Az Európai Unió soros elnöki tisztségét jelenleg betöltő Belgium rendkívüli javaslattal állt elő. A Politico cikke szerint a belgák arra ösztönzik az unió kormányait, hogy fontolják meg az elnökséget jövő hónapban átvevő Magyarország szavazati jogtól való megfosztását.
Van egy olyan Európánk, amely nehezen halad előre, és néhány állam – különösen egy állam – egyre inkább blokkoló és vétós hozzáállást tanúsít
– nyilatkozta a lapnak Hadja Lahbib belga külügyminiszter, aki támogatta az EU 7. cikkelyes eljárásának előmozdítását Budapest ellen. A 7. cikkely bevetése szélsőséges lépés, amely egy adott ország szavazati jogának felfüggesztését eredményezheti.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárást az Amszterdami Szerződés vezette be 1997-ben. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja.
Úgy vélem, bátornak kell lennünk a döntésekhez: vigyük végig a 7. cikkelyt, amely előírja a vétójog megvonását
– közölte Lahbib.
Az Európai Parlament 2018-ban indította el Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárás első szakaszát, de a folyamat megrekedt. Ennek az eljárásnak a következő lépését, amelyet akkor alkalmaznak, amikor egy országot úgy ítélnek meg, hogy megsérti a szövetség alapvető értékeit, gyakran „nukleáris opciónak”, Magyarországon általában csak atombombának nevezik, mivel ez biztosítja a legsúlyosabb politikai szankciót, amelyet egy tagországgal szemben kiszabhatnak: felfüggeszthetik az uniós döntésekre vonatkozó szavazati jogot.
