óta ugyanis nem az oktatási államtitkáré a legvadabb reformkoncepció, úgy tűnik, a nemzetgazdasági tárca – kizárólag a takarékosságra hivatkozva, a szakmai érvekre fittyet hányva – sokkal brutálisabban megszorítaná a felsőoktatási szektort. Azt is mondhatjuk, hogy csakúgy, mint a közoktatásban a pedagógus-óraszámok esetén, a felsőoktatásban az intézménybeszántásoknál is Hoffmann képviseli a kisebbik rosszat. Úgy tűnik, az oktatási államtitkár mentené a menthetőt, még olyan áron is, hogy az ő kompromisszumos javaslatai is ugyanolyan felháborodást keltenek –joggal – az érintettekben, mint az NGM-é.
A Fideszen belül azóta megindult a lobbizás a tervezet módosításáért. A megszüntetésre, illetve beolvasztásra ítélt egyetemek közé került ugyanis többek között két fideszes város, Győr és Kaposvár egyeteme is.
Lázár János Fidesz frakcióvezető szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a felsőoktatásban tervezetek tömegével találkozik, és „inkább az ötletbörze kategóriájába” tartozónak véli a napvilágot látott elképzeléseket.
Az origo.hu szerint az állami fenntartású felsőoktatási intézmények számának drasztikus csökkentése a Széll Kálmán-tervnek megfelelően három év alatt 88 milliárd forintos spórolást eredményezne. A jelenleg működő, összesen 29 egyetem és főiskola helyett csak 12 egyetem és 4-5 főiskola maradna. Állami finanszírozással ezeken túl csak a 2012-ben indítandó Nemzeti Közszolgálati Egyetem működne, illetve egy egységes művészeti egyetem, ahol a zene mellett az ipar-, képző-, szín- és táncművészetet is oktatnák.
Állami főiskola maradna az egri és a nyíregyházi főiskola, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy Dunamenti Főiskola munkanévre keresztelt intézmény, amely a dunaújvárosi, a bajai és a kecskeméti iskolák mellett a Tisza-parti Szolnok főiskoláját olvasztaná egybe. Az elképzelés szerint a megmaradók listáján nem szereplő intézmények beolvadhatnak a megmaradók valamelyikébe, magánegyetemekként működhetnének tovább vagy megszűnnének.
A hallgatók számának csökkenéséről márkorábban napvilágot láttak információk. A konvergenciaprogram azt írja, hogy „2012-től a felvehető államilag finanszírozott létszámkeret fokozatosan csökken, a 2011. évi 53 450 főről 2014-re kb. 30 000 fő körülire, az ezen felül felsőoktatásba jelentkezők pedig költségtérítéses képzésben vehetnek részt.”
Ez azt jelenti, hogy három év alatt majdnem felére (56 százalékára) csökkentjük az államilag finanszírozott hallgatói létszámot, de aki akar, és van pénze, fizetős szakon elvégezheti a kívánt szakot. Külön érdekesség (és épp a különböző kormányzati tervek konvergenciáját cáfolja), hogy a Széll Kálmán Terv még meg akarta szüntetni a költségtérítéses szakokat, amit a konvergenciaprogram ilyen módon gyakorlatilag megerősít. A hallgatói létszámban is próbált némi kompromisszumot kiharcolni Hoffmann, kérdés mekkora sikerrel.
