A folyamatok iránya világos: a fasizmus – mondta Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, hosszasan kerülgetve a szó kimondását, ám végül mégis a hallgatóság képébe vágva a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Friedrich Ebert Stiftung szociáldemokrata alapítvány által szervezett konferencián, pénteken.
A rendezvény előadói leginkább arra próbáltak választ találni, hogy a lakosság növekvő elégedetlensége miféle politikai következményekkel járhat, s milyen szerepet kell játszaniuk ebben a helyzetben a szakszervezeteknek.
Katasztrofális a közhangulat és romlik
A növekvő elégedetlenség érzékeléséhez Tamás Gáspár Miklós szerint elegendő fölszállni egy villamosra, a konferencia egy másik előadója, Závecz Tibor, a Szonda Ipsos véleménykutatási igazgatója azonban konkrét bizonyítékokkal is szolgált a romló közhangulatról. Idén októberben a megkérdezettek 73 százaléka vélte úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, a júliusi 65 százalékkal szemben. Míg augusztusban a lakosság 41 százaléka számított pénzügyi helyzetének romlására, szeptemberben 43, októberben már 48 százaléka. A legdepressziósabb korcsoportnak az 50-65 év közöttiek mondhatók, közülük alig valaki (2 százalékuk) számít anyagi helyzete javulására. Drámaian fogy azok száma is, akik azt hiszik, hogy a magyar gazdaság jobb helyzetbe kerülhet. Az adatok az elmúlt 20-22 év legsötétebb képét festik föl – mondta Závecz.
A kutató úgy vélte, a magyar társadalom az elégedetlenség és a beletörődés határán áll. Az adatokból ugyanis nemcsak az elégedetlenség, hanem a politikától és a pártoktól való elfordulás is kiolvasható – magas a pártoktól távolságot tartók aránya, s csak a lakosság mintegy negyede menne el szavazni, ha vasárnap választások lennének. A közhangulat jellemzésére Závecz a „mély katasztrófa”, „kilátástalanság” és “reményvesztettség” szavakat használta.
Politika és szakszervezetek
A pártoktól és a politikától elfordulásra persze magyarázat lehet a szegényes, rossz minőségű pártkínálat is. Új parlamenti pártok jelentek meg s tűntek el – a vak madarak elrepültek csőrükben a tulipánnal, ahogy Varga fogalmazott – pártalapítási hullám van jelenleg is, s civil mozgalmak alakultak – utaltak az utóbbi idők politikai folyamataira a konferencia előadói.
Az MSZOSZ és tagszervezeti sem maradhatnak ki a civil társadalom akcióiból, már csak azért sem, mert a jelenlegi hatalom lehetőséget sem ad a tárgyalásokra – mondta Pataky Péter, a szakszervezeti szövetség elnöke. A szakszervezetek tagsága éppen úgy szétszavaz jobbra és balra, mint általában az ország lakossága, ennek azonban nem mond ellent Pataky szerint az, hogy a szakszervezetek „műfajilag” baloldaliak. Lényegükből következően ugyanis nem állhatnak a tőke oldalán, s nem hiányozhat belőlük a szolidaritás – s ezek klasszikusan baloldali értékek. A szakszervezetek nem politikai pártok, de politikai szervezetek, s nem bújhatnak ki a politikai szerepvállalás alól, s azt a klasszikus baloldali értékek alapján kell tenniük – mondta a szakszervezeti vezető.
Káosz után diktatúra?
Tamás Gáspár Miklós arra szólította föl a szakszervezeteket, hogy keményen harcoljanak a bérek emeléséért. TGM – egyébként a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elemzésével megegyezően – a válság legmélyebb okaként a reálbérek évtizedek óta történő, folyamatos csökkenését jelölte meg az Egyesült Államokban. TGM – és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) – szerint is a válságból a bérek emelése vezethetne ki (a kereslethiányt enyhítendő).
Magyarország persze – a félperiféria más országaihoz hasonlóan – az alacsony bérekkel igyekszik versenyezni, így TGM (és az ILO) fölvetése a főáramú magyar közgazdák körében nem épp népszerű.
TGM szerint nagy a veszélye, hogy lassan elsüllyedünk a nyomorban és a káoszban, de úgy vélte: a diktatúra Magyarországon még megelőzhető. Ez azonban nem a polgári demokrácia erodált intézményeivel, hanem a dolgozó tömegek segítségével történhet meg – vélte a filozófus.
