Nagyvilág

A Hezbollah vezetője nem üzent hadat Izraelnek – egyelőre

Vael Hamzeh / EPA / MTI
Vael Hamzeh / EPA / MTI
Pénteken nagyszabású beszédet tartott Haszan Naszrallah, a libanoni Hezbollah vezetője. A politikai rendezvényt a térségben, s nyilvánvalóan azon túl is rengetegen követték izgatottan élőben, arra számítva, hogy Naszrallah bejelenti: a szervezet háborút indít Izraellel szemben. Hadüzenet végül nem történt, de a libanoni-izraeli határszakaszon egyre forróbb a helyzet. A konfliktus eszkalálása egyelőre azonban nem érdeke sem a Hezbollahnak, sem Iránnak.

A gázai háború kirobbanása óta folyamatosan mérlegelik Izraelen belül és kívül egyaránt, hogy milyen mértékben terjed ki a konfliktus más területekre. Október hetedike, és különösen az al-Ahli korházincidenst követően az már egyértelművé vált, hogy eszkalálódik a helyzet: a palesztin területeken túl szíriai, iraki, libanoni és jemeni szereplők is támadást intéztek izraeli és amerikai erőkkel szemben. Ugyanakkor nem tört ki regionális háború, az összecsapások intenzitása a legtöbb megfigyelő szerint nem vált stratégiai jelentőségűvé – legalábbis egyelőre.

A legnagyobb figyelem a libanoni határszakaszra összpontosul, vagyis a Hezbollah esetleges háborúba lépésére. Az elmúlt hetekben az izraeli hadsereg és a libanoni síita szervezet folyamatosan rakétákat lő ki egymásra és mindkét fél növekvő nyomást helyez a másikra. A határvidéken élők már a határ mindkét oldalán felkészültek a harcokra – Izraelben ki is telepítették a civil lakosságot – és sokan számítottak, számítanak arra, hogy november elején elindulhatnak a szárazföldi harcok.

A várakozásokat fokozták, hogy a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah november 3-ára nagyszabású beszédet jelentett be. A szervezet és szövetségesei (köztük Irán) médiája nagyon sokat tett azért, hogy valami nagy dologra számítsunk – konkrétan előzeteseket adtak ki a beszédhez, és élőben közvetítették a térségben. Végül azonban Naszrallah nem üzent hadat Izraelnek, beszéde pedig inkább értelmezhető távolságtartónak, mint az eszkalációt előmozdítónak.

Vael Hamzeh / EPA / MTI Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője képét mutatja fel egy résztvevő az élőben közvetített beszéde alatt Bejrútban 2023. november 3-án.

Időhúzásról van szó, vagy a Hezbollah tényleg nem akar háborút Izraellel? Várhatunk-e még nagy háborúba, kell-e Izraelnek félnie egy nagyobb koordinált támadástól? Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, meg kell vizsgálnunk a helyzetet a Hezbollah és legfontosabb szövetségese, Irán szempontjából is.

Önálló de nem teljesen független

A libanoni síita szervezet működésének megértéséhez fontos látnunk, hogy a csoport tagja ugyan a régiót átívelő Irán-barát hálózatnak, az „ellenállás tengelyének”, de annak önálló mozgástérrel rendelkező szereplője. A Hezbollah 1980-as évekbeli létrehozása köthető ugyan az 1979-es iszlám forradalommal hatalomra került iráni elitek támogatásához, a szervezet elsősorban a libanoni belső folyamatok eredményeként alakult meg. A kis közel-keleti országban 1975 és 1990 között zajló polgárháborúban a három vallási csoport, a szunniták, síiták és keresztények számos fegyveres-politikai csoportot hoztak létre. Ezek egyike volt a síita Hezbollah is, amelynek hivatalos politikai céljai között szerepel a nyugati befolyás kiűzése az országból, a síita iszlamista kormányzás kialakítása, és Izrael állam legyőzése.

A gyakorlatban a szervezet a diszfunkcionálisan működő libanoni államon belül egy önálló kormányzati modellt vezetett be az általa uralt területeken. A szervezet egyszerre működik politikai pártként és milíciaként, erőszakos viselkedése miatt ugyanakkor 1997-ben az Egyesült Államok terrorista csoportnak tekinti, az EU csak ugyanakkor 2013-ban jelentette be ezt a minősítést, és akkor is csak a katonai szárnyával kapcsolatban.

Minősítése ugyanakkor sokkal bonyolultabb, mint a Hamászé: pártként az 1990-es évek eleje óta indul a választásokon, és a libanoni politikai rendszer szektaránius hatalommegosztása miatt gyakran kerül kormányzati pozícióba. A jelenlegi nemzetközileg teljesen elfogadott kormányban is két minisztert adnak,

közjogi szempontból tehát sokkal nagyobb legitimitással rendelkeznek, mint a Hamász, amely a 2006-os palesztin választásokon indult el egyedül, amelyet követően erőszakosan átvette a hatalmat Gázában és nem tart választásokat.

Emellett ugyanakkor a Hezbollah a világ egyik legerősebb nem-állami szereplője. Az izraeli INSS Intézet szerint a csoport jelenleg 50 ezer katonával és 150-200 ezer rakétával rendelkezik, ami a Hamasz által irányított erőforrások sokszorosát jelenti. A szervezet legutóbb 2006-ban folytatott háborút Izraellel szemben, amely mindkét oldalnak nagy veszteséget okozott kézzelfogható eredmények nélkül.

RAMZI HAIDAR / AFP Egy libanoni férfi a Hezbollah zászlaját mutatja a 2006. augusztus 7-én az izraeli légicsapások által lerombolt épületek romjai között Bejrút külvárosában.

A Hezbollah saját érdekeit követi, nem a Hamászét

E konfliktus emléke a szervezet mostani válságban mutatott viselkedését is nagyban befolyásolja. 2006 óta a Hezbollah folyamatosan fegyverkezik, erősítve elrettentő és fenyegető képességét Izraellel és az Egyesült Államokkal szemben. Ezt a folyamatot egy Izraellel vívott elhúzódó háború nagyban lelassítaná, a konfliktus vélhetően nagyon költséges lenne, ugyanakkor kétséges, mit érhetne el vele a libanoni szervezet. Mivel teljesen nem tudná legyőzni Izraelt, a konfliktus kimenetele kiszámíthatatlan lenne, amiben a szervezet saját túlélését és egyébként is gyenge libanoni állam teljes összeomlását kockáztatná.

Ennek az értékelésnek látszólag ellentmond a libanoni-izraeli határ közelében látható támadások. Október 7-e óta izraeli összesítésben összesen 98 támadást hajtott végre a szervezet, amely összesen 9 izraeli és 55 hezbollah harcos halálával járt. A napi támadások száma folyamatosan növekszik, ugyanakkor egyelőre nem egyértelmű, hogy ezeknek a célja egy szárazföldi háború előkészítése.

Jelenleg inkább úgy tűnik, hogy a Hezbollah nyomásgyakorlással igyekszik elvonni az izraeli hadsereg erőforrásait és figyelmét Gázától, erősítve a Hamász túlélési lehetőségeit. A két szervezet kölcsönösen érdekelt egymás létében, hiszen ketten együtt fent tudnak tartani egy elrettentési egyensúlyt Izraellel szemben.

Mahmud HAMS / AFP A Gázai övezet középső részén lévő Bureij menekülttábort ért izraeli támadásban lerombolt épületek romjai 2023. november 2-án.

Naszrallah november 3-ai beszéde is hasonló dinamikákról szólt inkább, mint hadüzenetről. A kötelező retorikai körök (szolidaritásnyilvánítás, Izrael és az Egyesül Államok kritizálása) a szervezet nagy befolyású vezetőjének két fontos üzenete volt: egyik oldalról hangsúlyozta, hogy az október hetedikei támadás a Hamász magánakciója volt – ezzel csökkentve saját maga és Irán felelősségét –, másrészt pedig némileg lejátszotta a Hezbollah szerepét a háborúban. Gyakorlatilag kijelentette, hogy a szervezet október nyolcadika óta háborúban áll Izraellel (tehát nem most fogja a Hezbollah ezt elkezdeni), illetve felszólított más arab és muszlim szervezeteket, hogy lépjenek fel Izraellel szemben (tehát ne a Hezbollahtól várják ezt). Persze az eszkaláció esélyét folyamatosan lebegtette, és arról is beszélt, a gázai háború alakulásával változhat a helyzet.

Irán számára fontosabb a Hezbollah túlélése, mint a háború fokozása

Ha Irán szempontjából nézzük a kérdést, hasonló következtetésre juthatunk. Teherán rengeteg erőforrást költött arra, hogy kiépítse szövetségesi hálózatát, amelynek a Hezbollah az ékköve. A szervezet az elmúlt időszakban már nem csak a libanoni belpolitikából vált meghatározó szereplővé, de a szíriai polgárháborúban is. Legfontosabb funkciója mégis Izraellel kapcsolatos: Irán számára kiváló eszköz arra, hogy elrettentse Izraelt bármilyen fellépés ellen, ezzel egyensúlyozva az izraeli haderő erősségét (ideértve nukleáris kapacitásait).

Kockáztatni e szerep feláldozását egy beláthatatlan kimenetelű háborúért nem lenne racionális Irán részéről sem. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a teheráni vezetés elsőszámú külpolitikai célja az amerikai katonai erők kiűzése a térségből, ebből a szempontból pedig a jelenlegi helyzet – a kiszámíthatatlanság, a kisebb támadások az amerikai katonai célpontokra Irakban és Szíriában – sokkal hatékonyabb, mint Izrael megtámadása, amely potenciálisan inkább növelné az amerikai jelenlétet.

Irán számára fontos a Hamász túlélése, de a Hezbollahé még fontosabb.

Persze ettől még az óvatos becslésen kívül biztos előrejelzést nem lehet adni ma sem. Lehet, hogy Naszrallah azért nem üzent hadat, mert meglepetést akar okozni. Ezen túl a racionalitás fontos, de a szereplők viselkedését nem csak ez mozgatja. A gázai háború nagyon erős érzéseket váltott ki a térségben, nagy a politikai nyomás az ellenállás tengelyén, hogy bizonyítsa, képes fellépni Izraellel és az Egyesült Államokkal szemben – hiszen évtizedek óta erről beszélnek. A Hezbollah és Irán egy vékony jégen mozog – egyszerre kell saját túlélését biztosítani és erejét, elköteleződését mutatni. Egyelőre ez mindkettejüknek sikerült, stratégiai változás híján pedig emiatt rövidtávon nem várható biztosan a viselkedésük megváltozása – remélhetőleg hosszútávon sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik