Élő Nagyvilág

Gázai egészségügyi tárca: meghaladta a 10 ezret a halottak száma

Bashar TALEB / AFP
Bashar TALEB / AFP

Előző napi közvetítésünket itt olvashatják. 

„Gáza, a gyermekek temetője” – közölte az ENSZ főtitkára

Minden órával sürgetőbb egy humanitárius fegyverszünet az Izrael és a Hamász közötti háború okozta katasztrófa miatt – közölte hétfőn az ENSZ főtitkára, aki „gyermekek temetőjének” nevezte a Gázai övezetet.

A konfliktusban szembenálló felek és a nemzetközi közösség felelőssége azonnali és alapvető: vessenek véget ennek az embertelen kollektív szenvedésnek és növeljék jelentősen a Gázai övezetnek nyújtott humanitárius segítséget – mondta António Guterres New Yorkban újságírók előtt.

A gázai rémálom több mint emberiesség elleni bűncselekmény, ez az emberiség válsága

– mondta a főtitkár, ismételten elítélve az október 7-i „gyűlöletes terrorcselekményeket”.

Gáza gyermektemető lesz – jelentette ki. A Hamász egészségügyi minisztériumának legutóbbi, hétfői jelentése szerint 10 022 embert, többségében polgári személyt, közöttük több mint 4000 gyermeket öltek meg a Gázai övezetben október 7. óta a pusztító légitámadásokban.

Több újságírót öltek meg négy hét alatt, mint bármely más konfliktusban az elmúlt három évtizedben – tette hozzá António Guterres. A Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) nevű újságíró szervezet szerint legkevesebb 36 újságírót és médiaalkalmazottat (31 palesztint, négy izraelit és egy libanonit) öltek meg október 7. óta.

ENSZ-segélymunkást is többet öltek meg, mint bármikor egy hasonló időszakban a szervezetünk történelme során – mondta a főtitkár, fejet hajtva az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezetének (UNRWA) megölt 89 munkatársa előtt.

Az ENSZ-főtitkár keményen bírálta a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista palesztin szervezetet és más csoportokat, amiért „polgári személyeket használnak élő pajzsként és válogatás nélkül lőnek ki rakétákat Izraelre”.

Guterres bírálta, hogy kevés humanitárius segély érkezik a Gázai övezetbe az egyiptomi határon lévő rafahi átkelőhelyen. A korábban naponta érkező 500 teherautó helyett a két hét alatt belépő 400 annyi, mint csepp a tengerben – mondta, kifogásolva, hogy üzemanyag nem érkezik a segélyszállítmányokkal.

Üzemanyag nélkül meghalnak az inkubátorba helyezett csecsemők és a lélegeztetőgépre szoruló paciensek. A vizet nem lehet szivattyúzni vagy tisztítani. A szennyvíz rövidesen elárasztja az utcákat, betegségeket terjesztve

– tette hozzá a főtitkár, emlékeztetve, hogy az ENSZ 1,2 milliárd dolláros adományra tett felhívást, hogy segítséget nyújtsanak a Gázai övezetben és Ciszjordániában élő 2,7 millió palesztinnak.

A jemeni húszik dróntámadást indítottak kényes izraeli célpontok ellen

A jemeni húszik dróntámadást indítottak Izrael területén található kényes célpontok ellen – jelentette be hétfőn este Jahja Szaría, a síita lázadók szóvivője.

Az MTI szemlézte a szervezet Telegram-oldalán megjelent közleményz, amelyben az áll:

A jemeni fegyveres erők (…) az utóbbi órákban drónokat indítottak az izraeli ellenség kényes létesítményei ellen a megszállt területeken. A művelet következtében az érintett katonai bázisokon és repülőtereken néhány óráig szünetelt a forgalom

A szóvivő leszögezte, hogy a támadások folytatódnak, míg véget nem ér a harci tevékenység a Gázai övezetben.

A jemeni felkelők első alkalommal október 31-én számoltak be arról, hogy támadták Izraelt. Szaría kiemelte, hogy a húszik nagymennyiségű ballisztikus rakétát, manőverező robotrepülőgépet és drónt indítottak. Aznap az izraeli hadsereg sajtószolgálata közölte, hogy a déli Eilat közelében légiriadó volt egy ellenséges légieszköz miatt, amelyet a Kan rádió szerint még a Vörös-tenger fölött sikerült lelőni.

Emellett október 27-én az egyiptomi légvédelem lelőtt két drónt, amelyekről Izrael később azt állította, hogy a húsziké volt.

Jordánia: a palesztinok elüldözése hadüzenettel érne fel

Jordánia a palesztinok Gázai övezetből vagy Ciszjordániából való elüldözését, vagy az ezt szolgáló feltételek megteremtését hadüzenetnek fogja tekinteni – jelentette ki Biser Haszavni, a hásimita királyság miniszterelnöke, akit a Petra állami hírügynökség idézett.

A mentők és humanitárius dolgozók elleni brutális támadások a Gázai övezetben ellentmondanak az önvédelem elvének – mondta a kormányfő és hangsúlyozta, hogy „minden lehetőség az asztalon van”.

Miután az arab országok és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) képviselői a hétvégén Jordániában megvitatták a Gázai övezeti eseményeket, a jordániai miniszterelnök szerint szombatra újabb arab csúcstalálkozót készítenek elő Szaúd-Arábiában.

Ammán már visszahívta nagykövetét Izraelből, válaszul a Gázai övezeti háborúra. Az izraeli nagykövettel, aki már korábban elutazott Jordániából, tudatták, hogy nem várják vissza Ammánba.

Menekülthullámtól tartva Egyiptom és Jordánia sem fogad be menekülteket a Gázai övezetből. Ennek oka részben az, hogy arra számítanak: ezek az emberek belátható időn belül nem térhetnek vissza a palesztin területekre.

Szijjártó: Izrael mellett Katar segítségére is számítunk a Hamász magyar túszainak kimenekítésében

Szijjártó Péter külügyminiszter az RTL kérdésére beszélt arról, hogy jelenleg öt olyan magyar túszról tudnak, akiket a Hamász terroristái tarthatnak fogva. Mint mondta, a magyar külügy a kimentésük érdekében két irányban is dolgozik: egyrészt napi kapcsolatban vannak az izraeli kormány azon munkacsoportjával, ami azért jött létre, hogy a túszok holléttét felderítsék és kimenekítésükről gondoskodjanak, másrészt Katar közvetítő feladatokat lát el az ügyben. Elmondta, átadták a magyar túszok adatait a katariaknak.

Blinken: hamarosan jelentősen több segély juthat be a Gázai övezetbe

A következő napokban jelentősen több humanitárius segély fog bejutni a Gázai övezetbe – jelentette ki hétfőn Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ankarában, miután megbeszélést folytatott Hakan Fidan török külügyminiszterrel, aki azonnali tűzszünetet sürgetett.

Blinken közel-keleti körútja a török fővárosban ért véget. Az utóbbi napokban az amerikai diplomácia vezetője Izraelben, Jordániában, Cipruson és Irakban is járt, hogy a gázai övezeti háborúról folytasson megbeszéléseket, és igyekezzen előmozdítani azt az amerikai elképzelést, miszerint az izraeli hadseregnek “humanitárius szüneteket” kellene tartania a palesztin Hamász ellen folytatott katonai hadműveleteiben.

Az egész még folyamatban van. Nyilvánvalóan nincs mindenben egyetértés, de vannak közös álláspontok, amelyeken együtt tudunk működni” – fogalmazott Blinken újságírók előtt az ankarai repülőtéren.

Az amerikai tárcavezető reményei szerint a “humanitárius szüneteknek” köszönhetően több segélyszállítmány érhetné el a Gázai övezetet, illetve előrelépés történhetne a Hamász által Izraelből elhurcolt túszok kiszabadítása ügyében is.

“Elértük az izraelieknél, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a minimálisra szorítsák vissza a civil áldozatok számát. Nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy több humanitárius segély érje el a Gázai övezetet” – hangsúlyozta Blinken, hozzátéve, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a túszokra, különösen az amerikai állampolgárokra, és mindent megtesznek azért, hogy hazajuttassák őket.

A két külügyminiszter nem tartott közös sajtótájékoztatót. Török diplomáciai források szerint Hakan Fidan a Blinkennel folytatott tanácskozásán azt kérte, legyen “azonnali” és “teljes” tűzszünet a Gázai övezetben. A török miniszter azt hangsúlyozta, “meg kell akadályozni, hogy Izrael civileket vegyen célba Gázában”.

(MTI)

Von der Leyen: az EU további 25 millió euróval növeli a Gázának nyújtott humanitárius segélyt

Az EU további 25 millió euróval növeli a Gázának nyújtandó humanitárius segítséget, és így összesen 100 millió eurót fordít a gázai civilek megsegítésére – jelentette be hétfőn Brüsszelben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Von der Leyen az európai uniós nagykövetek konferenciáján elmondta: az EU Izraellel, Egyiptommal és az ENSZ-szel együttműködve azon dolgozik, hogy minél több humanitárius segélyt szállító konvoj léphessen be az övezetbe. Mint mondta, a segélyek jelenleg a rafahi határátkelőn keresztül érkeznek, mennyiségük azonban nem elegendő ahhoz, hogy kielégítse a szükségleteket.

Kiemelt feladatunk, hogy a partnerekkel együttműködve megerősítsük Rafah logisztikai kapacitását. Ezzel egyidejűleg kiegészítő útvonalakon dolgozunk. Egy Ciprusról induló tengeri folyosó, garantálná a segélyek folyamatos, szabályozott áramlását

– jelentette ki.

Von der Leyen felhívta a figyelmet, hogy az EU-nak mind Izrael támogatása, mind a gázai civilek megsegítése egyenlően fontos. Elítélte, hogy a Hamász terrorszervezet a menekülttáborok és a polgári infrastruktúra alatt bunkereket épít, harcosokat rejteget és fegyvereket tárol, továbbá ártatlan palesztinokat és túszokat használ élő pajzsként.  „Miközben tehát Izraelnek joga van harcolni a Hamász ellen, az is lényeges, hogy igyekezzen elkerülni a polgári áldozatokat, és hogy a lehető legcélzottabban lépjen fel” –  hangsúlyozta.

Véleménye szerint, „semmi sem igazolja azt a borzalmat” amelyet a Hamász október 7-én ártatlan férfiak, nők, gyermekek és csecsemők ellen elkövetett.

A zsidók ellen a holokauszt óta elkövetett legsúlyosabb tömeggyilkosságot követően erkölcsi kötelességünk, hogy teljes szolidaritásunkat fejezzük ki Izrael népével. Izraelnek joga van megvédeni magát a nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban. Ez az alapvető kiindulópont, és továbbra is ez marad

– hangoztatta.

„Ez az egyik legnagyobb túszválság Európa történetében, és sok Európán kívüli ország számára is” – mondta a Gázába hurcolt és túszként fogva tartott mintegy 240 emberrel kapcsolatban. Hozzátette, hogy minden lehetséges módon támogatni kell a tagállamokat abban, hogy hazahozzák állampolgáraikat.

Arra is figyelmeztetett, hogy a konfliktus regionális kiterjedését minden lehetséges módon el kell kerülni. „Valós fenyegetésről van szó, de nem elkerülhetetlen az eszkaláció. Ehhez közös erőfeszítésekre és közös jövőképre lesz szükség az Egyesült Államok, az EU, az arab országok, az ENSZ és mások részéről” – fogalmazott a német politikus.

Von der Leyen hangsúlyozta: a régió tartós békéjéhez vissza kell adni a reményt a palesztinok és az izraeliek számára, és e folyamatban a kétállami megoldásra kell alapozni. Felhívta a figyelmet, hogy Gáza nem szolgálhat biztonságos menedékként a terroristák számára, a hosszú távú izraeli biztonsági jelenlét nem tartható fenn a térségben, és a palesztinokat nem szabad erőszakkal kitelepíteni otthonukból.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője beszédében azt javasolta: Izrael függessze fel a katonai műveletet a Gázai övezetben, annak érdekében, hogy a Vöröskereszt segíthessen kiszabadítani a Hamász által fogva tartott túszokat.  A főképviselő felhívta a figyelmet: Izrael “túlzott reakciója” a végén oda vezethet, hogy elveszíti a nemzetközi közösség támogatását.

A konfliktusnak nem lehet katonai megoldása. A Hamászt kivéreztethetik az övezetben, de ez nem oldja meg a problémát

– fogalmazott.  Borrell szerint a Hamász októberi támadása olyan fordulópont, amely évtizedekre meghatározza a Közel-Kelet jövőjét.

„A Közel-Keleten kibontakozó tragédia egy kollektív politikai és erkölcsi kudarc következménye, amelyért az izraeli és a palesztin nép nagy árat fizet. Ez a kudarc annak tulajdonítható, hogy igazából nem vagyunk hajlandók  az izraeli-palesztin probléma megoldására” – mondta Josep Borrell beszédében.

A Hamász által vezetett egészségügyi tárca szerint meghaladta 10 ezret a halottak száma Gázában

A Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium szerint a Gázában meghaltak száma elérte a 10 022 főt azóta, hogy Izrael elkezdte bombázni a területet – írja a BBC.

Mint írják, az adatokat az éjjeli intenzív izraeli csapások után összesítették, miután az izraeli hadsereg azt közölte, hogy több száz célpontot találtak el, köztük egy Hamász katonai állomást. Gáza város legnagyobb kórházának igazgatója korábban azt mondta a BBC-nek, hogy mintegy 200 embert öltek meg.

Az ENSZ humanitárius és jótékonysági szervezeteinek egy csoportja szerint a gázai civilek „borzalmas meggyilkolása” „felháborító”. Gyermekek ezrei vannak a halottak között.

Egyes politikusok, köztük Joe Biden amerikai elnök, megkérdőjelezték a gázai egészségügyi minisztérium adatainak pontosságát. Amikor erről kérdezték, az Egészségügyi Világszervezet azt közölte, hogy szerintük a számok megbízhatóak. Más gázai kormányzati szervekhez hasonlóan az egészségügyi minisztériumot is a Hamász, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és az EU-ban betiltott terrorcsoport irányítja.

Közös nyilatkozat nélkül távozott Blinken a török külügyminisztériumból

Ankarában tárgyalt hétfőn Antony Blinken amerikai és Hakan Fidan török külügyminiszter a Gázai övezetben kialakult helyzetről – közölte az Anadolu török állami hírügynökség.

A vezetők négyszemközti és delegációközi tárgyalást is folytattak a török külügyminisztérium épületében, a megbeszélések mintegy két és fél órán át tartottak. Az amerikai külügyminiszter a találkozó után elhagyta a minisztérium épületét anélkül, hogy a felek közös nyilatkozatot tettek volna.

A Török Ifjúsági Unió tagjai a találkozó ideje alatt a minisztérium épülete előtt tiltakoztak Blinken látogatása ellen. A tüntetők palesztin és török zászlókat lengetve többek között azt skandálták: „Blinken, gyilkos, takarodj Törökországból” – írta az állami hírügynökség.

Német tévéstábot fenyegettek meg izraeli katonák Ciszjordániában

Izraeli katonák megfenyegették Ciszjordániában az ARD német közszolgálati televízió újságírócsoportját – tudatta a csatorna. Az ARD beszámolója szerint munkatársaik a zsidó telepesek palesztinok ellen elkövetett erőszakos cselekményeiről készítettek riportot Ciszjordániában, amikor Hebrontól délre egy interjúból távozóban izraeli katonák állították meg őket.

Jan-Christoph Kitzler, a csatorna tudósítójának elmondása szerint a katonák rendkívül agresszívan viselkedtek, többször is a járművük belseje felé fordították fegyvereiket, és azt kérdezték, hogy zsidók-e. Kollégáját árulónak nevezték és becsmérelték. A helyzet csak több mint egy óra elteltével enyhült, miután más katonák és rendőrök is a helyszínre érkeztek – mondta Kitzler.

Az ARD tel-avivi stúdióját működtető Bayerischer Rundfunk regionális közszolgálati médiatársaság a sajtószabadság elleni támadásnak minősítette az incidenst.

Ez már a második ilyen incidens a héten. Stábunk tagjai világosan azonosították magukat akkreditált újságíróként, és messze voltak bármilyen katonai területtől

fogalmazott Christian Limpert, az ARB tel-avivi irodavezetője.

Az izraeli katonák viselkedését nem tudjuk elfogadni

tette hozzá az újságíró.

A dpa német hírügynökség kérdéseire reagálva az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn elnézést kért az okozott kellemetlenségekért. Közleményük szerint a katonák viselkedését kivizsgálták, de a hírügynökség szerint a válaszból nem derül ki, hogy az IDF lát-e kivetnivalót a történtekben, és történt-e szabálysértés.

Az Izraelben dolgozó külföldi tudósítók szervezete október végén felszólította az izraeli hadsereget, hogy szavatolja az újságírók biztonságát, valamint panaszt emelt két ciszjordániai incidens miatt, amelyek során katonák riportereket zaklattak.

(MTI, Tagesschau)

ENSZ: Tíz percenként meghal egy gyerek Gázában

A háború miatt átlagosan tíz percenként meghal egy gyerek a Gázai övezetben, két gyerek pedig megsebesül – közölte az ENSZ hétfőn a Twitteren.

Ezzel egyidőben az ENSZ több ügynöksége és civilszervezetek együttesen szólították fel Izraelt és a Hamászt azonnali humanitárius tűzszünet kihirdetésére.

Megismételjük a felekhez intézett kérésünket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius és emberi jogi törvények által meghatározott kötelezettségvállalásaikat

állt a közleményben. A kérést számos ENSZ-szervezet vezetője, civil- és nemzetközi jótékonysági szervezetek is aláírták.

A közleményben elítélték, hogy a Hamász október 7-én meggyilkolt több mint 1400 embert Izraelben és több mint 200 embert elhurcolt és túszként tart fogva, továbbá azt is, hogy Izraelt a Gázai övezetből rakétákkal támadja.

Mindazonáltal még több gázai civil rettenetes meggyilkolása is botrány, és ugyanúgy felháborító elzárni 2,2 millió palesztint az élelemtől, víztől, gyógyszerektől, az elektromosságtól és az üzemanyagtól

szerepelt a közleményben.

A Hamász október 7-ei váratlan támadása óta Izrael teljesen lezárta a Gázai övezetet. „Már harminc nap telt el. Ami sok, az sok. Ennek most azonnal véget kell vetni” – állt a közleményben az MTI beszámolója szerint.

Jelentések: helyreállt az internet és telefonkapcsolat Gázában

Helyreállt az internetkapcsolat a Gázai övezetben a NetBlocks internetfigyelő csoport szerint.

A telefon- és internetszolgáltatások vasárnap óta nem működtek, miután a palesztin telekommunikációs cég bejelentette: Izrael újra levágta a Gázai övezetet a hálózatokról.  Ez már a harmadik hasonló alkalom volt a háború kezdete óta, a Netblocks szerint pedig a második leghosszabb idei tartó kimaradás.

A Palesztin Vörös Félhold Társaság (amely a Vöröskereszt segélyszervezet megfelelője) ugyancsak közölte, hogy a Gázai övezetben helyreállt a távközlési és az internetszolgáltatás. Állításuk szerint azt „az izraeli hatóságok szándékosan és erőszakkal kapcsolták le”.

Az ismételt megszakítás tovább emeli a katasztrófaelhárító csapatok szenvedését

– olvasható a segélyszervezet közleményében, amelyet a Twitteren adtak ki.

A fokozódó veszély miatt a brit nagykövetség ideiglenesen kivonja néhány munkatársát Libanonból

A brit külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy ideiglenesen kivonja a nagykövetsége néhány munkatársát Libanonból.

A tárca a szomszédos Izrael és a Gázai övezet közötti konfliktus miatt már korábban is azt tanácsolta a briteknek, hogy ne utazzanak Libanonba, és arra biztatta a még az országban tartózkodó briteket, hogy távozzanak, amíg még vannak kereskedelmi járatok.

A mostani közleményben azt írták:

Dél-Libanonban, az Izraellel közös határon folyamatos aknavető- és tüzérségi tűzharcok, valamint légicsapások zajlanak. Nagy a feszültség, a helyzet figyelmeztetés nélkül is eszkalálódhat, ami befolyásolhatja vagy korlátozhatja a Libanonból való kijutási útvonalakat.

Hozzátették, hogy fennáll a zavargások veszélye is : nagyszabású tüntetések voltak többek között az USA és Franciaország nagykövetsége előtt, és további tüntetések várhatóak. Emiatt a brit nagykövetség néhány alkalmazottját és a személyzet valamennyi családtagját ideiglenesen kivonták Libanonból, de a követség folytatja a munkáját.

(Guardian)

Újabb súlyos légicsapások érték az éjszaka a Gázai övezetet

Több súlyos légicsapás és robbanás rázta meg hétfőre virradóra a Gázai övezet északi részét – írja a BBC. Jelentések szerint a területen a telefon- és internetszolgáltatás továbbra is szünetel, noha a hírszolgáltató állítja, vasárnap este sikerült kapcsolatba lépniük a gázai tudósítójukkal. Utóbbi szerint a mostani volt a háború kezdete óta a legintenzívebb légicsapáshullám.

Elmondása szerint a csapások Gáza északnyugati részére koncentráltak, és a Beach menekülttábort – más néven a Sati tábort – bombázták a legerősebben.

Izrael közlése szerint a vadászgépei 450 célpontot támadtak a területen az elmúlt nap folyamán. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint a szárazföldi csapatok tegnap este „ellenőrzésük alá vonták a Hamász egyik gázai helyőrségét”. ATwitteren közzétett bejegyzésében az izraeli hadsereg azt írja, hogy a helyőrségen „megfigyelőállások, terrorista ügynökök kiképzési létesítményei, valamint terrorista alagutak” voltak. Hozzátették, hogy a műveletben „számos terroristát likvidáltak”.

Vasárnap Izrael közölte azt is, hogy „bekerítette” Gázavárost.

Jordánia légi úton juttatott el orvosi segélyellátmányt a Gázai övezetbe

A jordániai légierő orvosi ellátmányt dobott le a Gázai övezetbe – számolt be hétfőn kora reggel II. Abdullah jordániai király.

Rettenthetetlen légierőnk személyzete éjfélkor sürgős orvosi segélyt dobott le a levegőből a gázai jordániai tábori kórház területére

közölte az uralkodó az X közösségi médiaplatformon.

Ez a mi kötelességünk, hogy segítsük a gázai háborúban megsérült testvéreinket. Mindig ott leszünk palesztin testvéreink mellett

írta az uralkodó.

Izrael több hete tartja szinte teljes blokád alatt a Gázai övezetet, amióta a Hamász iszlamista terrorszervezet harcosai példátlan terrortámadásokat hajtottak végre izraeli települések ellen. A blokád az ivóvíz-, élelmiszer-, áram- és üzemanyag-ellátás nagymértékű megszakítását jelentette, eltekintve néhány tucat nemzetközi segélyszállító teherautótól, amelyeket a gázai és az egyiptomi határátkelőn keresztül engedtek be.

A The Times of Israel című lap szerint nem volt világos, hogy a segélyszállítmányok eljutottak-e a kórházba, illetve hogy a művelet Izrael tudtával vagy jóváhagyásával történt-e. A jordániai király posztja tartalmazott olyan képeket, amelyeken egy jordániai nemzeti zászlóval fedett ládát rakodnak be a légierő egyik szállító repülőgépébe. Más X-felhasználók reagáltak Abdullah király posztjára, mondván, hogy az állítás nem igaz, és hogy a segélyt egy egyiptomi repülőtérre szállították.

Izrael követeli, hogy ellenőrizzék a segélyszállítmányokat, amelyek eddig csak az egyiptomi rafahi határátkelőn keresztül jutottak el a Gázai övezet déli részébe. Az izraeli hadsereg szerint ezzel azt akarják megakadályozni, hogy fegyvereket csempésszenek a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamászhoz.

Segélyszervezetek szerint az Egyiptomból a rafahi határátkelőn keresztül a Gázai övezetbe eddig teherautókkal érkezett segélyszállítmányok közel sem elegendőek.

(MTI)

Egy hónap alatt több mint ezer antiszemita cselekményt követtek el Franciaországban

Franciaországban 1040-re emelkedett az antiszemita cselekmények száma, és 486 embert előállítottak október 7-e, a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet Izrael elleni terrortámadása óta – közölte a kormány vasárnap.

Az antiszemita cselekmények száma robbanásszerűen megnőtt

jelentette ki Gérald Darmanin belügyminiszter a France 2 közszolgálati televízió híradójában. A 486 letartóztatott személy közül 102 külföldi – tette hozzá. Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok.

Laurent Nunez párizsi prefektus vasárnap jelezte, hogy a fővárosi régióban október 7. óta 257 antiszemita cselekmény történt, és 90 embert letartóztattak. A prefektus szerint nincs tipikus profilja az elkövetőknek, vannak köztük fiatal gyerekek, akik „nagyon súlyos dolgokat állítanak”, de olyanok is, akik inkább a palesztin ügy védelmét képviselik, és „elszaladt velük a ló”.

A múlt héten a párizsi házak falára festett Dávid-csillagokat illetően a rendőrség vezetője ügy vélte, hogy a többi antiszemita cselekményhez képest atipikus esetről, egy összehangolt akcióról van szó, amelyet úgy tűnik, hogy egy elkövetői csoport hajtott végre.  Elmondása szerint mintegy 250 Dávid-csillagot festettek különböző házakra, időnként olyanokra, ahol zsidó közösségek élnek, néha pedig nem.

Október 27-én az ügyben letartóztattak egy moldovai házaspárt, miután tetten érték őket, amint kék Dávid-csillagot festettek egy ház falára a párizsi 10. kerületben. A házaspár azt állította, hogy egy Oroszországban élő ember megbízásából követték el a bűncselekményt – értesült az AFP hírügynökség rendőrségi forrásokból.

Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője valamennyi politikai erőt felszólított arra, hogy csatlakozzanak egy antiszemitizmus elleni nagygyűléshez.

Felszólítom az összes politikai erőt, hogy jelentsék ki, Franciaországban a legkisebb antiszemita cselekmény vagy a legkevesebb antiszemita kijelentés is elfogadhatatlan, és hogy a francia zsidók nem tehetők felelőssé a világ más részein élő zsidók által elkövetett cselekményekért

– mondta vasárnap az ellenzéki politikus a Radio J nevű zsidó közösségi rádiónak nyilatkozva. Az antiszemitizmus elleni nagygyűlést a párizsi République (Köztársaság) téren a következő napokban kívánják megtartani a szocialisták.

Párizsban szombaton a rendőrség szerint 19 ezren vonultak fel tűzszünetet követelve a közel-keleti konfliktusban, egyes transzparenseken „Állítsátok meg az erőszak körforgását” felirat volt olvasható. Ez volt az első nagyobb – hatósági engedéllyel tartott – megmozdulás Párizsban a Hamász október 7-i támadása óta, a megmozdulást a CGT radikális szakszervezet szervezte. Vasárnap a második legnagyobb francia városban, a déli Marseille-ben követeltek ezrek tűzszünetet Gázában.

Franciaországban él Európában a legnagyobb – 500-600 ezresre becsült – zsidó közösség, és muszlimok is Franciaországban élnek a legnagyobb számban Európában, számuk 5 és 6 millió közötti.

(MTI)

Izrael nyitott a humanitárius szünetre a harcokban, ha az a túszok kiszabadulását eredményezi

Izrael nyitott egy humanitárius szünetre a harcokban a Gázai övezetben, ha az a túszok szabadulását jelenti – közölte Izrael Egyesült Államokbeli nagykövete vasárnap. Michael Herzog a CBS televíziónak adott interjúban ugyanakkor úgy vélte, a Hamász nem gondolja komolyan a túszok elengedését.

Az izraeli diplomata állítása szerint mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az izraeli katonaság elkülönítse a terroristákat a palesztin civilektől. Emlékeztetett arra, hogy az izraeli hatóságok arra szólítják fel a polgári lakosságot, hogy a Gázai övezet déli része felé költözzenek, oda, ahol nem érheti baj őket, miközben a Hamász mindent elkövet annak érdekében, hogy ezt megakadályozza. A nagykövet a polgári lakosok halálát tragikusnak nevezte, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Izrael nem adhat védettséget a Hamásznak csak azért, mert civilek mögé bújik.

Élesen bírálta ugyanakkor az Egyesült Államok diplomáciai megközelítését a Palesztin Hatóság volt Egyesült Államokbeli nagykövete, aki jelenleg az Egyesült Királyságban vezeti a palesztin külképviseletet.

Huszam Zomlot szintén a CBS televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak a tisztességes közvetítő szerepében kellene feltűnnie, és nem az „izraeli narratívát átvennie”. Egyben bírálta, hogy Washington visszautasítja a tűzszünetre vonatkozó felhívásokat és ehelyett a „humanitárius szünet” elképzelését teszi magáévá. A palesztin diplomata feszültnek nevezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Mahmud Abbász, a Palesztin Hatóság elnökének vasárnapi találkozóját.

(MTI)

Olvasói sztorik