Nyolc év börtönre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte emberölés bűntette miatt nem jogerős ítéletében a Fővárosi Törvényszék az 59 éves B. Istvánt, aki két évvel ezelőtt egy elszámolási vita során megölte Lazsányi Lászlót, az MTK és a Csepel volt futballistáját egy Nánási úti apartmanházban. A meggyilkolt férfi Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő apósa volt. A terhelt feltételesen sem bocsátható szabadlábra.
Kedden egy nyomozó kihallgatásával, a vádlott vallomásainak ismertetésével, a gyilkosság helyszínén készült videók megtekintésével és a perbeszédekkel folytatódott a büntetőper.
B. István 2020 májusától lakott az áldozata által üzemeltetett vendégház egyik lakásában, de már a beköltözésétől kezdve vita volt közte és a főbérlő között a lakáshasználati díjjal kapcsolatban. Mivel a férfi 2021 júniusától egyáltalán nem fizette a havi albérleti díjat, ezért a volt futballista legalább fél tucatszor felszólította a bérlőt, hogy vigye el a a cuccait az ingatlanból. B. István azonban rá sem hederített ezekre a felszólításokra.
A főbérlő ezért 2021 augusztusában még birtokvédelmi eljárást is kezdeményezett vele szemben. A két férfi ezt követően kölcsönösen jelentgette fel egymást a rendőrségen. Lazsányi rongálás miatt, mivel albérlője többször is feltörte a lakás bejárati ajtaját, és ott töltötte az éjszakát. A bűncselekmény előtti napon is feltörté az elkövető a zárat, Lazsányi pedig másnap újabb feljelentést tett rongálás miatt. B. István a gyilkosság napján aztán este hat körül ismét megjelent az óbudai lakásnál, és megint feltörte azt.
B. István azt mondta, hogy ekkor is arra ment haza, hogy lecserélték a zárat és elvitték az ágyát és a holmijait. Elmondása szerint ekkor egy késsel felfeszítette az ajtót, majd értesítette a rendőröket a jogsértés miatt. Ezután bement a rendőrségre, hogy kihallgassák, ám mire hazaért már újra be volt zárva az ajtó, ezért megint feltörte.
Ezt észlelve, Deutsch apósa telefonon bejelentést tett a rendőrségen, majd felment a lakásba, ahol ismét összeveszett a bérlőjével, ami ezúttal tettlegességig fajult. B. István állon vágta a tulajdonost, majd a nála lévő vadászkéssel hasba, illetve vállon és kézen szúrta. Lazsányi a helyszínen meghalt. Az ügyészség 12 év börtönt kért a férfire előkészítő ülésen történő beismerés esetére, de a vádlott ezt nem fogadta el, így tárgyalást tartottak.
B. István korábban elismerte, hogy szúrt Deutsch apósa felé, de azt állította, hogy nem akart mély sebet okozni neki. Később pedig azt mondta, hogy épp mandarint hámozott, amikor a volt futballista kiabálva megjelent a lakásban, és rácsapott a megélhetését biztosító laptopjára, ő pedig csak ezt féltette.
Elsőként azt a rendőrt idézték be, aki először hallgatta ki gyanúsítottként B. Istvánt az elfogása után. A nyomozó elmondta, hogy a férfi már a helyszínen beismerte az emberölést, és ezt megismételte a rendőrségen is. – Egy dolog maradt meg bennem, hogy nem mutatott semmilyen megbánást az emberölés miatt, és csak az értékeit ért sérelmei érdekelték – mondta a rendőr.
A tárgyaláson ismertették a mentőápoló vallomását, akinek állítólag az egyik rendőr azt mondta, hogy az elkövető eltorlaszolta magát, ezért csak azt követően jutottak be az áldozathoz, hogy elfogták a gyanúsítottat.
B. István ügyvédje erre úgy reflektált, hogy védence nem torlaszolta el az ajtót, és ezt megerősítette egy másik rendőr ma ismertetett vallomása is.
Ezt követően levetítették a Nánási úti ingatlan lépcsőházi kamerafelvételeit. Ezeken jól látható volt, hogy B. István szemüvegben, hátizsákkal a hátán, egy vadásztőrrel a kezében megjelenik a lépcsőháznál, majd kinyitja vele a bejárati ajtót és felmegy vele a lakásba.
Később pedig megérkezik a gondnok, és láthatóak voltak a még életben lévő későbbi áldozatról készült felvételek is. Sőt megmutatták azt a fényképet is, amikor az áldozat szemben állt a gyilkosával, és rámutatott arra a vadásztőrre, amivel végeztek vele.
A tárgyaláson bemutatták azokat a videókat is, amelyek a mentősök megérkezését mutatták, illetve azt, ahogy a rendőrök megbilincselik az elkövetőt.
Az ügyész perbeszédében azt mondta, hogy megdőlt a vádlott szavahihetősége, hiszen mindig mást mondott vallomásaiban. Először beismerte a bűnösségét, és jogos védelemre hivatkozott, mondván, hogy ő csak a laptopját és a drága szemüvegét védte. Később viszont már nem ismerte el a célzott szúrásokat, és azt állította, hogy dulakodtak, a sértett levitte a földre, és lenyomta a fejét, illetve hogy véletlen szúrás okozta az áldozat halálát. Végül pedig gondatlan emberölésre hivatkozott.
Az ügyészség szerint viszont semmi alapja nincs ennek a vádlotti védekezésnek, mert a vádlott célzottan szúrta meg az áldozatát. A vád szerint az sem igaz, hogy az elkövető mandarint hámozott, ugyanis csak zacskóban találtak gyümölcsöt a helyszínen. Mint mondta a terhelt nem aljas indokból, és előre kitervelten követte el az emberölést, hanem a helyzet hozta így, hiszen nem tudhatta, hogy a bérbeadó felmegy a lakásba.
Az ügyészség enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást és azt, hogy személyiségzavarral küzd. Súlyosító körülményként értékelte, hogy egy idős ember sérelmére követte el a bűncselekményt. Perbeszéde végén a 10 éves középmértéktől felfelé eltérő letöltendő börtönbüntetést kért az elkövetőre azzal, hogy tiltsák el a közügyektől, és feltételesen se bocsássák szabadlábra.
B. István ügyvédje azzal kezdte a védőbeszédét, hogy tudják, hogy mekkora fájdalmat okozott az áldozat hozzátartozóinak ez a tragédia. Mint mondta, a férfi bocsánatot kért az áldozat családjától, és csak az anyagi nehézségei miatt nem tudta fizetni a bérleti díjat.
Elmondása szerint a gondnok és a sértett engedély nélkül ment be többször is a lakásba, és pakolta ki onnan a holmijait, és cserélték le többször is rajta a zárat. Az ominózus nap B.István csak el akarta küldeni a sértettet, amikor az bement a lakásba és ráütött a laptopjára, s nem állt szándékában megszúrni az áldozatát.
„Nem szúrt a késsel, hanem a dulakodás során véletlen történt az eset. Meg sem fordult a fejében, hogy megszúrta, és ezért nem ment oda neki segíteni. Nem volt oka és szándéka megölni a jó fizikumú áldozatát” – magyarázta az ügyvéd, hozzátéve, a terhelt mindig törvénytisztelő életet élt, és minden munkát elvállalt akkor is, amikor romokban volt az élete.
A védő szerint csak fél évvel később fogta fel B. István, hogy mit is tett valójában, és azonnal munkába állt, miután bűnügyi felügyeletbe került, hogy segítse az áldozat családját, de ők erre nem tartottak igényt. Az ügyvéd azt kérte, hogy az ítéleti tényállásnak megfelelő legenyhébb büntetést szabják ki a védencére. B. István az utolsó szó jogán megint bocsánatot kért az áldozat szeretteitől, és azt mondta, hogy mind a mai napig nem érti, hogyan fajulhatott idáig a konfliktus.
Bocsánatot szeretnék kérni az unokától, a gyerektől és a feleségétől is. Csak az járt a fejemben akkor, hogy legyen már vége annak a sok rossznak, ami történt velem. Ha bármi ötlete is van a családnak, amiben tudok nekik segíteni, legyen az anyagi, vagy bármi más, akkor csak szóljanak. Én mindent megfogok tenni azért, hogy teljesítsem azt. Vesztettem már el közeli hozzátartozómat, de ez a fájdalom közelébe sem ér annak, amit most érzek – mondta az utolsó szó jogán.
B. István nem jogerősen nyolc év börtönre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélték emberölés bűntette miatt azzal, hogy feltételesen sem bocsátható szabadlábra. Papp Eszter bírónő kötelezte a férfit a 670 ezres bűnügyi költség megfizetésére is. A bíró elmondta, hogy a vádirati tényállást állapította meg apró módosításokkal.
Az ügyészség a kiszabott büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője téves jogi minősítésért és enyhítésért fellebbezett. Az ügyész a szökés, elrejtőzés veszélye miatt indítványozta a bűnügyi felügyelet fenntartását, amit a bíróság el is rendelt.
