„Annak járjon utána, miért nincsenek meg a végrehajtási rendeletek! Hogy kezdjünk így bele az új tanévbe?” – fakadt ki egy iskolavezető, amikor a szeptemberi becsöngetés előkészítéséről érdeklődtünk. A számos paragrafusában napok múlva érvénybe lépő köznevelési törvény ugyanis műfaját tekintve kerettörvény, a részletszabályokat nem tartalmazza. Mindez tovább növeli az iskolák, fenntartók bizonytalanságát.
Július elején megjelent egy rendelettervezet a kormany.hu-n, de ennek a végső változatát még a mai napig nem hirdették ki. A tervezet leírja, hogy többek között e jogszabálynak kell pontosítani a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokban folyó nevelés-oktatás indítására, az egész napos iskolára, a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatásra vonatkozó részletszabályokat, a független vizsgabizottság előtti vizsgának, a pedagógiai-szakmai ellenőrzéseknek, a tanulók fizikai állapota felméréséhez kötődő iskolai feladatoknak, a Köznevelési Hídprogramok megszervezésének, a vendégtanulói jogállás rendezésének, az intézményi tanács működésének részleteit.
Több száz paragrafus hiányzik
Szüdi János oktatási szakértő szerint úgy indulnak neki az iskolák az új tanévnek, hogy több jogszabály, legalább 3-400 paragrafus hiányzik a törvényes működés kijelöléséhez. Nem tudják az intézmények, milyen összeget kell kérni a művészeti oktatásban, hiszen nincs meghatározva térítési díj összege, nem lehet tudni, mi lesz a pedagógiai szakszolgálatok, a nevelési tanácsadás, pályaválasztási tanácsadás további sorsa, nem lehet tudni, mi lesz a szakképzési bizottságok feladata – sorolja a volt közoktatási államtitkár. Az önkormányzatoknak részt kell venni az intézmények működtetésében, ennek részleteiről szintén nem jött ki a rendelet. El kell készíteni az iskoláknak decemberig az új pedagógiai programjait, ehhez viszont szükség van a kerettantervekre, de ezek sem születtek még meg. Újra kell írni az összes alapító okiratot, szmsz-t, házirendet, de ezekhez sincs meg a szükséges információ.
A bizonytalanság megbélyegezheti a hétköznapi iskolai munkát is
Fotó: MTI / Földi Imre
Az iskolák évfolyamainak számozása is megváltozik, hiszen a köznevelésről szóló törvény nem ismeri a középiskolai 13. évfolyamot. A nyelvi előkészítő évfolyamokról rendelkezik, de ezeknek az iskolaszerkezetben való elhelyezése, jelölése szintén a – még ki nem adott – végrehajtási rendeletekben meghatározottak szerint fog megtörténni.
Szüdi János a köznevelési rendszert egy hatalmas hajóhoz hasonlította, amit megállítani, megfordítani nem egyszerű. Így a tanév a fentiek ellenére is el fog indulni. Szerinte a legnagyobb probléma a középfokú felvételi eljárás és az érettségik megszervezése lesz ebben a bizonytalan helyzetben, illetve január 1-jétől a fenntartóváltás. Decemberben már azt is tudni kellene, hogy mely iskolák vesznek részt a Híd-programban, melyek azok az iskolák, amik megmaradnak, melyeket vonnak össze, szüntetnek meg. Minden intézmény sorsa bizonytalan – szögezi le az oktatási szakember. (A témáról bővebben itt írt nemrég Szüdi János.)
A települési önkormányzatnak szeptember 30-ig kell nyilatkoznia az állami intézményfenntartó központnak arról, hogy részt vesz-e a következő tanévtől a működtetés feladataiban, és október 30-ig meg kell hoznia a végső döntését ebben a kérdésben. Ez az elvárás Szüdi János szerint majdnem teljesíthetetlen, mivel kormányrendeletben meg kell határozni, hogy a működtetési feladatok ellátásában közreműködésre köteles, háromezer főt meghaladó lakosságszámú település milyen feltételekkel mondhat le a működtetési feladatokról, illetőleg azt, hogy a háromezer fő lakosságszám alatti település milyen feltételek mellett vállalhatja a működtetésben való részvételt.
Már kirúgható a 16 éves renitens
A bizonytalanság nyilván rányomja majd a bélyegét a hétköznapi iskolai munkára is, noha e kérdésektől leginkább a fenntartók, iskolavezetők feje fájhat. A diákok, szülők számára inkább olyan az újdonságok fognak feltűnni, mint az első, ötödik, kilencedik évfolyamon a mindennapos testnevelés, vagy a leszállított tankötelezettségi korhatár. Ez évtől már 16 évesen kikerülhet a diák a közoktatásból (legalábbis azok, akik a 2011–2012. tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak).
A törvény legtöbb újdonságát a 2013–2014-es tanév kezdetén vezetik be. Ekkor lép életbe az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozásokra vonatkozó szabályozás, a pedagógus-életpályamodell, az intézményvezetők létszámára és óraszámaira vonatkozó passzus, illetve a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámára vonatkozó szabályozás. Akkor vezetik be a Nemzeti alaptantervet, benne az általános iskolákban felmenő rendszerben az erkölcstant és a helyette választható hittant. 2013-tól válnak a tankönyvek fokozatosan ingyenessé az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban.
| Néhány rendelet mégis megjelent |
| A cikk megjelenését követően adott ki közleményt az oktatási államtitkárság, amelyben jelezte, a kormány elfogadott néhány a köznevelési törvény életbeléptetéséhez szükséges rendeletet. Ezek a többi között meghatározzák a közoktatási információs rendszer (KIR) átalakítását, a pedagógusok állandó helyettesítő rendszere működtetésének az állami intézményfenntartó központhoz kerülését. Rendelkeznek arról, hogy az egyházi és magánintézmények fenntartóit érintő finanszírozási rendszer – jövő évre tervezett – átalakításáig csökkenti a fenntartók adminisztrációs terheit, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az állami támogatás felhasználásának ellenőrzését. Továbbá egységesen meghatározzák a térítési díjfizetési kötelezettséget a nappali képzésben és a felnőttoktatásban. Tandíjat azokban az iskolákban, kollégiumokban szedhetnek, amelyek az intézmény pedagógiai programjában, helyi tantervében meghatározott nevelési és oktatási feladatokhoz képest többletszolgáltatást nyújtanak. A fenntartói rendszer átalakításáig a korábbi kormányszintű végrehajtási rendelet számos paragrafusa hatályban marad – írja az államtitkárság. |
