Kilenc órakor kapták kézbe az érettségizők a matematika írásbeli vizsga első feladatlapját.
Az Eduline értesülései szerint halmazok, függvények, geometria, számtani sorozat, logaritmus, százalékszámítás – ezekkel a példákkal kell megküzdeniük a középszinten matekból érettségizőknek. Van olyan feladat, amiben átlagot és szórást kell számítani.
Ezen kívül még valószínűségszámítással kapcsolatos feladat is akad a középszinten érettségizőknek, a százalékszámításos feladat pedig különösen aktuális: egy polgármester-választás eredményeit kell kiszámolni – írja az oktatási portál, amely azonnal értékelte is a feladatsort.
Nem extrém nehéz, összességében korrekt, azok, akik tanultak a matekérettségire meg tudták oldani
– mondta a portálnak a matekérettségi első feladatsoráról a Studium Generale matematika szekciója. Hozzátették, hogy vannak benne nyakatekert kérdések, a nyolcadik feladat konkrét ismereteket igényel, nem elég a gyakorlati tudás. A négyes feladatban pedig egy új NAT szerinti témakör is megjelenik, egy grafikus manipulációval találkozhatnak az érettségizők. A tízes feladatban a függvények kerülnek elő, ahol az egyik alkérdés problémás lehet, mert nem feltétlenül a középszintű érettségi követelményét kéri számon, ráadásul az utolsó valószínűségszámításos résszel is meggyűlhet a diákok baja, mert nehezebb volt a megszokottnál – idézi a szakértőket az Eduline.
Időközben letelt az első feladatlap megoldására szabott idő, a dolgozatokat az érettségiztető tanárok begyűjtötték, majd kiosztották a második feladatlapot.
A második részben többek között egyenletek, sodrófa diagram, gráfok és valószínűségszámítás szerepel a feladatlapokon.
A Studium Generale szakértőit meglepte, hogy egyetlen, pénzügyi ismeretekhez kapcsolódó feladat sem jelent meg a matekérettségi feladatsorában. Elmondták ugyanakkor, hogy „nagyon barátságos az egyenlet a 13-as feladatban, esetleg a B része okozhat fejtörést a diákoknak, mert korábban nem nagyon fordult elő hasonló az érettségiben, de ezt is ki lehetett következtetni. „A 14-es egy egyszerű síkgeometria, ez sem okozhatott gondot, ám a 15-ös feladatban már megjelenik egy új témakör, ugyanis egy sodrófa diagram szerepel benne, igaz, ez is diákbarát formában kerül elő, vagyis, akik készültek rá, azok meg is tudják oldani.
Az érettségi B részében szereplő feladatok közül csak kettőt kötelező megoldani. A szakértők szerint valószínűleg a 16-ost hagyják majd ki a diákok, mert a koordináta-geometria mindig mumusnak számít. A 17-es szolnoki habos islerről szóló feladat is ijesztő lehet elsőre, mert sok alfeladata van, de valójában nem nehéz:
korrekt, semmi újdonság nincs benne
– mondták el az Eduline-nak a szakértők.
Ebben az évben 69 047-en tesznek érettségi vizsgát matematikából középszinten, 6616-an pedig emelt szinten. Amint az Eduline fölhívja figyelmet, a diákok immár az új, 2020-as nemzeti alaptanterv alapján írják meg az érettségit, amely elviekben csökkenti az elvárt ismereteket, és jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást. Egyes témaköröket erősen megcsonkítottak (így például a függvényeket és koordináta-geometriát), míg mások (többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei) emelt szintről lekerültek középszintre, de a vizsga szerkezetében ugyanaz maradt.
Az oktatási portál emlékeztet: a matekérettségi rövidebb lesz, mint a tegnapi magyar volt: kedden három óra áll rendelkezésre, vagyis a kilenc órai kezdést követően legkésőbb délben mindenkinek be kell adnia a kitöltött feladatlapot, ami ezúttal is két részből áll:
- középszinten az elsőre 45 perc jut, ebben összesen 12 darab rövid (többségében egyszerű, alapfogalmakat számonkérő, ellenőrző) feladat lesz,
- a második feladatlapra pedig 135 perc jut.
A második feladatsor ismét két részből áll:
- az A rész három, egyenként 9–14 pontos feladatot tartalmaz,
- a B részben három, egyenként 17 pontos feladat szerepel – ezek közül viszont csak kettőt kell kötelezően megoldani.
Emelt szinten ugyanez a helyzet: ott a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, ezek közül négyet kötelezően meg kell oldani.
Emelt szinten összesen 240 perc alatt kell megoldani a feladatsorokat. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A két résszel összesen 115 pontot lehet szerezni.
Az idei matematikaérettségivel kapcsolatos legfontosabb változásokat szintén az Eduline itt gyűjtötte össze.