Gyurcsány Ferenc a GKI Gazdaságkutató Zrt. „Reformkényszer és kényszerreform” című felszólalásában úgy vélekedett, hogy a reform nem más, mint alkalmaszkodás a realitásokhoz és eszmékhez. Ma erős reformkényszer van, ugyanis az elmúlt 15 évben arra kerestünk indokot, miért nem kell változtatni – mondta a miniszterelnök. A szükséges reformok közül csak a felsőoktatásban bevezetett bolognai folyamat és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos részreform, a magánnyugdíjpénztárak bevezetése valósult meg – jegyezte meg.
A reformok három lényeges elemének Gyurcsány Ferenc a minőségileg a jobb szolgáltatást, az egyenlő hozzáférés esélyének megteremtését és a kormányciklusokon túlivelő fenntarthatóságot tartja.
A GKI konferencián három kritikus pontot említett a reformok megvalósításával kapcsolatban. Az első a vélemények sokasága. Ezen Gyurcsány szerint már túl vagyunk, a szükséges döntések 2007 első feléig megszületnek – ez alól csak a teljes önkormányzati és nyugdíjreform kivétel.
A legveszélyesebb pontnak a másokdikat, a reformok 2007–2008-as bevezetését nevezte a miniszterelnök. Harmadik kritikus pontként pedig a hosszú távú politikai fenntarthatóságot említette, vagyis hogy a további kormányok mennyire mennek szembe a reformokkal és emiatt történik-e visszarendeződés.
A miniszterelnök szerint az elkövetkezendő négy évben meg fog dőlni az az elsősorban a zsurnalizmusban elterjedt tévhit, miszerint egy kormányciklus alatt csak egy reformot lehet megvalósítani, illetve hogy a reformok bevezetésük első szakaszában nem csökkentik, hanem növelik a közkiadásokat.
Chikán Attila, a Corvinus Egyetem professzora kifogásolta, hogz nem látszik az összefüggés az Új Magyarország Program és a konvergenciaprogram között. Erre reagálva Gyurcsány kijelentette, hogy – bár ez kevésbé látszik – a kapcsolat az operatív programokban van, ugyanis a konvergenciaprogramban meghatározott egyes célok forrásait ezek a programok biztosítják.
