Az első Terminátor – videótékás hangulatú, de vagány magyar címén: A halálosztó – a legjobb időutazós film. Persze, ott van a Vissza a jövőbe is, ha pedig tágabban értelmezzük film és időutazás kapcsolatát, akkor az emlékvilágba alámerülő, modern művészfilmek között is nagy filmeket találunk A nap végétől a Szerelmem, Hirosimáig. De ne finomkodjunk! A T101-es beszivárgó-megsemmisítő egység sem szokott.
Az eszközhasználó ember délibábos álma, hogy uralja az időt – ez az ambíció hívta életre a tudományos-fantasztikus történetek képzeletbeli időgépeit és azt a másik, nagyon is valóságos „időgépet”, amelynek modern, multifunkciós változata nemcsak felvételeket rögzíteni képes, hanem olvasóink jelentős részének ezt a cikket is olvashatóvá teszi.
Technológiai szempontból a film aktuálisabb, mint a bemutató idején. Manapság másról sincs szó, csak a mesterséges intelligencia teljes hatalomátvételének mikéntjéről és várható időpontjáról. Ám a jövő nincs megírva, „nincs végzet, csak ha magad is bevégzed”, és a meccs állása mindig az aktuális időpillanatban billeg.
A végső ütközetet azonban nem a jövőben vívják meg, hanem itt, a jelenünkben. Ma este.
A pusztulás, a kárhozat bármikor utolérhet bennünket, de a megváltás esélye is mindig csak karnyújtásnyira van. Lehet, hogy James Cameron Jézus Krisztusról forgatott filmet?
Így fog kinézni az emberen túli ember
Ő mást mond erről. Cameron, aki a Terminátor előtt olcsó horrorfilmek rendezésével kereste a kenyerét, nem meglepő módon a horror felől közelített a történethez. A pusztító gépalak jutott eszébe, pontosabban álmában kezdte őt kísérteni, ha hihetünk az utólagos mítoszgyártásban azért nem kispályás rendezőnek.
A Halloween – A rémület éjszakája arctalan sorozatgyilkosa nyilvánvaló és bevallott ihletforrás, de az is valószínűnek tűnik, hogy Cameronnak beugrott egy gyerekkorában látott tévéfilm is az Outer Limits (Végtelen határok) sorozatból, ami két, a jövőből érkező és a jelenben halálos párbajba bonyolódó katonáról szólt. Annak a forgatókönyvét az ismert sci-fi szerző, Harlan Ellison írta, aki aztán be is perelte a Terminátort gyártó céget. Végül peren kívül egyeztek meg, Ellison felkerült a videón és a későbbi hordozókon forgalmazott változat stáblistájára valamilyen teljesen kontúrtalan minőségben, nagyjából azzal a felirattal, hogy „elismerjük Harlan Ellison munkásságát is”. Cameron később egyértelművé tette, hogy ő amúgy nem ismeri el.
Akadnak közös pontok Ellisonnal, de ez valójában nem sokat számít, mint ahogy John Carpenter Halloweenja és a nyomában készült, kaszabolós slasher filmek is inkább csak a Terminátor erőszakosságát, az áldozatról áldozatra haladó gyilkológép alakját vetítik előre.
