A harmadik magyar köztársaságban sosem volt igazán erős a társadalmi bizalom a demokratikus intézményrendszer iránt. A Medián által négyfokú skálán mért és százfokúra vetített, különböző intézmények iránti bizalom éves átlagai rendre 50 pont, azaz a skála közepe, semleges pontja körüli értéket adtak.
Az elmúlt 12 hónapban a választások után tavasszal, majd pedig a megszorítások bejelentését követően nyáron csökkent az intézmények iránti bizalom, ám az átlag így is 51 pont. A legnépszerűbbnek a belpolitikában hagyományosan kevesebbet szereplő, független és az intézmények demokratikus működése felett őrködő köztársasági elnök és Alkotmánybíróság bizonyult: bizalmi indexük 12 havi átlaga 66, illetve 65 pont.
Jellemző az is, hogy a köztársasági elnök, aki az elmúlt évben a legtöbbet (február és augusztus között 13 pontot) veszített a polgárok bizalmából, épp akkor tapasztalhatta meg tetszési indexe csökkenését, amikor belpolitikai témákban aktivizálta magát. Vagyis amikor március 15-én nem fogott kezet minden kitüntetettel, nyáron nem egyeztetett a korábbi gyakorlatnak megfelelően az új főügyész személyéről a pártokkal, illetve most ősszel többször is megszólalt, hogy a miniszterelnöki beszéd kiváltotta helyzetet értékelje.
Az Európai Bizottság iránt szintén nagyobb a magyarok bizalma (elmúlt 12 havi átlaga 61 pont), és ez akkor csökkent némileg (június és augusztus között összesen 8 pontot), amikor bizonytalanná vált a magyar konvergenciaprogram sorsa, és akkor emelkedett ismét az indexe, amikor Brüsszelben Almunia biztos zöld utat adott a magyar pénzügyi tervnek.
Legkevésbé a rendszerváltás után teret vesztett, ám most nyáron többször demonstráló szakszervezetekben, a politikai pártokban, a kormányban, a parlamentben és az egyházakban bízunk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
