Még idén júniusban kezdeményezte az Európai Bizottság a 2021–2027 közötti pénzügyi keret, vagyis az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát. Brüsszel további 100 milliárd eurót kért a következő négy évre, mivel az ukrajnai háború, valamint a magas kamatkörnyezet miatt plusz a tervezett felett alakulnak a kiadások. Viszont öt ország, köztük Magyarország erősen fúrja a javaslatot, ami várhatóan most csütörtökön nem is megy át a csúcstalálkozón – olvasható a portálon.
A fukar négyekként is emlegetett Dánia, Ausztria, Hollandia és Svédország azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy plusz tagállami befizetések helyett inkább átcsoportosításokkal és spórolásokkal próbáljon meg forrásokat találni az Ukrajnának szánt 50 milliárdos segélyre, valamint a Next Generation EU közös hitelfelvétel kamatainak törlesztésére. Mint a Financial Times brüsszeli diplomatáktól megtudta, a négy ország talált is 16 milliárd eurónyi fel nem használt forrást, amelyet brüsszel a jelek szerint nem vett figyelembe, amikor a következő négy évre további 100 milliárd euró finanszírozására kérte a tagállami kormányokat.
Magyarország viszont teljesen más okokból vétózhatja meg a közös költségvetés felülvizsgálatát: noha az Ukrajna támogatására javasolt 50 milliárd euró az egyetlen olyan tétel, amely közel teljes támogatottságot élvez az uniós országok esetében, az Orbán Viktor vezette kabinet épp erre hivatkozva nem támogatja a tervet. A magyar kormány arra hivatkozik, hogy Kijev jogfosztottságban tartja a kárpátaljai magyar kisebbségeket. Viszont uniós tisztviselők a magyar miniszterelnök lépését taktikai vétónak nevezték a Politicónak, mivel szerintük így akar nyomást helyezni a magyar kormány a Bizottságra, hogy az felszabadítsa a befagyasztott magyar kohéziós és helyreállítási forrásokat.
Arra számítanak, hogy a mostani uniós csúcson ezt a vitát nem is lehet lezárni a magyar vezetéssel. Ugyanakkor a kiszivárgott hírek szerint Magyarország november végéig megkaphatja a neki járó uniós források egy részét – 13 milliárd eurónyi támogatást –, mivel az Európai Bizottság így biztosítaná az Orbán-kormány támogatását az évvégi költségvetési kiigazításhoz és az Ukrajnának adott segélyekhez.
A pénzcsapok esetleges megnyitásának azonban még keresztbe tehet az Európai Parlament (EP). Az EP négy, politikai centrumhoz tartozó pártcsoportja, elébe ment a bizottsági értékelésnek, és magyar, illetve nemzetközi jogászok segítségével készült elemzésükben kinyilvánították: elégtelennek tartják a Magyarország által az igazságszolgáltatási rendszerben elfogadott reformokat.
