90 nappal az amerikai elnökválasztás előtt új lendületet kell vennie a Demokrata Párt kampányának: azt követően, hogy Joe Biden jelenlegi elnök bő két héttel ezelőtt visszalépett a választási részvételtől, és alelnöke, Kamala Harris megkapta a pártdelegáltak támogatását, a legnagyobb feladat, hogy a demokraták visszaszerezzék a választók bizalmát.
Bár a legpontosabb közvélemény-kutatás a választás lesz, a szereplők változásával még érdekesebbek lettek a politikusok népszerűségét vizsgáló felmérések. Biden támogatottsága a visszalépése előtt esett, ezért a csere jelentős részben azt szolgálta, hogy a csúfos számokat feltornázzák.
Apró remény a demokratáknak
Általánosságban elmondható, hogy a mostani eredmények alapján
de az is látszik, hogy az alelnök elkezdett lassan feljebb araszolni.
A Fivethirtyeight összegzése szerint július végén Harris és Trump egyaránt 44 százalékon állt a népszerűségüket illetően, utána azonban jött egy fordulat, és Harris népszerűsége másfél százalékpontot emelkedett, Trumpé pedig fél százalékpontot csökkent. Ez természetesen nagyon kis különbség, de még így is biztatóbbnak tűnik a helyzet a demokraták számára, mint egy hónappal korábban.
Július 8-án a megkérdezettek 36,4 százaléka mondta azt, hogy kedveli Harrist, 53,8 százaléka pedig azt, hogy nem kedveli. Augusztus elejére 42,8 százalékra emelkedett a vele szimpatizálók aránya, a nem kedvelőké pedig lecsökkent 50 százalék alá. Ugyanezek a számok Trump esetében júliusan úgy néztek ki, hogy 41,8 volt a kedvelők, és 53,4 a nem kedvelők aránya, ami augusztusra 43,3 százalékra, illetve 51,8 százalékra változott.
Összehasonlításképpen: Bident július elején a megkérdezettek 38,2 százaléka kedvelte, 56,9 százaléka pedig elutasította.
Merre billegnek az államok?
Biden visszalépésére – az egészségét és az életkorát firtató kérdések mellett – nagy hatással lehetett az, hogy a belső méréseket firtató pletykák szerint esélye sem volt arra, hogy nyerjen az úgynevezett billegő államokban, ahol általában annyira kiegyenlített a helyzet, hogy nagyon nehéz előre megjósolni, melyik párt jelöltjei nyernek.
Mivel ezeknek az államoknak döntő szerepe lehet abban, hogy ki lesz a Fehér Ház következő lakója, a politikusok a választási kampány során az energiájuk és idejük jelentős részét ide koncentrálják. Forrástól függően változik a billegő államok száma, de abban nagyjából minden újság egyetért, hogy
- Arizona,
- Észak-Karolina,
- Georgia,
- Michigan,
- Nevada,
- Pennsylvania
- és Wisconsin ilyen.
Ehhez jön még esetenként Minnesota, illetve Virginia is.
És az sem meglepő, hogy a Harris alelnökjelöltjére esélyes politikusok, köztük szenátorok és kormányzók is ezekből az államokból kerültek ki. Az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke a hétvégén hat emberrel interjúzott, köztük Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzóval, Mark Kelly arizonai szenátorral és Tim Walz minnesotai kormányzóval. A Reuters hétfőn arról írt, hogy már csak Shapiro és Walz van versenyben, de Harris stábja azt mondta, hogy az elnökjelölt még gondolkodik. Magyar idő szerint kedd délután aztán biztossá vált: Walz lesz az alelnökjelölt.
A New York Times cikkünk írásakor – adatok híján – csak három billegő államból tudott közvélemény-kutatási eredményeket közölni. Ezek szerint Harris és Trump egyaránt 49 százalékon állt, míg ha a harmadik elnökjelöltet, ifjabb Robert F. Kennedyt (RFK) is figyelembe vesszük, akkor Harris 46 százalékon, Trump pedig 45 százalékon, RFK 4 százaléka mellett. Michiganben is igen kiegyenlített a küzdelem 44–44 százalékkal az élen, bár ott az látszik, hogy Trump támogatottsága csökkent, Harrisé pedig nőtt Biden visszalépése óta. Pennsylvaniában három fős verseny esetén Harris és Trump ugyanúgy áll, mint Michiganben.
Bár New York nem billegő állam, sőt Kalifornia után a második legerősebb demokrata párti államnak számít, a Politico szerint egy ottani friss mérés nyugtatólag hathat Harris kampányára. A Siena Egyetem havi kutatása azt mondja, hogy a választási részvételt tervezők között Harris 53 százalékkal vezet a 39 százalékos Trump előtt. A 14 százalékpontos vezetés látványos javulás Biden 8–10 pontos előnyéhez képest, de még van hova fejlődni: a korábbi demokrata jelöltek New York államban a választás előtti nyarakon 18–30 pontos előnnyel bírtak a republikánus ellenfelekkel szemben.
