A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának keretében az október 23-i eseményeket követően készített telefonos gyorsvizsgálatot.
Támogatják a népszavazást
A megkérdezettek többsége a Fidesz által népszavazáson feltenni szándékozott kérdések mindegyikével inkább, vagy teljes mértékben egyetért. Nyolcvan százalék feletti például az összes megkérdezett körében a támogatottsága annak, hogy a családi gazdálkodót első helyen illesse meg az elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén; hogy a háziorvosi, fogászati és a járóbeteg-ellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni, de azt is ilyen arányban támogatják, hogy az országgyűlés törvényben szabályozza a miniszterelnök és a kormány tagjainak a felelősségét a költségvetési hiány túllépéséért.
A legalacsonyabb társadalmi támogatottsága annak a felvetésnek van, hogy a nyugdíjasok továbbra is a jelenlegi törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát – ezzel az összes megkérdezett 63 százaléka ért inkább, vagy teljes mértékben egyet. A tandíjjal, valamint a gyógyszerek szabad árusíthatóságával kapcsolatos kérdés kivételével minden esetben az MSZP szavazóinak többsége is egyetértést mutat. Ha ezekben a kérdésekben népszavazást rendeznének, azon a megkérdezettek 61 százaléka saját állítása szerint teljesen bizonyosan részt venne. A Fidesz szavazóinak 85 százaléka jelez biztos részvételt, az MSZP támogatói viszont – annak ellenére, hogy a kérdésben szereplő felvetéseket maguk is nagyarányú többséggel támogatják – csak 48 százalékos részvételt jeleznek.
Méltó megemlékezés?
Saját bevallása szerint az október 23-i állami megemlékezéseket a megkérdezettek 83 százaléka látta. Az ünnepségsorozatot a megkérdezettek valamivel kevesebb, mint fele tartotta méltónak a forradalom 50. évfordulójához, 52 százalék viszont ezzel ellentétes állásponton volt.
Nem szerencsés a külön ünnep
A megkérdezettek egyharmada értett egyet azzal, hogy a két ellenzéki párt külön ünnepelt, közel kétszer annyian viszont ellenezték ezt a lépést. Maguknak a Fidesz-szavazóknak is 30 százaléka a külön ünneplés ellen foglalt állást, a többi szavazói csoport mindegyikében pedig az „egyáltalán nem értek egyet” választ adta a megkérdezettek több mint fele.
A Fidesz szavazóinak többsége – mintegy kétharmada – megfelelőnek vagy ideálisnak minősítette a helyszínt, az MSZP szavazók pedig inkább alkalmatlannak tartották. A pártválasztásukban bizonytalanok a teljes lakossági aránynál is nagyobb mértékben voltak azon az állásponton, hogy az Astoria nem volt a legszerencsésebb helyszín. A megkérdezettek 95 százaléka hallott az ünnepségeken kívüli más eseményekről is, 92 százaléka figyelemmel is kísérte azokat.
A rendőri fellépés
A Kossuth tér hétfő hajnali kiürítésével a válaszadók 64 százaléka egyetértett. E kérdésben elkülönülnek a Fidesz szavazói, akik pontosan ugyanekkora arányban nem értettek egyet a tér kiürítésével. A pártpreferenciájukban bizonytalanok 71 százaléka támogatta a Kossuth tér kiürítését. Erősen megosztotta a válaszadókat az a kérdés, hogy az október 23-i összecsapások a tüntetők támadásának, vagy rendőrségi provokáció miatt robbantak ki A megkérdezettek 24 százaléka szerint a tüntetők, 41 százaléka szerint viszont a rendőrök kezdeményezték az erőszakos cselekményeket, további 21 százalék szerint mindkét fél közrejátszott a zavargások kialakulásában.
A Fidesz szavazóinak valamivel több mint fele egyértelműen a rendőrséget hibáztatja, az MSZP-sek 86 százaléka pedig a tüntetőket. A rendőrségi intézkedések szakszerűségével kapcsolatos álláspontok is erősen megosztottak: a megkérdezettek 50 százaléka szerint szakszerű volt a beavatkozás, 40 százalék viszont úgy véli, hogy inkább szakszerűtlenek voltak a rendőri kényszerintézkedések. A pártpreferencia ez esetben is erőteljesen meghatározza a véleményeket, hiszen a Fidesz támogatóinak 77 százaléka szerint a szakszerűtlen, az MSZP-sek 90 százaléka szerint viszont szakszerű volt a rendıri fellépés.
Rendőri brutalitás?
A rendőri fellépés intenzitásának megítélése még élesebb különbségeket mutat: a megkérdezettek 46 százaléka véli úgy, hogy a rendőri fellépés túlságosan durva volt, 45 százalék szerint viszont éppen megfelelően léptek fel, 5 százalék pedig éppenséggel túlságosan enyhének tartotta a fellépést. Míg a Fidesz-szavazók 84 százaléka a durva rendőri fellépést hangsúlyozta, addig az MSZP-sek 82 százaléka szerint ez éppen megfelelő volt.
A 23-i zavargásokkal kapcsolatos egyik fő kérdés, hogy vajon tudatosan terelték-e a rendőrök a Fidesz-gyűlés felé az erőszakos tüntető csoportot, vagy sem. A megkérdezettek 50 százaléka szerint a rendőri eljárás ilyen értelemben nem volt szándékos, és mindössze 30 százalék volt azon a véleményen, hogy a rendőrség szándékosan kívánta összekeverni a két csoportot. A pártpreferencia szerinti megoszlás itt is a korábbiakhoz hasonló éles megosztottságot mutat.
Ki a felelős?
A vizsgálat külön rákérdezett arra, hogy kit mekkora felelősség terhel a kialakult helyzetben. A kormányt és az ellenzéket gyakorlatilag egyforma mértékben, 49, illetve 47 százalékban hibáztatják a megkérdezettek. Az értékelések átlagát egy 100-as skálára vetítve Gyurcsány Ferenc és a tüntetők felelősségét tartják kiemeltnek a megkérdezettek. A kormánypártok felelősségét a megkérdezettek átlagosan 64 pontra értékelték, de az ellenzék és Orbán Viktor pontértéke sem sokkal alacsonyabb ennél (61-61 pont). A rendőrség felelősségének átlagos megítélése közepes (48 pont), míg a felsoroltak közül egyedül a köztársasági elnök felelősségét értékelték a megkérdezettek közepesnél alacsonyabbra (41 pont).
