A magyar törvény Európai Bizottság általi vizsgálatával kapcsolatban Mellakauls azt mondta: a tény, hogy a bizottság „bekérte” a törvényt, még nem jelenti, hogy mindenképpen változtatni kell majd rajta. Ha egyes kitételei azonban ütköznek a közösségi joggal, szükséges lesz megváltoztatásuk.
A törvényt övező nemzetközi visszhangról úgy vélekedett: a szólásszabadság folyamatosan és mindenhol veszélynek van kitéve Európában, mivel a kormányok természetes módon hajlanak arra, hogy szabályozzák az információt. Ám a szakember nem emlékszik olyan méretű sajtóvisszhangra, amely most a magyar médiatörvény körül tapasztalható, de kiemelte, hogy a törvényt azelőtt kezdték kritizálni külföldön, hogy annak hivatalos fordítását bárki megismerhette volna. Ez szerinte „nem fair” eljárás a kritizálók részéről. „Hogy kommentálhatja valaki a törvényt úgy, hogy nem is olvasta?” – kérdezte Mellakauls.
Furcsa lenne a maximális összegű büntetés
Hangsúlyozta: az operatív bizottság feladata többek között olyan elvek megfogalmazása, amelyek irányadóak a véleményszabadság általános elvére vonatkozóan. A testület jelenleg a média mint fogalom új definíciójának kidolgozását végzi, mivel a hagyományos, az elektronikus és az online médiumok határa egyre inkább összeolvad – magyarázta. A nyomtatott sajtó szabályozása hagyományosan elválik az elektronikus és online területek szabályozásától, ebből a szempontból Magyarország újonnan életbe lépett jogszabálya „egyedülálló és ambiciózus”.
„Nem látok Európában olyan trendet, amely afelé tartana, hogy az online médiumokat azonos szabályozás alá akarnák vonni a hagyományos médiumokkal” – jelentette ki. Azonban ettől függetlenül – ha a jogszabály rendelkezései összhangban állnak az uniós irányelvekkel – a magyar törvény kiállhatja a próbát – emelte ki. A törvény médiumokra vonatkozó konkrét büntetési tételeiről szólva Mellakauls azt mondta, nagyon furcsa lenne, ha a törvényben meghatározott maximális összeget róná ki a hatóság.
Módosítani mindig lehet
A szakember országának példáját említve azt mondta, Lettország tavaly elfogadott és szintén az Európai Bizottság előtt lévő médiatörvényével kapcsolatban minden bizonnyal elképzelhető, hogy kritikát kapnak a bizottságtól, mégpedig amiatt, hogy az ország az uniós irányelvek átültetésével lemaradásban van. Ennek analógiája mentén a magyar törvénnyel kapcsolatban azt állította: egy törvényt, így a magyar médiaszabályozást is mindig lehet módosítani.
Andris Mellakauls szerint, aki egyben a lett kulturális minisztérium tanácsadója, csak abban az esetben változhat negatív irányba a magyar uniós elnökség majdani megítélése, ha az Európai Bizottság hat hónapon belül, vagyis az uniós elnökség ideje alatt végez a törvény elemzésével. Mint azonban elmondta, teljességgel lehetetlen megállapítani, a bizottság mennyi idő alatt végez a munkával. Mint mondta, a bizottságnak nem szándéka szankciókat alkalmazni senkivel szemben, csupán a jogharmonizációra figyelmezteti a tagállamokat.
