Gazdaság

Útlezárásokkal és traktorokkal tiltakoznak a gazdák Nyugat-Európában

Saint-Arnoult, 2024. január 26. Autópálya lezárására készülõ tüntetõ parasztgazdákat köszönt nemzeti zászlókat lengetõ nõ a Párizstól délre fekvõ Saint-Arnoult környékén 2024. január 26-án, amikor a francia gazdálkodók országszerte folytatják tiltakozásukat a kormány mezõgazdasági politikája ellen. MTI/AP/Christophe Ena
Saint-Arnoult, 2024. január 26. Autópálya lezárására készülõ tüntetõ parasztgazdákat köszönt nemzeti zászlókat lengetõ nõ a Párizstól délre fekvõ Saint-Arnoult környékén 2024. január 26-án, amikor a francia gazdálkodók országszerte folytatják tiltakozásukat a kormány mezõgazdasági politikája ellen. MTI/AP/Christophe Ena

Olaszországban és Franciaországban is komoly tiltakozásokat tartanak a gazdák – számol be minderről a távirati iroda.

Nem voltak elégedettek az eddigi segítséggel

A tiltakozó gazdák Franciaországban járműveikkel lezárták hétfő délután a Párizsba és más nagyvárosokba bevezető főbb útvonalak egy részét. A legjelentősebb francia mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, az FNSA és a Jeunes Agriculteurs (Fiatal gazdák) nevű szervezet délután 2 órakor kezdte meg a “határozatlan idejű blokádot” a párizsi régióban és Észak-Franciaországban. Az agrárium többségi szakszervezetei nyolc “blokádpontot” hirdettek a párizsi régió főbb autópályáin, néhány kilométerre a fővárosi körgyűrűtől. A belügyminisztérium vasárnap este bejelentette, 15 ezer rendfenntartót mozgósít annak érdekében, hogy megakadályozza a traktorok bejutását “Párizsba és a nagyobb városokba”.

A francia kormányfő már péntek este bejelentette, hogy a kormány visszavonja a mezőgazdaságban használt nem közúti gázolaj adójának tervezett emelését, és “tíz adminisztratív egyszerűsítő intézkedést” is bevezet a tíz napja tüntető gazdák terheinek enyhítésére. Az FNSA szerint azonban a kormányfő bejelentései a gazdák megnyugtatására minimálisak voltak, és “nem elégítették ki az elvárásokat”, ezért folytatódik a tiltakozó megmozdulás.

Az FNSA az elmúlt években több kompromisszumos megállapodást is kötött a kormánnyal, például a víz vagy a növényvédőszerek adójáról, de a gazdák továbbra is elégedetlenek, elsősorban azért, mert csökken a jövedelmük, és túl sok adminisztratív feladat és korlátozás hárul rájuk. A tüntetők ezenkívül követelik, hogy ne legyen több tilalom a növényvédőszerekre, valamint a természeti katasztrófákat követően gyorsabb legyen a kártalanítás.

Olaszországban is tüntetnek

Az Olaszországot észak-dél irányban összekötő autósztráda kapuit és a városokba bevezető utakat zárták el traktoraikkal hétfőn az olasz gazdák, akik a következő napokban is folytatják tiltakozó megmozdulásaikat.

  • Umbria tartományban, Orte város magasságában, az A1-es autósztráda kapuinál közel negyven traktorral és mezőgazdasági géppel sorakoztak fel a tüntetők. Szombat óta demonstrálnak itt, és a következő napokban is visszatérnek.
  • A szintén közép-olaszországi Viterbóban az egyik legforgalmasabb városkaput torlaszolták el, ami közlekedési dugóhoz vezetett. A tüntetők a Coldiretti termelői szövetség közeli székházáról letépték a zászlókat, amelyeket elégették. Hasonlóképpen traktorokkal vonultak fel Friuli-Venezia Giulia tartományban is. Udine város stadionjánál mintegy hetven traktor gyűlt össze.
  • Hétszáz traktor lepte el Foggia város utcáit a déli Puglia tartományban. Dudakoncert kíséretében azt skandálták, hogy addig folytatják, amíg nem érnek el eredményt.
  • Az Olaszországban január 19-től egymást követő demonstrációk mindennapossá váltak.

A mezőgazdaság és az állattenyészés húsz éve nem volt ennyire rossz helyzetben, “a politika és az intézmények teljesen közönyétől kísérve, a bürokrácia hálója, a nem nyereséges áron forgalmazott agrártermékek, az egyre gyakoribb természeti csapások és állatbetegségek” térdre kényszerítették az ágazatot – hangoztatta Tore Piana, a szardíniai Agrárkutató Központ (Csa) elnöke.

Az európai gazdatüntetésekről legutóbbi Háromharmad adásunkban is beszéltünk:

Kapcsolódó
Ha abból sem profitálunk, amikor Orbán Viktornak igaza van, mi van, ha nincs igaza?
A korábbi ígéretek ellenére Magyarország lett az utolsó ország, ami a svédek és a NATO között áll. Hivatalos magyar követelések híján Bánszegi Rebeka, Bita Dániel és Kerner Zsolt arra keresett válaszokat, hogy a racionalitást felülíró sértettségen kívül milyen érdekek és remélt hasznok motiválhatják a kormány mozgását.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik