Kultúra

A tatárjárás rejtélyét megoldja, de az elköltött milliárdokra nem ad megnyugtató választ A Nyugat kapujában

1242 – A Nyugat kapujában
1242 – A Nyugat kapujában
Végre eljutott a mozikba a több mint 3,7 milliárdos költségvetésből készült, tatárjárásról szóló gigaprodukció, az 1242 – A Nyugat kapujában. Soós Péter filmje különös választ ad rá, miért döntöttek úgy a mongolok a fél világ meghódítása után, hogy Magyarországon inkább visszafordulnak, az viszont nem derül ki belőle, mi került rajta ennyibe. És még L. Simon László jelenetét is kivágták belőle – a Nemzeti Múzeum volt főigazgatója és a komplett magyar nyilvánosság közös bánatára. Kritika.

Legtöbbet talán az árul el az 1242 – A Nyugat kapujában című filmről, hogy elkészültének történetében több a fordulat, mint magában a filmben.

A magyar-angol-ausztrál-mongol gigaprodukciót Sipos Kornél producer álmodta meg egy mongóliai utazás során: akkor ötlött fel benne, hogy érdemes lenne filmet készíteni Batu kánról és magyarországi hódításairól. Pontosabban arról a pontról, amikor az esztergomi vár alatt az akkori világ legnagyobb hadseregét vezető kán egyszercsak úgy döntött, hogy hagyja a csudába a magyarokat meg Európa leigázását, és inkább visszafordul.

Történészek között sokáig konszenzus volt róla, hogy Batu Ögödej nagykán halálhíre hallatán hagyott ott csapot papot, és indult vissza a mongol birodalom fővárosába, Karakorumba, hogy részt vegyen a kánválasztáson, ez az elmélet azonban nem is olyan régen tulajdonképpen megdőlt: a nagykán halálhíre az új kutatások szerint a legnagyobb jóindulattal sem érhetett el időben Magyarországig; valószínűbb tehát, hogy Batu kán már korábban döntött a kivonulásról.

Ilyen és hasonló, jelenlegi történelmi tudásunkat alapjaiban megkérdőjelező elméletekkel és felfedezésekkel foglalkozik egyébként Bihari Dániel kollégánk nemrég megjelent sikerkönyve, A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca is – abból talán kicsit pontosabban informálódhat, aki a téma iránt érdeklődik, mint Siposék filmjéből. Utóbbi ugyanis végül egészen különös indokot képzelt a kán döntése mögé: a jóságos és a filmben valamiért egy AI-Jézushoz hasonlóan megjelenített IV. Béla titkos közbenjárását – erre később még visszatérünk.

A tatárok angolos távozása nyilván jó filmalap, az itthon épp a 2020-as évek elején induló történelmi filmes dömping ráadásul láthatóan kedveli a magyarokat Európa hőseiként ábrázoló történeteket – IV. Béla volt ugye az első, aki hazánkat Európa védőbástyájának nevezte – Siposék tehát hamar elkezdhették a film fejlesztését.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik