A kormánynévsor önmagában nem jelent sokat, a testületben egyaránt helyet kaptak ismert pártpolitikusok és a közvélemény számára ismeretlen háttéremberek. A nevek meglepetést sem jelenthetnek azok számára, akik az elmúlt hetekben figyelték a sajtóhíreket – mondta a kormánynévsorral kapcsolatban lapunknak Juhász Attila.
Folytonosság és új korszak egyben
A Political Capital vezető elemzője az fn.hu-nak kifejtette: a kormányzás szempontjából inkább annak lesz jelentősége, hogy a felálló új kormányszerkezet hogyan fog működni, és hogy milyen szakpolitikai koncepció mentén milyen konkrét intézkedéseket fognak hozni.
“Biztosan hivatkozni fog az új kormány az első Orbán-kormány időszakára, az egyes miniszterek személye vagy például Matolcsy György Széchenyi-terv folytatására való utalása is megjeleníti ezt a folytonosságot, de ezt elhalványítja, hogy a mostani kormány inkább saját újdonságerejét, egy új korszak kezdetét kívánja hangsúlyozni” – fogalmazott Juhász Attila.
Nehézségeket okozhat az új szerkezet
A szakértő szerint a kormány működésének majdani képe és megítélése fogja azt eldönteni, hogy bizonyos terültek összevonása egy tárcához (pl. oktatás, egészségügy, kultúra, sport) utólag a kormányzás hatékonyságát vagy éppen egyes terültek leértékelődését fogja-e elősegíteni.
Felsorakoztak Orbán mögé – az új kormány tagjai (Fotó: Gáti András/FN)
„Az azonban most is látható, hogy az összevonás ténye már a kormány tényleges működését megelőzően támadási felületet jelent, az új kormánynak pedig el kell magyaráznia, hogy ez szerinte miért nem jelent leértékelést. Az is látható már most, hogy az új rendszerben végső döntéseket meghozó miniszternek is egymástól nagyon különböző területeket kell majd átlátnia, ami szintén okozhat nehézségeket” – véli a szakértő, hozzátéve, hogy szervezeti szempontból az összevonásoknak megvan a maga logikája, ugyanis ezzel egy centralizáltabb, politikai szempontból összefogott szerkezet jöhet létre.
Ám hogy mindezzel ténylegesen hatékonyabb kormányzás jön-e létre, az ma még kérdés. Ami biztos, hogy ehhez a kormányszerkezet átalakítása nem elég, ezzel együtt a magyar államigazgatás évszázados, szerteágazó bürokráciára, a hivatalnokok magas létszámára és a lassú ügyintézésre alapozott kultúráját kell megváltoztatni, ami egyáltalán nem könnyű feladat.
Matolcsy: lehet adócsökkentés
Miután Orbán Viktor hétfő délelőtt bemutatta leendő kormánya nyolc miniszterét, az egyes tárcák felelősei is kifejtették legfőbb vállalásaikat.
Matolcsy György lát lehetőséget még az idén egy év közbeni adócsökkentésre; az új kormány leendő nemzetgazdasági minisztere szerint fordulatra van szükség az adórendszerben, a foglalkoztatásban, és szükség van a növekedés beindítására is.
Azt mondta: csökkenteni kell a bürokráciát, el kell érni az uniós források jobb felhasználását és új Széchenyi-tervet kell elindítani.
Pintér: rend lesz
Pintér Sándor belügyminiszterként elsőként a kistelepülések közrendjének és közbiztonságának megjavításához lát hozzá. Közölte: szeretné azt éreztetni, hogy “megjöttünk, rend és közbiztonság lesz az ország minden egyes területén”.
Az Orbán-kormány Belügyminisztériumának leendő vezetője feladatairól úgy nyilatkozott, hogy ellenőriznie kell, jelenleg milyen állapotban van Magyarországon a közrend és a közbiztonság, illetve azt, hogy a rendőrség megfelel-e az ebből adódó kihívásoknak. Pintér Sándor közölte: a minisztérium felépítéséről, az ahhoz tartozó területekről, államtitkárokról majd azt követően tud beszélni, ha eldőlt a leendő struktúra.
Elképzelhető, hogy az önkormányzatok is a Belügyminisztériumhoz tartoznak majd, de arra a kérdésre, hogy mely önkormányzati feladatok kerülnek az államhoz, azt felelte: több szervezeti kérdést még nem döntöttek el, ezekről később tud beszámolni. Arra a kérdésre, hogy a titkosszolgálatokat miként szervezné át, azt válaszolta: ezt akkor kell eldönteni, ha azok a tárcához tartoznak majd. Arra, hogy szeretne-e új vezetőket a rendőrség élére, azt mondta: a mostani vezetés jelentős részével együtt szeretne dolgozni.
Martonyi: helyre kell állítani az ország hitelét
Martonyi János szerint először az ország hitelét, önbizalmát kell helyreállítani, ezzel párhuzamosan kell markáns, határozott kül- és Európa-politikát folytatni. A kettős állampolgárságról azt mondta: nincs arról szó, hogy egy törvénnyel automatikusan több százezer vagy több millió szomszédos országban élő magyar állampolgárságot kap.
“Vissza kell nyernünk a belső erőnket, a hitelességünket, és akkor az érdekérvényesítésünk is sokkal hitelesebb lehet” – fogalmazott. A szomszédságpolitikában ugyanez a helyzet – fűzte hozzá -, azaz világosan, határozottan meg kell mondani az álláspontunkat, azok mellett ki kell tartanunk. Martonyi János szerint e területen folyamatos dialógusra van szükség, arra hogy ha valamilyen feszültség megjelenik, akkor azt azonnal kezelni kell, napi kapcsolatban kell lenni a szomszédjainkkal, fel kell használnunk a kétoldalú kereteket, a visegrádi együttműködést.
A kettős állampolgárságról megismételte, azt akkor kaphatják meg a szomszédos országokban élő magyarok, ha majd a törvénymódosítás után élnek a lehetőséggel, és egyéni eljárás keretében kérik a magyar állampolgárságot állandó letelepedés nélkül is, és akkor azt egyéni eljárás keretében meg fogják kapni.
Réthelyi: rendezni kell a kórházak helyzetét
A kórházak pénzügyi helyzetének rendezését és a rezidensek helyzetének tisztázását jelölte meg elsődleges feladatai között Réthelyi Miklós, akit Orbán Viktor leendő miniszterelnök felkért a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának vezetésére. “Az egészségügy területén vannak olyan kérdések, amelyek nem tűrnek késlekedést” – fogalmazott.
Réthelyi Miklós az öt ágazatot – az egészségügy, a kultúra, az oktatás, a szociális és a sport területét – felölelő minisztérium vezetője lesz. Réthelyi Miklós az eseményt követően újságíróknak úgy nyilatkozott, szeretnék az orvosok szakmai munkáját is “zavarmentessé” tenni. Mint mondta, tudatában van annak, hogy a források szűkösek, egy esetleges új költségvetés esetén sem több forrással kell számolni, inkább kevesebbel. A fejlesztések tervezése és megindoklása marad a tárcáknál, de a forrásokról már nem ő dönt – jegyezte meg.
A felkért miniszterjelölt szakmai munkáját a koordináció biztosításában és a stratégiai kérdésekben való részvételben jelölte meg, hozzátéve, hogy a különböző területek ismerőinek meghatározó szerepük lesz a kormányzati munkában, azonban a miniszteri felelősség az övé lesz.
Hende Csaba: átfogó rendszerben kell gondolkozni
Hende Csaba leendő honvédelmi miniszter szerint a honvédelem egész rendszerét át kell tekinteni, aminek csak egy része a Honvédelmi Minisztérium és a honvédség. Szerinte ugyanis az olyan kérdések is fontosak, mint a társadalom vagy a gazdaság szereplőinek viszonya a honvédséggel. A részterületekre vonatkozó döntéseket azonban egyazon rendszerbe ágyazva kell meghozni – fűzte hozzá.
“Tehát nem kiragadva, hanem az egészet kell látni, és ebben az átfogó szemléletben szeretném megközelíteni a honvédelem ügyét” – hangsúlyozta Hende Csaba. A leendő honvédelmi tárcavezető elmondta, hogy egyelőre csak vezető munkatársakat kért fel, az államtitkárokat később nevezik ki; közvetlen környezetében van három volt vezérkari főnök is, akik rendelkezésére állnak és segítségére vannak az előkészítésben.
Fellegi: egyszerűbb lesz a közbeszerzés
A hazai és európai uniós fejlesztési források gyors és hatékony felhasználását, a közbeszerzés egyszerűsítését és az EU keretein belül a magyar vállalkozások előnyhöz juttatását sorolta egyebek között a legfontosabb feladatok közé Fellegi Tamás leendő fejlesztési miniszter.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tárcavezetői posztjának várományosa az állami vagyongazdálkodással kapcsolatban azt mondta: nem zárható ki privatizáció, de nem ez a fő stratégiai irány. Az állami vagyon értékének a növelése a cél – fűzte hozzá. Konkrétumokat a leendő miniszter a kormányalakítás után ígért és megjegyezte: “A stratégiát még most alakítjuk”. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik majd az állami vagyongazdálkodás, az infokommunikáció, valamint a belföldi és európai uniós fejlesztések.
Fazekas: a vidék versenyképessége a cél
Fazekas Sándor leendő vidékfejlesztési miniszter szerint a legfontosabb cél az, hogy a magyar vidék legyen versenyképes a nagyvárosokkal életnívóban, környezetvédelemben, munkalehetőségekben és a lakosság megélhetésének biztosításában. Mindezek érdekében kell majd megtenni a szükséges lépéseket, ha a tényleges átadás-átvétel megtörtént a tárcánál.
Megerősítette, hogy a vidékfejlesztési tárcához tartozik majd az agrárium és a vidékfejlesztés mellett a vízgazdálkodás, a természet- és környezetvédelem is. Jelezte azonban, hogy ezt egy későbbi döntéssel szükséges erősíteni.
Semjén tesz majd a határon túli magyarokért
A kettős állampolgárság határon túli magyarok számára történő megadását említette az egyik legfontosabb célkitűzéseként újságíróknak hétfőn Semjén Zsolt, aki az Orbán-kormányban általános miniszterelnök-helyettesi posztot tölthet majd be. A KDNP elnöke megtiszteltetésnek tartja a felkérést, amit örömmel vállalt el.
Hozzátette: az általános miniszterelnök-helyettes munkájába várhatóan “minden politikai jellegű feladat” beletartozik majd.
A jövőbeni konkrét feladatairól előzetesen azt mondta: “Mindig is foglalkoztam nemzetpolitikai ügyekkel és a jövőben is szívesen teszem ezt.” Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság biztosítása erkölcsi kötelesség, különösen 2004. december 5-ike, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás óta. Elmondta azt is, hogy bizonyos egyház-politikai kérdésekkel is szívesen foglalkozna majd, hiszen az egyházak ügye a “szíve csücske”.
