Varga Mihály, a bizottság elnöke (Fidesz) bevezetőjében elmondta: egy bírósági döntés után a Fidesz feljelentést tett az államadósságra vonatkozó adatok meghamisítása, „ezermilliárd forintos eltérés miatt”. Az elnök közölte azt is, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök levelet írt a bizottságnak, amelyben azt írta, hogy külföldi meghívása miatt nem tud jelen lenni, de sem módjában, sem szándékában nem áll megjelenni. Veres János volt pénzügyminiszter pedig már előre lekötött elfoglaltsága miatt nem jelent meg – tette hozzá.
Keller László (MSZP) ügyrendi javaslatában azt kérte, hogy a bizottság ismerhesse meg a feljelentést, amelyet a bizottság megszavazott, de erre nem került sor az ötperces szünetet követően sem. A szocialista képviselő arra is kérte Varga Mihályt, hogy ne magyarázza félre a bírósági döntést, amely nem hamisításról, hanem az adatszolgáltatás közzétételének időzítéséről szól.
A bizottság a statisztikai adatszolgáltatás által közölt államadósságról, a költségvetés hiányáról kívánja meghallgatni a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal képviselőit.
Az Eurostatnak küldött úgynevezett notifikációs jelentést, amelyet a Pénzügyminisztérium, a KSH és az MNB közösen állít össze az államháztartás folyamatairól, Magyarország esetében az uniós statisztikai hivatal az elmúlt években nem kifogásolta, szemben több más uniós országgal, ahol emelt ilyen kifogást – mondta a bizottsági ülésen Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára. A három intézmény által kiküldött országjelentést az Eurostat elfogadta – jelezte Katona Tamás.
Az államtitkár hozzátette: a Pénzügyminisztérium által készített államháztartási hiányprognózisok valóban eltértek az EDP-jelentésben szereplő számoktól, de ilyen eltérések a Fidesz által vezette kormány idején is rendszeresen előfordultak, hiszen a prognózisokat sok esetben meghaladja az idő.
Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese elmondta: a KSH az államháztartási hiányt, a jegybank az államadósságot, a PM a prognózist készíti a notifikációs jelentésen belül.
A bírósági eljárást kezdeményező Langmár Ferenc újságíró kifogásolta, hogy 2006 márciusában, „a politikailag érzékeny időszakban, csak megkésve tette közzé a jelentést a KSH”. Szóvá tette azt is, hogy a KSH az Eurostatnak küldött EDP-jelentés szöveges kiegészítését korábban nem tette fel honlapjára, ám a bírósági ítéletet követően aztán pótlólag feltette.
