A KSH helyzetképe szerint tavaly már csaknem 115 ezren dolgoznak a 65–74 éves korosztályból, míg 2010-ben még alig voltak 28 ezren. Több mint négyszeresére emelkedett tehát a dolgozó nyugdíjasok száma, a 65–74 éves korosztályban. De vajon ez az érintettek számára jó hír, vagy inkább rossz?
Az RTL Reggeliben Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdíj melletti munkavállalás kapcsán elmondta,
- sokakat az alacsony nyugdíj késztet munkára nyugdíjas éveikben,
- másokra – orvosokra, pedagógusokra – akkora szükség van, hogy nem engedhetik meg a visszavonulást,
- egyesek pedig úgy érzik, hogy aki tovább dolgozik, tovább él.
A nyugdíjszakértő szerint bármi is az ok, tény, hogy Magyarországon a KSH szerint ma 115 ezer nyugdíjas dolgozik, ami a 2010-es érték háromszorosa. Szerinte nincs abba semmi szörnyű, ha a nyugdíjasok is dolgoznak, és nem akarnak csak otthon ücsörögni. Megemlítette, Dániában például 70 éves korig majdnem mindenki dolgozik, mert akarnak dolgozni. Persze ahhoz, hogy a nyugdíjas dolgozni tudjon, kell az is, hogy egészséges legyen. Márpedig mi magyarok az egészségben várható életkor szempontjából nem állunk túl jól, 4,5–5 évünk van még 65 után – tette hozzá. Kitért a láthatatlan munkára is, amit például a nagyszülők végeznek a családban, ám ez a statisztikában nem jelenik meg. Ha benne lenne ez is a statisztikában, sokkal magasabb lenne a dolgozó nyugdíjasok száma.
A friss számokat kommentálta az ATV Start vendégeként a Bankmonitor nyugdíjszakértője, Süle-Szigeti Bulcsú is, aki ugyancsak pozitív fejleménynek tartja, hogy egyre több nyugdíjas tud dolgozni. Véleménye szerint ez a gazdaságnak, és a nyugdíjas jövedelmi helyzetének is jót tesz. A műsorban szót kerítettek arról is, hogy vannak, akik ezt másképp látják – sok nyugdíjas kényszerként élheti meg, hogy annak ellenére, hogy végig dolgozta az életét, fizette a járulékokat, mégsem állhat le, mert kevés a nyugdíja.
A szakértő is elismerte, hogy a társadalmon belül a nyugdíjasok anyagi helyzete nem túl kedvező – az átlagos állami nyugdíj (231 ezer forint) ugyanis alig haladja meg a nemzetgazdasági átlagkereset (416 600 forint) felét. Márpedig az idősek 90 százalékának az állami nyugdíjból kell megélnie. Megemlítette, 2023-ban becslése szerint egy egyfős nyugdíjas háztartásra 160 ezer forint lehetett a létminimum. Hozzátette, tavaly 900 ezer embernek nem érte el a nyugdíja a 160 ezer forintot, Ha a 13. havi nyugdíjat is hozzávesszük, akkor is 700 ezren éltek 160 ezer forintnál kevesebből.
A témát a Népszava is feldolgozta, mint írták, a kormány büszkélkedik vele, és szerintük a „munkavállalást ösztönző politikának” köszönhető, hogy a 65-74 korcsoportban 100 emberből 10 dolgozik a nyugdíj mellett.
