A negyedéves gazdasági előrejelzésben ismertetett adatok szerint az MNB az idei inflációt a 3,0–4,5 százalékos sávba várja, amely 0,5 százalékponttal alacsonyabb a márciusi előrejelzéshez képest. A jövő évi és a 2026-os prognózison nem változtattak, mindkét évben 2,5–3,5 százalék közötti fogyasztóiár-index növekedéssel számolnak.
A jegybank idei GDP növekedési előrejelzését változatlanul 2,0–3,0 százalékon tartotta. Jövőre 3,5–4,5 százalékos, 2026-ban 3–4 százalékos GDP-növekedést várnak.
Balatoni András kérdésre válaszolva közölte: a jegybank decemberre 4,5 százalékos éves inflációt vár. Hangsúlyozta: az elmúlt időszak kedvező inflációs környezetéhez az olajárak csökkenése is hozzájárult, de globálisan a dezinflációs folyamat megtorpant a második negyedévben és az árak emelkedése várható az év további szakaszában.
Magyarországon az infláció áprilisról májusra 3,7 százalékról 4,0 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4,1 százalékról 4,0 százalékra csökkent, de várhatóan itt érte el idei mélypontját és az előrejelzés szerint az év végére éves összevetésben 5 százalék körüli szintre emelkedhet. Ennek egyik oka Balatoni András szerint a szolgáltatási infláció lassabb lecsengése. Az elmúlt hónapokban a historikus átlagot meghaladó ütemű szolgáltatási inflációhoz két szektor, a telekommunikációs cégek és a pénzintézetek járultak hozzá. A visszatekintő árazás gyakorlata a két szektor profitmutatóiban is megmutatkozik, ugyanakkor az első negyedévben számottevően lassult a vállalati profitok emelkedése.
Az infláció szempontjából fontos előre tekintő indikátornak számító vállalati inflációs várakozások visszatértek a világjárvány előtti szinthez, ugyanakkor a lakossági várakozások továbbra is magasak és lassabban követik le az infláció csökkenését – figyelmeztetett. Kiemelte, a növekedési kilátások szempontjából fontos tényező lesz a lakosság óvatossági motívumának enyhülése, amit a szeptember óta emelkedő reálbérek is támogatnak.
A reálgazdaságra kitérve elmondta, idén a lakossági fogyasztás és a márciusi prognózishoz képest kedvezőbb nettó export járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, ami 2025 után szélesebb bázisú lehet, és már a beruházások is támogatják a növekedést. A jövő évtől várható az FDI beruházások termőre fordulása, ez pedig az export teljesítményét is javítja.
A magas frekvenciás adatok a gazdasági növekedés további gyorsulását vetítik előre: a második negyedévben 1,9, a harmadikban 2,6 százalékos, míg az utolsó három hónapban 3,9 százalékos lehet a gazdasági növekedés. Idén az állami beruházások visszaesését a magánszektor emelkedő bruttó állóeszköz-felhalmozása nem tudja ellensúlyozni, de 2025-ben már bővülés várható szerinte.
A munkaerőpiacról szólva elmondta, hogy továbbra is historikusan magas a foglalkoztatottság, ugyanakkor a piac feszessége enyhült és a korábbi időszakhoz képest több vállalat jelezte, hogy már nem a munkaerőhiány jelenti a szűk keresztmetszetet.
Az egyensúlyi mutatókra kitérve Balatoni András megemlítette, hogy a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege historikus csúcsot mutatott, a 12 havi gördülő egyenleg is új csúcsot ért el. Idén a folyó fizetési mérleg többlet a GDP 2 százalékára emelkedhet és tovább javulhat a következő években – tette hozzá.
Úgy véli, a kormány idei évre tervezett 4,5 százalékos költségvetési hiánycélja „feszes gazdálkodással” elérhető. A jegybank márciushoz képest nem változtatott a hiányszám várható alakulásán és 4,5–5,0 százalékos deficittel számol 2024-ben. A kitűzött hiánycélok elérése szükséges, hogy az adósságráta csökkenő pályára álljon – tette hozzá.
Az Inflációs jelentésben a jegybank jövőre 3,5–4,5 százalékos költségvetési hiányt vár, ami nem változott a márciusi előrejelzéshez képest.
