A miniszter szerint a nyugdíjrendszer átalakítását nem szabad addig halogatni, amikor már csak gyors és drasztikus beavatkozásokkal lehet hosszú távú fenntartását biztosítani. Az elkövetkező 5-8 évben az Európai Unió támogatásainak köszönhetően az ország megengedheti magának, hogy a jövővel foglalkozzon – mondta Kiss Péter. Utalt arra, hogy a népességen belül jelenleg 28,6 százalék a nyugdíjasok aránya, ami 2050-re várhatóan csaknem 60 százalékra nő.
A nyugdíjrendszert úgy kell megváltoztatni, hogy a nyugdíjba vonulás ideje közelítsen a nyugdíjkorhatárhoz. Ma ugyanis az emberek 94 százaléka a nyugdíjkorhatár elérése előtt vonul vissza, 62 év helyett átlagosan az 58. életévet követően. Az a cél, hogy a korai nyugdíjazás helyett érje meg munkában maradni a lehető legtovább – jelezte a miniszter. Hozzátette: a korlátozott munkaképessége miatt a korhatár előtt nyugdíjba vonuló mintegy 650 ezer ember számára pedig lehetővé kell tenni, hogy rehabilitációt követően visszatérjen a munkaerőpiacra.
A következő uniós költségvetési időszakban mintegy 60 milliárd forintnyi európai uniós fejlesztési forrás jut a rehabilitációt biztosító rendszer kiépítésére – közölte Kiss Péter. Beszélt a szakképzési rendszer átalakításáról is, amelynek egyes lépéseit a kormány ugyancsak EU-pénzek bevonásával képzeli el. Ezenkívül az ifjúsági szakképzésben indokolt lenne helyet adni a felnőttképzésnek is. Az intézmények így közvetetten visszajelzést kapnak a piaci igényekről – mutatott rá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
