Bajnai Gordon kormányfő az ünnepségen azt mondta, az a cél, hogy a magyar felsőoktatási intézmények teljesítményüknek és minőségüknek köszönhetően felkerüljenek Európa és a világ felsőoktatási térképére.
Hiller István szakminiszter a pályázati eredményeket ismertetve elmondta: kutató-elitegyetemi címet kapott a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Kiváló egyetem miniszteri elismerést kapott a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem.
Kutatóegyetem minősítést a „kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térséghez kapcsolódó” felsőoktatási intézmények kaphatnak. A címre pályázni kellett, 12 állami fenntartású egyetem küzdött a címért.
A kutatóegyetemek létrehozásával az volt a cél, hogy a tömegesedő felsőoktatási környezetben német mintára olyan elit egyetemeket hozzanak létre, amelyekben magas színvonalon folyik az oktatás, emellett kutatási és tudományos tevékenységet is végeznek – amelynek az eredményeit természetesen meg is osztja a hallgatókkal. A kutatóegyetemi státusz elnyerésének feltétele továbbá, hogy az intézmény kiemelt feladatának tekinti a tehetséggondozást, kiemelkedő a doktori képzése, valamint kiterjedt nemzetközi együttműködésekkel rendelkezik.
Ehhez azonban módosítani kellett a felsőoktatási törvényt, amelyet a parlament 2009. november 23-án meg is szavazott, a képviselők 188 igen és 162 nem szavazattal hagyták jóvá a változtatásokat.
A kutatóegyetemek a későbbiekben szakmai irányítóként vezeti majd a tudásközpontokat. 57 tudásközpont, illetve jelentős klaszter működik ma az országban. A jelenlegi központok között indul majd el a verseny és maradnak fenn később a legjobbak.
A kutatóegyetemeknek nem hazai szinten kell versenyezniük a társaikkal, hanem a nemzetközi piacon. A kutatóegyetem címet bíró intézmények egyelőre nem kaphatnak többlettámogatást, a költségvetés ugyanis ezt nem teszi lehetővé – jelezte a szaktárca 2010 februárjában, néhány nappal a pályázat benyújtása után. „Negatív mellékhatása lenne, ha a kevésbé kiválóaktól vennénk el a pénzt. 2012-től költségvetési támogatást biztosítunk a legkiválóbbaknak, az összegek elosztása azonban nem a kutatóegyetem címmel fonódik majd össze” – szögezte le akkor Nádai László, Oktatási és Kulturális Minisztérium Tudománypolitikai Főosztályának vezetője.
Márciusban viszont Hiller István oktatási miniszter bejelentette: rövid időn belül több mint 25 milliárd forintnyi plusztámogatást kaphatnak a felsőoktatási intézmények, ez a felsőoktatás költségvetésének több mint tíz százalékát jelenti. Az elmúlt években több mint százmilliárd forint épült be a felsőoktatás költségvetésébe uniós forrásból – jelezte.
