A bliccelők növelhetik a BKV bevételét

A Combino villamosok szerencsétlenre sikerült bemutatója után a Budapesti Közlekedési Vállalatnál (BKV) biztosra mennek: mindkét versenyben maradt pályázót elutasították az elektronikus jegyrendszerre kiírt pályázaton. Cserébe a hoppon maradt ajánlattevők egyike (a T-Systems és a vele szövetkező Thales) arra kérték a Közbeszerzési Döntőbizottságot, hogy a testület döntsön az Elektra fedőnevű rendszerre kiírt pályázatról.

A BKV évek óta keresi a papíralapú jegyek megszüntetésének lehetőségét, a jelenlegi állapot ugyanis drága és meglehetősen rugalmatlan. Sőt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is úgy döntött, hogy a közösségi közlekedési vállalatok tarifarendszerét és útvonalait összehangolná, ahogy azt Kóka János a vasúti reformnak nevezett intézkedések kapcsán többször kifejtette.

Végül pedig Demszky Gábor főpolgármester is támogatásáról biztosította a Budapesti Közlekedési Szövetséget (BKSZ), ami a fővárosba ingázók számára igyekszik városon belül is vonzóvá tenni a vasúti, illetve a volánbuszos közlekedést. Ha minden összejön, akkor az egyesített bérlet bevezetésén kívül a járatok összehangolásával kevesebb feleslegesen nagy kapacitású jármű fog a főváros útjain járni.

Ezekből arra engedne következtetni, hogy a mindezt lehetővé tevő elektronikus jegy jó csillagzat alatt születhet. Mégis, a BKV már 2002 óta – nem mindig önszántából – halasztja a jegyrendszer bevezetését, a nemrégiben lezárult tenderen azonban mégis elbuktatta mindkét talpon maradt pályázó beadványát. A sajtóban több helyen is megjelent, hogy a szerződési feltételek megváltoztatása csapta ki a biztosítékot a BKV-nál. A FigyelőNetnek ezzel szemben több szakember is úgy nyilatkozott, hogy a közlekedési vállalatnak igazából semmi baja nem volt a pályázatokkal, csupán elővigyázatosságból buktatták el a pályázókat, most pedig gyakorlatilag a Közbeszerzési Döntőbizottságra (KDB) bízták annak eldöntését, hogy jól tették-e. Mind a BKV-nál, mind pedig a pályázók környezetében azt mondták, hogy az elmúlt hónapok botránnyá dagadt közbeszerzések körüli hercehurcáit szerették volna elkerülni, és döntésükhöz a KDB jóváhagyását, mintegy előzetes normakontrollt szeretnék a hátuk mögött tudni.

Ha több a bliccelő, jobban megéri

Az elektronikus jegyrendszer kidolgozására és bevezetésére ugyanis nagyjából kétszer 18 hónapot adott volna a BKV, míg azután tíz évet kapott volna a nyertes a rendszer üzemeltetésére. Ez mintegy 15 milliárd forint körüli összegbe kerülne a társaságnak – mondta lapunknak Szakál László, az egyik talponmaradt pályázó, az EDS Magyarország ügyvezetője. A tízéves üzemeltetéssel együtt ez összesen 57 és 64 milliárd közötti költséggel jár, de a rendszer olcsóbb üzemeltetése és a bliccelők visszaszorítása miatt legalább 10 milliárdos eredményt hozna a BKV-nak. Szakál szerint a pontos összeget azért nem lehet megmondani, mert Magyarországon egyáltalán nincs pontos adat a bliccelők számáról, mindössze más nagyvárosok arányaiból lehet következtetni: Londonban öt, Párizsban 12 százalék a jegy nélkül utazók aránya. Egyes becslések szerint Budapesten is ekörül lehet az arány, míg mások 30-40 százalékra teszik – ha ez igaz, akkor a tízmilliárd többszörösét hozhatja az új rendszer.

A BKV-nak nagy könnyebbség lenne ez a tízmilliárdos bevételnövekedés, hiszen lapunknak Aba Botond vezérigazgató is azt panaszolta, hogy a költségvetésük jelentős részét adó fővárosi önkormányzat elsősorban fejlesztési célra ad pénzt, nem pedig üzemeltetésre. Ha másik költségvetési soron kapnának ugyanekkora támogatást, akkor abból a pénzből nemcsak a villamos- és metróhálózat korszerűsítésére, hanem a meglévő rendszer fenntartására is futná. A vezérigazgató szerint a jegyárbevétel növekedését is inkább arra fordítanák, hogy tisztább és jobban karbantartott járművekkel tudjanak üzemelni.

Kié legyen a pénztárosnéni?

Felmerülhet ezek után a kérdés, hogy ha megvan a szükséges feljebbvalói akarat, a BKV-nak pedig égető szüksége van a bevételre, akkor miért kaszálta el mégis a pályázókat.

A BKV-nál ugyanis úgy látják, hogy a folyamatos üzemelés a legfontosabb. Ezért aztán már a készülő rendszerre – a jegyértékesítést is beleértve – szeretnék kiterjeszteni a rendelkezési jogukat, vagyis már a félkész hálózatot is sajátjukként szeretnék kezelni. Tennék ezt azelőtt, hogy a rendszer teljesen kiépülne, és elkezdene jövedelmet termelni. (Az egy-két vonalon bevezetendő pilotrendszer ugyanis csak tesztelésre jó, igazán nagy eredményt csak akkor tud produkálni, ha a tömegközlekedők nagy többsége nem tudja kikerülni a következetes fizetési módot.)

Ezt azonban egyik finanszírozó sem szeretné. Információink szerint a részt vevő bankok minél tovább maguknál tartanák a rendelkezési jogot, hogy kihelyezett hitelükre minél tovább lássák a garanciát. Ezért információink szerint mindkét pályázó eltért a tenderkiírás szövegétől, és a szerződéstervezet több pontját is módosították. Úgy tűnik, a BKV-nál is megértően viszonyultak a módosításokhoz, de nem akartak eltérni a kiírástól, elsősorban azért, mert tartottak az ebből esetleg kitörő politikai botránytól. Ezért döntöttek úgy, hogy nem vállalják fel ennek a kockázatát.

Inkább megvárják, hogy a KDB hozzon döntést a kérdésben.