Az SZDSZ az előző vitában nem tudta keresztülvinni akaratát a szocialista „titkosszolgálati lobbin”. A liberálisok, illetve több civil szervezet is tiltakozott például amiatt, hogy még a gondatlanságból államtitkot sértő újságírókat is börtönnel fenyegessék. A lap úgy tudja, erről azóta sem sikerült megállapodniuk; elképzelhető, hogy a btk.-ban kettéválasztják a hivatalból titkot sértők büntetését a „civilekétől”, magyarul: aki titoktartási nyilatkozatot írt alá, és minősített információt szivárogtat ki a sajtónak, azt börtönnel, ám az újságírót ilyen esetben legfeljebb pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetnék.
Egyelőre kérdés az is, sikerül-e ténylegesen csökkenteni a titkos információk körét, ami a javaslat deklarált célja. Az új törvény abból indulna ki: minél nagyobb kárt okoz az adott információ illetéktelen kézbe kerülése, annál jobban kell védeni (beleértve a szankcionálást is). E szerint négyszintű minősítés lépne az állami és szolgálati titkok helyébe: szigorúan titkos, titkos, bizalmas, illetve korlátozott terjesztésű.
Ez alkalmat adott a védendő adatok körének és védelmi idejüknek az átírására. Az eddigi államtitok maximális érvényességi idejét 90-ről 80 évre csökkentenék, a szolgálati titok minősítési plafonját viszont 20-ról 40 évre emelnék. Tizenöt éves titkosítási idő alatt még csak indokolni sem kellene a minősítés okát. Olyan tágra szabnák a védendő információk körét a közügyek számos területén, hogy abban a költségvetés tervezésére, a gazdaságpolitika átalakítására, az EU-támogatások felhasználására vonatkozó adatok mellett szinte valamennyi, a nemzetközi kapcsolatainkkal kapcsolatos fontosabb adat és elemzés is „jól elfér”. Az átlátható állam megteremtésének jegyében megalkotandó törvény a közpénzből elkészíttetett tanulmányokat, elemzéseket éppúgy kizárná a nyilvános adatok köréből, mint a más államoknak juttatott pénzügyi segítségre vonatkozó információkat vagy például a légtérsértések vizsgálati anyagait.
A Népszabadság értesülése szerint a titkosszolgálatok öszszevonásáról is előrehaladott tárgyalásokat folytat a kormány a pártokkal. Az ellenzéket valamilyen szinten mindkét egyeztetésbe bevonták (kétharmados parlamenti kényszer áll fenn mindkét elképzelés esetében). A szolgálatok számának csökkentéséről folyó politikai-szakmai vitát egy kormányközi munkacsoport koordinálja, tekintettel arra, hogy a katonai és a polgári szolgálatokat felügyelő honvédelmi tárca, illetve a Miniszterelnöki Hivatal érdekei a jelek szerint nem mindenben egyeznek. A jelenlegi állás szerint a csapatfelderítés maradna a HM-nél, a katonai és a polgári elhárítást és részben a hírszerzést is egyesítenék a közös információs bázisra is tekintettel, csak a műveletek technikai hátterét adó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat maradna meg eddigi formájában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
