Ennek az lehet az oka, hogy a külföldiek, addig amíg azt a jogszabály lehetővé tette, társaságokon keresztül vásároltak földet Magyarországon és sokan kötnek hosszú távú bérleti szerződéseket.
Ugyanakkor gyakran előfordul az is, hogy ajándékozásnak tüntetik fel az eladást. Ebben az esetben a megajándékozott társtulajdonos lesz, és így elővásárlási jogot szerez.
A Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke arról számolt be, hogy a „zsebszerződések” tucatnyi formájával találkozott már és úgy látja, hogy a leggyakoribbak a dátum nélküli szerződések. Szerinte az is előfordul, hogy magyar állampolgárságú strómanok nevére kerül a föld.
Azért próbálják többen kikerülni a szabályzást, mert az országban olcsón juthatnak a földhöz: a lapban közölt adatok szerint Magyarországon átlagosan 2.500 euróba kerül egy hektár, míg Németországban 12.000, Hollandiában pedig 24.000 euróba.
