Budapesten az elmúlt húsz évben majdnem megduplázódott, 84 ezerről 160 ezerre nőtt a nem lakott lakások száma, de a jelenség messze nem csak a fővárost érinti, olvasható a Telexen.
A népszámlálás adatai alapján készült cikk szerint Magyarországon összesen több mint 570 ezer üresen álló ingatlan található, ez a hazai lakásállomány csaknem 15 százaléka.
A lap interaktív térképre vitte fel, hogy melyik településen hány üres ingatlan van, ezt itt lehet megtekinteni.
Az elemzés szerint a legkevesebb nem lakott ingatlan azokon a településeken van, ahol az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt a népesség a szuburbanizáció, azaz a városból kiköltözők miatt.
Ahol viszont sok üres ingatlan van:
- a nagyvárosokban, ami az illegális albérleteztetésnek, a rövid távú szálláskiadásnak (Airbnb), az elhanyagolt és nem korszerű ingatlanok magas számának, valamint az önkormányzati lakásgazdálkodás elégtelenségének tulajdonítható.
- a Balaton körüli településeken, itt a turisztikai szektor miatt található sok üres ingatlan
- az úgynevezett belső perifériában, ide azok a települések tartóznak, amik eredendően jó földrajzi helyzetben vannak: nem határ mentiek, nincsenek távol a nagyobb központoktól, de mégis valamilyen település- vagy gazdaságszerkezeti sajátosság miatt alacsonyabb jövedelmű a népességük.
- a külső perifériában, amit jellemzően a borsodi, a hevesi és a nógrádi vármegyék határ menti részei alkotnak. Ezeket a részeket – hasonlóan az előző csoporthoz – a gazdasági kilátástalanság miatt hagyják el sokan, így itt sem ritka, hogy az ingatlanok több mint fele üresen áll.
- a dél-békési településeken, ahol jelentősen csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatottság,
- és Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye határterületén, ahol az adatok rendkívül erős összefüggést mutatnak a külterületi – jellemzően tanyasi – népesség arányával.
A Telex összegzése szerint az üres ingatlanok jelensége rendkívül komplex, és számos tényező befolyásolja azt.
