Jegyáremelés, járatcsökkentés, kedvezmények megszüntetése, dugódíj – mindez csak néhány azokból a pontokból, amelyet Tarlós István javasol a BKV megmentésére. A főpolgármester szerint állami segítség és azonnali reformok nélkül másfél hónapon belül csődbe juthat a közlekedési cég – írja a Világgazdaság.
A Fővárosi Közgyűlés holnapi rendkívüli ülésének egyetlen napirendi pontja a BKV helyzete lesz. A cégnek idén 58 milliárd forint adóssága jár le. A legnagyobb gond, hogy a parlament zárolta azt a 32,2 milliárd forintos támogatást, amelyet a költségvetésből a BKV kap, és csak akkor adja át a fővárosnak, ha benyújt egy koncepciót, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a működést.
A budapesti városvezetők szerint azonban a koncepció, amelyet egy éve elküldtek, és amely visszhang nélkül maradt, megfelelő. Ebben szerepelnek a nagyobb megszorítások, ezek mellé azonban most megvizsgálnák az áremelés, a járatok csökkentése, és akár a nyugdíjas- és diákkedvezmények megszüntetésének hatásait is.
Drága lenne a csőd
A Népszabadság szerint a BKV idei működtetéséhez 73 milliárd forint hiányzik, adósságszolgálat nélkül. A főváros ugyan saját kézbe vette a takarítást, lemondta a biztosítások javát, nekilátott a buszüzemág részleges kiszervezésének, csökkentette a vezetői béreket, új tendert írt ki a reklámfelületek értékesítésére, felmondta a kollektív szerződést, szigorította a jegyellenőrzést, de mindez együtt is kevés. Ráadásul a remélt megtakarítás, illetve bevétel növekedése csak később jelentkezik, a csőd viszont most.
A fővárosi hitelminősítők számos alkalommal rámutattak a finanszírozás megoldatlanságára. A cég fizetésképtelenné válásakor indítandó felszámolási, illetve az ennek elkerülését célzó csődeljárás – a közlekedés összeomlása mellett – a 4-es metró uniós támogatási szerződésének felmondását okozza. Ebben az esetben a fővárosnak 337-342 milliárd, az államnak 183,4 milliárd forintot kell visszafizetnie.
“Nem érdemes bedönteni a BKV-t, mert nem fogok lemondani”. Ezt már a Népszavában üzente a főpolgármester azoknak, akik erre spekulálnának. Tarlós István azt mondta: Orbán Viktor – ha félre is tájékoztatták – tudja mérlegelni a BKV összeomlásának következményeit.
A lap úgy tudja, a háttérben ismét a Tarlóssal szembeni erős fideszes lobbi áll, ám a kormányzatnak most kisebb gondja is nagyobb a “házon belüli” rendcsinálásnál. A politikai “spekulánsokat” nem a kormányon belül kell keresni, noha a főpolgármester szerint a nemzetgazdasági tárca által delegált Szatmáry Kristóf államtitkár és a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-t vezető Vitézy Dávid eddigi egyeztetései érdemi előrelépést nem hoztak.
A Népszava értesülései szerint már csak azért sem voltak ezek eredményesek, mert az államtitkárnak nincs felhatalmazása a megállapodásra. Tarlós abban bízik, hogy hamarosan ismét tud újra egyeztetni a miniszterelnökkel, mint mondta, egy ilyen találkozó a közeljövőben “több mint valószínű”.
A Fidesz ellenzi a tarifaemelést
Bár valóban kritikus a BKV helyzete, a jegyárak emelése nem megoldás, a deficit csökkentéséhez ez érdemben nem járul hozzá, sőt: fordítva is elsülhet – mondta Németh Zoltán. A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője közölte: nincs ok a Fővárosi Közgyűlés november végi döntésének megváltoztatására. Akkor éppen amiatt határoztak az árak változatlanul tartásáról, hogy megőrizzék a tömegközlekedés versenyképességét, ne terheljék tovább a budapesti családokat.
Németh Zoltán az MTI-nek azt elismerte, hogy a BKV és a budapesti tömegközlekedés finanszírozási válsághelyzete mihamarabbi megoldásra szorul, ezért folytatni kell a kormánnyal való tárgyalásokat. A Fidesz-KDNP frakcióvezetője biztos benne, hogy a kormány segíteni kíván a probléma megoldásában, ugyanakkor új lendületet szükséges adni a kabinet és Budapest közötti tárgyalásoknak.
