Az Országgyűlés 180 igen, 161 nem szavazattal és három tartózkodás mellett változatlan tartalommal szavazta meg újra az Országgyűlés a köztársasági elnök által a parlamentnek megfontolásra visszaküldött, a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló jogszabályt (Ptké.). A Fidesz már korábban jelezte: sokáig nem fog hatályban maradni a polgári törvénykönyv (Ptk.)
A kormány azt javasolta, hogy Országgyűlés változatlan tartalommal fogadja el újra a Ptké.-t, és négy másik, a Ptk.-hoz kapcsolódó, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött jogszabályt. E szerint az eredetileg tervezett időpontokban lépne hatályba a Ptk.: 2010. május elsején a második könyve és alapelvei lépnének életbe, így a személyekre, a gondnokságra, a cselekvőképességre, az alapítványokra és a személyiségi jogokra vonatkozó szabályok. A kódex többi része 2011. január 1-jétől lenne hatályos, de van olyan rendelkezés is, amely 2015-től.
Répássy Róbert, az alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke viszont már a bizottsági vitában felhívta a figyelmet a köztársasági elnök levelének utolsó bekezdésére, amelyben Sólyom László ezt írta: „Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényt az után fogadja el, hogy a Ptk. átfogó felülvizsgálatát végrehajtotta, továbbá, hogy ezt követően a Ptk. hatályba lépésének időpontját egységesen, legkorábban 2011. január 1. napján állapítsa meg.”
Ezért a Fidesz nem támogatja, hogy változatlan formában még egyszer elfogadja a parlament a visszaküldött törvényeket – szögezte le a bizottság alelnöke. Hozzátette: azon gondolkoznak, miként oldják meg azt a problémát, hogy bár május 1-jén hatályba lép, de „sokáig nem marad hatályban ez a törvény”.
Nem írta alá
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) december 22-én közölte: a köztársasági elnök nem írta alá a Ptké.-t, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő további négy, a Ptk.-val összefüggő jogszabályt sem írt alá. Sólyom László egyrészt általában nem értett egyet azzal, hogy a törvényhozó hatályba léptessen egy olyan Ptk.-t, amely átgondolatlansága és ellentmondásai miatt nem alkalmas a mindennapi életben való alkalmazásra. Másrészt aggályosnak tartotta a lépcsőzetes hatályba léptetést is, mert így a jogalkalmazóknak néhány hónapon belül kétszer is igen terjedelmes jogszabályváltozásra kellene felkészülnie.
A parlament december 14-én 196 igen, 151 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ptké.-t.
A leghosszabb jogszabály
az új ptk szerkezete
Az új polgári törvénykönyv könyvekből, részekből, címekből és fejezetekből épül fel:
1. könyv: Bevezető rendelkezések,
2. könyv: Személyek,
3. könyv: Családjog,
4. könyv: Dologi jog,
5. könyv: Kötelmi jog,
6. könyv: Öröklési jog,
7. könyv: Záró rendelkezések.
Ötven év után lett új polgári törvénykönyvünk. A mintegy 1200 paragrafusból álló Ptk. a legterjedelmesebb és legösszetettebb magyar jogszabály. A jelenleg hatályos, fél évszázada elfogadott és azóta több mint százszor módosított Ptk.-t felváltani hivatott új kódex a bevezető rendelkezések után tartalmazza a személyek jogát, a családjogot – amely eddig külön törvényben kapott helyet -, a dologi jogot (ez többek között a birtok és a tulajdon részletes szabályait tartalmazza), a kötelmi jogot, azaz a szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az öröklési jogot.
Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme.
Könnyebb lesz házasodni és válni
A magánjogi kódex – egyebek mellett – újraszabályozza a családi jogot. Az új szabályok megkönnyítenék a házasságkötést és a válást is. Az új Ptk. talán legvitatottabb újítása, hogy megengedi a homoszexuálisoknak, hogy örökbe fogadják bejegyzett élettársuk vér szerinti gyermekét.
Az elképzeléssel a szociális minisztérium nem értett egyet, a tárca szerint a gyermek megfelelő neveltetéséhez férfi és nő kell. A homoszexuálisok jogait védő szövetség ugyanakkor tiltakozott a szaktárca álláspontja ellen.
A kormány, megfogadva a köztársasági elnök jelzését, a személyhez fűződő jogok védelménél az emberi méltósághoz való jogot beemelte a Ptk.-ba. Így a hatályos családjogi rendelkezések szerint érvénytelen a testvér testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága, de ez alól a jegyző felmentést adhat.
Ötvenéves törvény
Az 1959. évi IV. törvény, azaz a hatályos magyar polgári törvénykönyv átfogó felülvizsgálatára, a magyar polgári jog új kódexbe foglalására először 1989-ben állított fel Kodifikációs Bizottságot az akkori Igazságügyi Minisztérium, a kezdeményezés azonban hamar elhalt. 1998-ban a Horn-kormány határozott a kodifikáció újraindításáról, hogy az a rendszerváltás folyamatának egyfajta kodifikációs lezárása, összegzése legyen. A munkában neves jogtudósok vettek részt. 2007 szeptemberében, Takács Albert minisztersége alatt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium magához vette a tervezet átdolgozásának feladatát. A Szakértői Javaslat bemutatására a Magyar Tudományos Akadémián került sor 2008. március 31-én.
Újabb egyeztetéseket követően a kormány 2008. május 28-án fogadta el az új Ptk. tervezetének Országgyűléshez benyújtandó változatát, amelyet 2008. június 5-én terjesztettek be a parlamentbe. A törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés 2008. szeptember 16-án kezdte meg és 2008. december 9-én zárta le. A részletes vitára 2009. március 3. és március 10. között került sor. A közel 1200 szakaszból álló törvényjavaslat általános és részletes vitája együtt kevesebb, mint 14 órát vett igénybe – 2009 szeptemberéig. 2009. április 30-án az igazságügyi tárca közzétette az úgynevezett zárószavazás előtti javaslatot, ám később júniusra halasztották a zárószavazást. Erre azonban akkor már nem kerülhetett sor, így az őszi ülésszak első ülésnapjára tolódott a voksolás.
Szeptember 14-én viszont annyi módosító indítvány érkezett még, hogy egy újabb héttel elcsúsztatták a zárószavazást. Az Országgyűlés szeptember 21-én 191 igen, 168 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a Ptk.-t, amelynek vitája egy évvel korábban kezdődött a parlamentben. Sólyom László köztársasági elnök október 13-én küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek a Ptk-t., azért, mert szerinte a törvény kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, ezért minden részletében különösen átgondoltnak, időtállónak kell lennie.
