A televíziós csatornák, rádiók híradásaiban már csak elvétve szerepel Devecser és Kolontár, pedig pár hete még egymást taposták a stábok, hogy minél több személyes tragédiát mutathassanak be. Az iszapot úgy ahogy összeszedték, a kormány kemény hangú nyilatkozatokat tett, de az újságírók időközben új témát találtak, így a katasztrófa ma már egyre kevésbé része a magyar közbeszédnek.
Pedig Devecseren koránt sincs minden rendben – állítja név nélkül az egyik károsult, aki szerint a média „levonulása” új helyzetet teremtett. Az állam képviselői cinikusak lettek azokkal szemben, akik meg merik kérdőjelezni az intézkedéseket.
Volt, akit burkoltan azzal fenyegettek, hogy egy forint állami támogatást sem kap, ha nem fogadja el a tönkrement otthonáért felajánlott állami kártérítést.
A kapkodás egyik jele, hogy jelenleg is tart az ingatlanok felmérésének második köre, az első becslések ugyanis a többségnél kiverték a biztosítékot.
Nevetséges számokat vetettek papírra a szakértők, mondja az FN-nek a 63 éves Csenki Géza, akinek 110 m2-es házát vágta tönkre a vörösiszap. A vállalkozóként dolgozó férfi azzal vált ismertté, hogy tüntetést akart szervezni az állami kármentés lassúsága miatt.
A demonstrációt később visszavonta, mert Pintér Sándor ígéretet tett arra, hogy mindenkit száz százalékban kárpótolnak, és az új ingatlanokra nem lesz elidegenítési tilalom.
A devecseriek szemében a kormány hitelét hétfőn amortizálta le egy BM-rendelet, mely szerint 10 évig mégsem lehet majd eladni a házakat.
miniszteri rendelet
(5) A károsult személy a szerződésben járul hozzá ahhoz, hogy
a) a tulajdonába került új lakóépület/lakás alapterületéről, komfortfokozatáról és a részére adott bármilyen térítésmentes juttatásról nyilvánosság számára hozzáférhető kimutatás készüljön,
b) a más forrásból megtérülő kárösszeget az állam javára visszafizeti,
c) a tulajdonába kerülő lakóépületre 10 évre elidegenítési tilalom kerül bejegyzésre.
Az emberek Csenki szerint teljesen ki vannak borulva, mert eddig hittek az állam képviselőinek. Ráadásul a városban az a hír járja, hogy a miniszterelnök azt üzente, csak akkor megy újra a térségbe, ha elkészül az első ház, amit átadhat.
Az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ parancsnoka ugyanakkor arról beszélt lapunknak, hogy nagyon sokan hezitálnak, nem tudják eldönteni, mit szeretnének.
Benkovics Zoltán az FN-nek azt mondta, hogy a károsultak közül 77-en új építésű ház, 82-en használt lakás vásárlása mellett döntöttek.
Jelenleg nincs arról kormányhatározat, hogy meddig gondolkodhatnak az emberek, így a parancsnok szerint amíg nem nyilatkozik minden tulajdonos arról, hogy mit szeretne, nem lehet elkezdeni az új városrész tervezését, építését.
A kényszer nagy úr
Egy másik károsult már túl van a hezitáláson, és szerződött az állammal. Azt mondja, csak azért írta alá a papírokat, mert szeretne minél hamarabb saját otthont a családjának. Az állami gépezettől ő is nagy pofont kapott, a tönkrement házáért kapott pénzből ugyanis nem tudja megvenni a kinézett ingatlant, így saját zsebből kell pótolnia a hiányzó összeget.
A helyi ingatlanbiznisz némileg felpezsdült, miután a kormány megadta a kártalanítás főbb paramétereit. Az ingatlanosok adatbázisában több tucat devecseri ház vár most is új gazdára. Van, aki üzletet szimatol, és azért próbál túl adni a házán, van, aki pedig egyszerűen fél az egészségügyi következményektől, és minél messzebb szeretne új életet kezdeni.
Csűri Balázs, a Kulcs Ingatlaniroda vezetője azt mondja, azok a házak találhatnak viszonylag hamar új gazdára, amelyeknek az értéke 8-13 millió forint között van. A katasztrófa szerinte ideiglenesen felpörgetheti a majdnem halott piacot, de az érdeklődés valószínűleg január végig tart majd.
Egy másik iroda munkatársa szerint az eladók csak abban bízhatnak, hogy valamelyik károsulttal sikerült megállapodni, Devecser ugyanis lakhatási szempontból semmiképp sem nevezhető vonzónak. Ettől félnek is a helyiek, mert az ingatlanok elértéktelenednek, a város pedig szép lassan elszegényedik.
Kolontáron már tudják, hol mi épül
Lesz aki jól jár
Azok biztosan elégedettek lesznek, akik eddig 5-6 milliót érő házban éltek, de akik mindenüket az otthonukba ölték, és keményen dolgoztak, azok biztosan nem lesznek a pénzüknél. Az állam ugyanis a valós kár töredékét fizeti ki. Az ingóságokra 500 ezer forintot, a ruhákra pedig fejenként 200 ezer forintot utalnak.
Ez azért is aggasztja a helyieket, mert sorra jelennek meg a hírek arról, hogy cégek, magánszemélyek többmilliós pénzadományokkal próbálják enyhíteni a katasztrófa utáni helyzetet. A kármentő alapba december 6-ig 1 milliárd 549 millió forintot fizettek be, amiből a bizottság mindösszesen valamivel több mint 50 milliót fizetett ki.
Ennek az az oka, hogy a testület úgy döntött, a befolyt összegnek csak a tíz százaléka fordítható a károsultak életkörülményeinek javítására, az adományok 90 százalékát a lakhatási feltételek megteremtésére kívánják felhasználni, ebben melléképületek, bútorok, egyéb ingóságok szerepelhetnek. Az adományok nagy részét az újjáépítés végén használják fel, ezért az erre elkülönített pénzt lekötötték.
A 10 százalékos munkanélküliséggel küszködő városban a vállalkozások sem térnek magukhoz. Hiába az adókönnyítések, a cégek kénytelenek minimális üzemmódban működni. A katasztrófa után 20-30 ember vesztette el a munkáját.
Januárban indulnak a perek
A kormány egy hónapja rendeletben kötelezte az igazságügyi tárcát, hogy amennyiben lehetséges, haladéktalanul indítson pert a károkozó ellen.
A tárca közleménye szerint az előzetes vizsgálat alapján a Magyar Állam beavatkozóként fog részt venni a vörösiszap-katasztrófa kapcsán induló perekben (ezt a károsultak perközössége indítja), a károsultak pernyertességét támogatva.
Közben a károsultak által megbízott ügyvédek már az első perekre készülnek. Magyar György irodája, amely több mint 700 embert képvisel, sorra adja be a kereseteket. Minden megy a maga útján – mondja Magyar György, akinek a naptárában már több iszapkárosult perének az időpontja is szerepel.
Csenki Géza távol Devecsertől kezd új életet
A kormány ellen a szavát felemelő Csenki Géza ma már megtörten beszélt a jövőjéről. Szerinte személyesen kell mindenkinek küzdenie. Bár a kormány képviselői azt mondják, nincs egészségügyi kockázat, az orvosok mégis azt tanácsolták neki, hogy költözzön.
„Asztmás a feleségem, ha egy óránál többet van a városban, elmegy a hangja” – mondja Csenki, aki már döntött: semmiképpen nem marad Devecserben, és azt is el szeretné felejteni, hogy valaha is itt élt.
