Élet-Stílus

A GERD, vagyis nyelőcső reflux is okozhat álmatlan éjszakákat

Getty Images
Getty Images
A pihentető alvás elengedhetetlen a testi és lelki egészség szempontjából, az alvást ugyanakkor számos tényező megnehezítheti. Ezek közé tartozik a gastrooesophagealis refluxbetegség vagy nyelőcső reflux, azaz a GERD, amely a nyugati világ lakosságának 10-20 százalékát érinti. Európában ez mintegy 45 millió embert jelent.

A problémát bonyolítja, hogy az alvási problémákat előidéző GERD esetenként nem okoz szokásos tüneteket, így a zavarok megmagyarázhatatlannak tűnhetnek. Szerencsére van megoldás a rendellenességgel szemben.

A GERD leggyakoribb tünetei a jellegzetes, savanyú íz a szájban, a gyomortartalom visszaáramlása, a hányinger, a puffadás, a száraz köhögés, a torokfájás, illetve a gyomorban vagy mellkasban jelentkező égető érzés. A betegséget az okozza, hogy a gyomorsav a nyelőcső izomproblémája, nem megfelelő záródása miatt feláramlik. Az állapot rizikófaktorai közé tartozik többek között a túlsúly, a túlevés, valamint a dohányzás.

A betegség nemcsak nappal, hanem éjszaka is kellemetlenségeket idézhet elő, felborítva az alvás egyensúlyát. A vizsgálatok alapján a hetente legalább egyszer GERD-tüneteket tapasztalók 74 százalékát éjjel is gyötri a rendellenesség, 54 százalékuk pedig fel is ébred a tünetek miatt.

A nyelőcső reflux nehezebb elalvással, rövidebb alvásidővel, elalvási nehézségekkel, éjszakai vagy kora reggeli ébredéssel, illetve rosszabb alvásminőséggel járhat. A páciens esetenként látszólag megmagyarázhatatlan alvászavarral néz szembe, ilyenkor klasszikus tünetek nélküli, úgynevezett csendes reflux állhat a háttérben. A GERD és az alvászavarok közötti kapcsolat ráadásul kétirányú: kezelés nélkül könnyen ördögi körbe kerülhet az ember, hiszen a kialvatlanság hatására érzékenyebbé válhat a nyelőcső, emiatt pedig a tünetek zavaróbbak lehetnek.

A problémát az okozza, hogy a gyomorsav éjszaka visszaáramolva megzavarja a nyugalmat. Testünk működését belső óránk, a cirkadián ritmus irányítja, amely többek között a táplálék és tápanyagok felszívódását, valamint más, az emésztéshez köthető funkciókat szabályzó paraszimpatikus idegrendszerre is hat.

A paraszimpatikus idegrendszer természetes működése mellett a gyomorsav-koncentráció az éjszaka folyamán éri el csúcsát. Álló helyzetben a cirkadián ritmus nem készteti a rendszert termelésre, azt nappal jellemzően csak a táplálkozás indíthatja be.

A megemelkedett savszint a fekvő helyzettel és a nyelés elmaradásával kombinálva különösen megemelheti a reflux esélyét. A tüneteket éppen ezért ezen tényezőknél érdemes megfogni.

A fej megemelése, a kései evés elkerülése, illetve a nehéz ételek mellőzése önmagában is segíthet, emellett a savtermelés csökkentése jelenthet megoldást. Az éjszakai savkiválasztás legfőbb szabályozója a hisztamin, így a H2-receptorgátlók használata elalvás előtt hatékony lehet.

Tünetek esetén természetesen ajánlott szakértőhöz fordulni. A GERD amellett, hogy kellemetlenséggel jár, további problémákhoz is vezethet, ezért érdemes minél előbb kezelni.

Szponzorált tartalom

A cikk a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával készült.

Olvasói sztorik