Tudatosan rombolta a pedagógusok tekintélyét az elmúlt nyolc év kormányzati politikája – mondta Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője egy konferencián szombaton a fővárosban. A tanácskozáson felszólalók szerint nemzeti, stratégiai ügyként kell tekinteni a jövőben a család- és szociálpolitikára, az egészségügyre és az oktatásra.
A kereszténydemokrata képviselő a Van kiút címmel, az Asszonyok a nemzeti egységért nevű szervezet által rendezett tanácskozáson arról is beszélt, hogy ma a pedagógusok java szenved attól, ami az iskolákban zajlik és sokan hagyták ott a pályát. Hoffmann Rózsa szerint az iskolának az erkölcsi nevelést és a tudás gyarapítását egyaránt kell szolgálnia. Az iskola legalapvetőbb feladata, hogy az egyre inkább jellemző erkölcsi analfabétizmust megszüntesse. Ezt úgy tudja megtenni, ha a nevelésből nagyobb részt vállal – fejtette ki. A nevelés tekintély nélkül azonban nem valósítható meg, ezért meg kell szüntetni azokat a szabályokat, amelyek rombolják a pedagógusok tekintélyét és ellehetetlenítették a nevelő munkát – folytatta a szakpolitikus. Az elmúlt nyolc év kormányzati politikája tudatosan rombolta a pedagógusok tekintélyét – fűzte hozzá.
Az ellenzéki párt oktatáspolitikusa szerint el kell törölni az iskolai buktatás tilalmát, az ugyanis ellehetetleníti az eredményes munkát. Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP frakciószövetség népjóléti kabinetjének vezetője arról beszélt, hogy a család-, és szociálpolitikára nemzeti ügyként kell tekinteni a jövőben. Első intézkedések között a természetbeni juttatások áfájának megszüntetését, a lakhatás megőrzésének segítését említette.
A gyermekvállalás nem lehet egyenlő a szegénység vállalásával, kiszámítható családpolitikára van szükség. Hozzátette: az elmúlt éveket a dúlás és a pusztítás jellemezte, az eltelt nyolc esztendőben a kormányzat a szociális segélyezést teljesen összekeverte a családtámogatási rendszerrel. Ennek következményeként a középosztály teljes lecsúszása indult meg – mondta a kereszténydemokrata politikus. Szétverték a családi adókedvezményt, az otthonteremtési támogatás rendszerét, lecsökkentették a gyes időtartamát – sorolta, hozzátéve: a krízisre – amit létrehoztak – pedig alapítottak egy krízisalapot, s most ezzel „házalnak”.
Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy a kormányzati politika emberképe rossz, torz. Milyen emberkép van a mögött, ahol a tőkejövedelmek előnyt élveznek a munkából származó jövedelmek előtt? – tette fel a kérdést. Szemléletbeli változásra van szükség a jövőben – szorgalmazta. A változás azonban nem a kormányprogramokban, hanem az emberekben, a közösségekben kezdődik – tette hozzá. „A mi dolgunk, feladatunk hogy kiszélesítsük a magyar nemzet határait, ez lelki, mentális kérdés” – fogalmazott Balog Zoltán.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azt mondta, az egészségügynek nemzeti stratégiai kérdésnek kell lennie. Ma ugyanakkor költségérzéketlen és önkényes a finanszírozás, és az egészségügyi ráfordításoknak semmi köze ahhoz, hogy az adott betegség tényleges ellátása mennyibe kerül. Kitért arra is, hogy jelenleg a százmilliárdot meghaladó az egészségügyi intézmények adósságállománya, ami az egészségügytől független gazdasági szereplők számára is veszélyt jelent.
A MOK elnöke felszólalásában emberközpontú egészségpolitikát szorgalmazott. Azt mondta, hogy Magyarországnak a rendszerváltozás óta nincs érvényes, elfogadott egészségpolitikája.
