Belföld

20060131

Kelet-európai filmes versenyfutás
Bevilágított régió
A cseh filmipar szinte behozhatatlan előnyre tett szert a térségben, de Romániától Bulgáriáig minden ország részesedni akar a sok százmillió eurós tortából.
Budapesten sokan nagyjából tíz évvel ezelőtt döbbentek rá, mekkora reklám lehet egy nagyváros számára, ha ott forgatnak egy hollywoodi szuperprodukciót. Akkortájt került a mozikba a Tom Cruise főszereplésével 1995-ben Prágában készült Mission: Impossible – és alig néhány hónappal később a nyugati turisták szinte ellepték az ürességtől már azelőtt sem kongó cseh fővárost. Ám hiába lett a film átütő kasszasiker, a stáb számos tagja máig emlegeti a „rettenetes prágai körülményeket”. A szakmai és stúdiós háttérre ugyan nem lehetett sok panasz – ráadásul az alacsony bérek szinte ámulatba ejtették a film készítőit -, másfelől viszont baj volt a telefonokkal, a büfében alig árultak mást, mint főtt virslit és chipset, angolul pedig szinte senki sem beszélt.

Azóta azonban Hollywood nagyágyúi szinte hazajárnak Prágába, a cseh főváros ugyanis néhány év leforgása alatt megtanulta vendégül látni őket. A városatyák és a helyi üzletemberek rájöttek: ha részesedni akarnak az amerikai álomgyár dollármillióiból – becslések szerint a globális filmipar évente 24 milliárd dollárból (!) gazdálkodik -, nem hagyatkozhatnak csupán arra, hogy a mindkét világháborút viszonylag sértetlenül átvészelő, ékszerdoboz szépségű metropoliszuk látványa majd lenyűgözi a tengerentúli rendezőket. Azóta olyan filmek készültek a városban, mint a Matt Damon nevével fémjelzett A Bourne-rejtély vagy Roman Polanski legújabb, 50 millió eurót cseh földön hagyó alkotása, a londoni helyszín hangulatát Prágában megtaláló Twist Oliver – és a stábok mindegyike elégedetten távozott.

CSEH HAGYOMÁNYOK. Hiába az egykori ideológiai megkötések, a kelet-európai Hollywoodnak is nevezett prágai Barrandov filmstúdióban már a rendszerváltás előtt számos remekmű született. Az 1989-es bársonyos forradalom után azonban a cseh filmipar gazdasági alapjai is megroggyantak. Másfél évtized távolából nézve azonban nem tartott sokáig a mélyrepülés: a filmgyártás már a kilencvenes évek második felében új lendületet kapott.

Noha a cseh parlament mindmáig adós a filmtörvény elfogadásával, az országban sikerült több jogszabály révén kedvező feltételeket teremteni a filmgyártás finanszírozására. A legfontosabb lépés a filmalap létrehozása volt. Az alapot gazdagítja például minden eladott mozijegy árának egy része, de több más forrásból is táplálkozik. Más kérdés, hogy még az így összegyűlő pénzek sem mindig elegendőek saját alkotások tető alá hozásához: a legsikeresebb filmek koprodukcióban, külföldi támogatással készültek. Az eddigi legdrágább cseh alkotás a Sötétkék világ című film volt, amely az édesapjával társrendezőként egyebek mellett az Oscar-díjas Kolját is jegyző Jan Sverák 250 millió cseh koronából (2,22 milliárd forint) megvalósított, a II. világháború légi csatáit felidéző mozija. Ám a Barrandov stúdióban múlt decemberben egy ennél is drágább forgatás vette kezdetét: a Prágában élő világhírű szlovák filmrendező, Juraj Jakubisko a kegyetlenségéről ismert csejtei grófnő, Báthory Erzsébet történetét dolgozza fel, s a cseh-szlovák-magyar-brit koprodukcióban készülő film költségvetése meghaladja a 300 millió koronát (2,66 milliárd forint).

A cseh filmipar fő bevételi forrása azonban a nagy amerikai és nyugati filmstúdiók számára végzett bérmunka. Tom Cruise mellett a hollywoodi világsztárok közül forgatott már Prágában Bruce Willis, Sean Connery, Johnny Depp, Nicole Kidman, Gerard Depardieu, George Clooney és Donald Sutherland is, és a sort még hosszan lehetne folytatni. A legújabb szenzáció pedig az új James Bond film, amelynek forgatása januárban kezdődött meg a Barrandov filmstúdióban, illetve a prágai utcákon, valamint a világhíres cseh fürdővárosban, Karlovy Varyban. Ez az első eset, hogy egy Bond-filmet Csehországban forgatnak.

A Universal Pictures becslése szerint egy átlagos forgatási nap a cseh fővárosban 75-80 ezer dollárba kerül, Kanadában ugyanez 105 ezer dollárt kóstál, míg Los Angelesben 115 ezer, Londonban pedig legalább 125 ezer dollár a napi tarifa. Prága azonban évről évre egyre drágább, még a vastag költségvetésű hollywoodi produkcióknak is – jellemző, hogy a Károly-hídon való forgatás esetén csak a helyszín rendelkezésre bocsátásáért napi 250 ezer koronát (2,2 millió forint) számít fel a cseh főváros.

Miközben Csehországban a filmgyártás szárnyal, az egykori Csehszlovákia másik felében a rendszerváltás óta mindmáig nem sokat sikerült feléleszteni a hajdani filmes hagyományokból. Bár a prágai Barrandovhoz hasonlóan Pozsonyban is van egy legendás filmstúdió, a Koliba, az elmúlt másfél évtizedben a szlovákiai filmgyártás oly mértékig összeomlott, hogy az országban évente alig 2-3 saját alkotás készül, azok is többnyire cseh koprodukcióban. A legnagyobb csapást a filmiparra a Koliba stúdió mindmáig tisztázatlan privatizációja mérte: a létesítmény a kilencvenes évek derekán, a Meciar-kormány idején többször is tulajdonost váltott, mígnem tönkrement, s a mostani tulajdonosok ellen csődeljárás indult. Annak ellenére, hogy Szlovákiában a filmes bérmunka átlagban 20 százalékkal olcsóbb, mint Csehországban, a külföldi filmkészítők nem özönlenek az országba. Persze kivételek azért akadnak, 2001 elején Pozsonyban forgatták a varsói zsidólázadást felelevenítő amerikai Uprising című filmet, még korábban, 1997-ben pedig a George Clooney-t és Nicole Kidmant felvonultató Peacemaker című film néhány jelenetének helyszínéül szolgált a szlovák főváros.

Csehország – és Magyarország – filmgyártására nézve a legnagyobb kihívás azonban egyelőre nem Szlovákia, sokkal inkább az Európai Unió kapuján még éppen csak kopogtató két másik ország: Bulgária és Románia. Mindkét országban rendelkezésre állnak a jól képzett szakemberek, akik ráadásul nyugati mércével mérve rendkívül olcsók is. Egy amerikai vagy egy nyugat-európai filmstúdió számára szinte ingyen van például az a bolgár filmes, akinek alig 110 euró a havi átlagfizetése.

Tavaly már számos szuperprodukciót forgattak – legalább részben – bolgár filmstúdiókban. A legzajosabb fogadtatásra a Szerződés (The Contract) című film számíthat, amelynek főszereplői az Oscar-díjas Morgan Freeman és John Cusack. Az idén pedig Al Pacinót és Scarlett Johanssont várják Bulgáriába, a két világsztár a Napoleon és Betsy című filmben egy angol nő történetét játssza el, aki barátjául fogadja a száműzött francia császárt.

SZÓFIAI BOTRÁNY. Bulgária filmiparának fő vonzereje alighanem a híres-neves szófiai Bojana filmstúdió, amelyet nagy nemzetközi versenyben tavaly nyáron szerzett meg – 6,25 millió euró és a következő három évben további 15,6 millió euró értékű beruházás ígérete fejében – az amerikai Nu Images filmvállalat. Az ügylet azonban korántsem volt ilyen egyszerű, a kormányváltás után az új kulturális vezetés korrupciót kiáltott, és kis híján elsüllyesztette a már megkötött szerződést. Azt is felvetették, hogy a szinte kizárólag „igénytelen” akciófilmeket jegyző Nu Images nem az a partner, amelynek a kezeiben a Bojana stúdió méltó helyre került, sőt, azzal is érveltek, hogy az amerikaiaknak csupán a remek helyen lévő ingatlan kellett, a filmes létesítményeket előbb-utóbb „beszántják”. A szófiai parlament január utolsó napjaiban végül mégis áldását adta az üzletre. Igaz, ehhez az is kellett, hogy a Nu Images vállalja: 20 évig nem adhatja el a filmgyárat, s annak ugyanennyi ideig a filmgyártást kell szolgálnia.

Ami a romániai filmipart illeti, a hetvenes években évente készülő 20-30 produkció ma már csak álom, miként az évi közel 200 millió mozilátogató is. Ma jó, ha évente 10-15 helyi film készül az országban, ám időközben keleti szomszédunknál is megjelentek a külföldi gyártók. Nem csoda: Romániában forgatni átlagosan 50-80 százalékkal olcsóbb, mint Nyugaton. A nyugati stábok az amerikai
Hollywood Reporter szerint 2004-ben már 50 millió dollárt hagytak Romániában. A legnevesebb produkció kétségkívül a 80-90 millió dolláros költségvetésből elkészült Cold Mountain (Hideghegy), amelyet a Brassó mellett nyolc hónapon át forgattak, s olyan sztárokat vonultat fel, mint Nicole Kidman, Renée Zellweger és Jude Law.
PROTICS JÁNOS, POZSONY, SATA VIKTOR, BUKAREST, SZEKERES W. ISTVÁN, SZÓFIA

Ajánlott videó

Olvasói sztorik