A 2021. decemberi bezárását (az utolsó napon mi is ott voltunk) megelőző években leginkább már egy értékkel teli időkapszulaként létező Gellért Szálló két évvel ezelőtt került a Tiborcz Istvánhoz kötődő BDPST Group egyik tagja, a Geraldton Invest Zrt. birtokába, és rövidesen az is kiderült, hogy az épületre teljes felújítás vár.
A három éven át tartó munkák nemrég meg is kezdődtek, aminek végén létrejön a szupergazdag ázsiaiakra célzó Mandarin Oriental Gellért, benne 134 vendégszobával, illetve 34 lakosztállyal. A projekt elindítása előtt az új tulajdonos egy árverésen vált meg a műtárgyak egy részétől, részletek azonban egyelőre nem derültek ki arról, hogy milyen sors vár a belsőépítészeti elemekre, valamint a megtartani vágyott műtárgyakra.
A bezárás utáni állapotokat novemberben egy rejtélyes nevű Youtube-oldal, a Gellért Coming Soon mutatta be, rávilágítva azokra a védelmet nyilvánvalóan nem élvező részletekre, amik elvesztése nagy csapás lenne a 20. századi modern belsőépítészet értékeit megőrizni kívánó szakmának, valamint az örökségvédelemnek:
Ezt az alig másfél perces anyagot néhány héttel ezelőtt mi is bemutattuk, kielemezve annak részleteit, és felhívva a figyelmet
- az egykori presszót díszítő üvegképek egyikére (ezekből néhány lépésnyi távolságon belül többet is találhatunk),
- a néhány másodpercre látható presszóra (ez fénykorában itt látható),
- a Túry Mária az 1958-ban született első tervétől igen különböző üvegmozaikjára,
- egy rég üresen álló, romantikusan foszló teremre,
- valamint a rendszerváltás környékén átépített, de régiesnek ható recepcióra.
A 2016-os bejárásunk során ennél több részletet is megörökítettünk, így felmerült bennünk a kérdés, hogy mi történt a feltehetően egy iparművész által tervezett sötétítő függönyökkel és a szobák láthatóan idejétmúlt, de sokszor legalább egy hírmondó erejéig közgyűjteményi raktárakba kívánkozó berendezési tárgyaival.
A budapesti Archikon építészei által jegyzett átépítési tervekről, valamint a egyéb várható változásokról épp ezért a BDPST-csoportot is megkérdeztük, ami kimerítő választ adott. Ezek szerint a környezet- és energiatudatos felújítás elsődleges célja, hogy az épület visszakapja „egykori, az 1918-as évet idéző fényét“, ehhez pedig olyan funkciókat csatolnak, amik több szolgáltatást tesznek elérhetővé, vagy javítják azok minőségét.
A szövegből kiderül: a műemléki védettséget élvező homlokzat megóvására és felújítására kiemelt fontosságú ügyként tekintenek – a Vörösmarty tér sarkán álló, szintén a Tiborcz-cég kezébe került védett tömbből konkrétan csak ezek maradtak meg –, a kivitelezőt pedig direkt úgy keresték, hogy a munkákat külső hulladékcsúszda, illetve toronydaru nélkül tudják végigvinni, ezzel is védve a város látképét.
