A jelentés elsősorban az ékszerbolt biztonsági kamerájának felvételén alapszik – és érdekes módon számos ponton eltér a Lohant vádoló ékszerész sztorijától. A hivatalos papírok alapján a kérdéses napon Lohan egy férfi társaságában érkezett a boltba, pár percig nézelődött, majd saját nyakláncait a pultra helyezve próbálgatásba kezdett – számos gyűrűt és nyakláncot megvizsgált közelről, köztük a később eltűnt sárga gyémántos láncot is. A jelentés szerint az egyik utolsó felpróbált darab volt a kérdéses nyaklánc, amit a színésznő magán hagyott, és így folytatta a vásárlást.
Lohan a jelentés szerint egy gyűrűt szemelt ki magának, de túl magasnak találta a 3600 dolláros vételárat, ezért megpróbált alkudni a tulajjal – egy ponton elővett a táskájából 3000 dollárnyi készpénzt, és felajánlotta a gyűrűért, az ékszerész azonban nem engedett az árból. Lohan ekkor közölte, hogy később még visszajön a gyűrűért, visszavette saját nyakláncait a pultról, és távozott az üzletből – a 2500 dolláros gyémántlánccal együtt.
A tulajdonos csak később vette észre, hogy a kérdéses ékszer hiányzik, de állítása szerint ekkor még úgy gondolta, Lohan majd visszahozza, amikor megveszi a kinézett gyűrűt. Az ékszerész szavahihetősége létfontosságú, hiszen pillanatnyilag csak ő állítja, hogy az ékszer nem kölcsönbe került a színésznőhöz – eredeti sztorija azonban számos ponton eltér a felvételen láthatóktól. A férfi például korábban azt állította, hogy Lohan egy ponton levette a kérdéses láncot, és szó nélkül a táskájába rakta – holott a felvétel alapján hihető magyarázatnak tűnik a színésznő feledékenysége. Újabb eltérés a két történet között, hogy az ékszerész szerint Lohan a „lopást” megelőzően háromszor járt az üzletben, és mindháromszor kitartóan szemezett a lánccal – ezt a részletet később maga a tulaj módosította, mondván nem jól emlékezett, és a színésznő minden alkalommal egy gyűrűt nézett ki magának, a láncot még csak nem is látta korábban.
A színésznő ügyében a következő meghallgatást február 23-ára tűzték ki – sokak szerint a bíró így kívánt időt adni az ügyvédeknek, hogy peren kívüli egyezségre jussanak, s ne kelljen az ügyet esküdtszék elé vinni.
AJÁNLOTT LINKEK:
