Tech

Ez a világ legmagányosabb fája

Nature, food, landscape, travel / Getty Images
Nature, food, landscape, travel / Getty Images

A mesterséges intelligenciának (MI) köszönhetően hamarosan társra lelhet a világ legmagányosabb fája – írja a Live Science. Az Encephalartos woodii nevű cikászfajból eddig egyetlen, hím példányt találtak a természetben, ezt John Medley Wood botanikus fedezte fel 1895-ben a mai Ngoye-erdő területén Dél-Afrikában.

A cikászok ősi nyitvatermők, amelyek mintegy 300 millió éve, a dinoszauruszok kora előtt jelenhettek meg a Földön. Ezen növényeknél léteznek külön hím- és nőivarú egyedek.

Az E. woodii azonban hajtások révén is képes szaporodni. A 20. században a botanikusok eltávolítottak néhány hajtást a dél-afrikai magányos hímről, ezekből mintegy 500 növény született, amelyek a világ különböző kertjeibe kerültek.

A faj hosszú távú fennmaradásához ugyanakkor szükség van az ivaros szaporodásra.

A kutatók abban bíznak, hogy drónok és MI segítségével találhatnak újabb példányokat a faj őshazájában.

Laura Cinti, a C-LAB művészeti és tudományos kollektíva társalapítója, a Southamptoni Egyetem munkatársa szerint a növény felülről pálmának tűnik, a mesterséges intelligencia viszont segíthet az azonosításban. A csapat eleinte olyan modelleket használt, amelyeket már sikeresen alkalmaznak a pálmaolaj-iparban, később ezeket optimalizálva saját algoritmusokat fejlesztettek ki.

2022 és 2024 között több ezer képet rögzítettek a 4000 hektáros Ngoye-erdő egy 79 hektáros részén. „Elemeztük az ökológiai jellemzőket, hogy stratégiailag megcélozzuk azokat a területeket, ahol a legnagyobb valószínűséggel cikászok találhatók, kezdve az erdőszéleken, ahol az E. woodiit felfedezték” – mondta Cinti.

A kutatók a több ezer képet lefuttatták a YOLOv8-on, egy képfelismerési modellen, az MI-t különböző cikászfajokról készült fotókkal tanították be. A dombos terep és a felhőtakaró különösen megnehezítette a képek elemzését, a csapat a modell további finomítását tervezi.

Amennyiben sikerül ígéretes egyedet találni, drónnal közelebbről is megvizsgálhatják azt. Ahhoz, hogy igazolni tudják egy újabb példány felfedezését, mindenképp felszíni, szakértői megerősítésre lesz szükség.

Ha sikerült nőstényt találni, valószínűleg eltávolítják a vadonból. Ellenőrzött környezetben a beporzás természetes vagy mesterséges úton is megtörténhet, amennyiben magok keletkeznének, azokat gondoznák. A végső cél az egészséges csemeték létrehozása, amelyeket visszaültethetnek a természetbe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik