A közlekedési minisztérium „leszólt” a magyar légi közlekedést irányító szervezet, a HungaroControl (HC) vezetésének, az pedig továbbította az ukázt a szakszervezeteknek, így sem a cég, sem a munkavállalók nem nyilatkoznak a sajtónak a HC több milliárd forintos átszervezéséről. Hackl Mónika, a HC kommunikációs vezetője lapunknak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Aaz átalakítással kapcsolatban a GKM kommunikál, mivel „az átalakítási projekt gazdáiként a minisztérium rendelkezik az elsődleges információval”.
Fű alatti privatizációtól féltek a HC dolgozói, ezért idén nyáron rendkívül kemény hangon sztrájkkal fenyegették a Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot (GKM). Ezért elsősorban a Metes György, egykori légiforgalmi irányító (civilben kerületi MIÉP-elnök) által vezetett Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete szállt síkra, míg a többi tömörülés inkább a fizetésemelést tűzte zászlajára – a háttérben ugyanakkor nem titkolták: a levegőben lógó átalakítás miatt többen féltették egzisztenciájukat, ezért támogatták a béremelési követelést és a foglalkoztatási garanciák bevezetését.
A HC igazgatója, Mudra István ugyan már 2003-ban a gazdasági társasággá válás előnyeiről győzködte kollégáit, de egész sokáig csak csendes ellenállás folyt a cégnél. Hangosan csak a Metes által vezetett szervezet állt ki a tervezet ellen, a többiek inkább csak a színfalak mögötti tárgyalásokon fejezték ki nemtetszésüket.
Sztrájkkal fenyegettek
Annál meglepőbb volt idén év elején a Control Szakszervezet színrelépése. A rövid idő alatt népszerűvé és szervezetté váló érdekképviselet vezetői nem voltak szívbajosak: az átalakítás obstruálásán túl kerek perec közölték, hogy 100 százalékos fizetésemelést is követelnek. A GKM-nél ugyan figyelték az eseményeket, de sokáig sokáig csak a levegőt kapkodhatták, ugyanis csupán az utolsó pillanatban vetették be a minisztérium légiközlekedési főosztályvezetőjét. A meghirdetett sztrájk előtti napon így végül tárgyalóasztalhoz ültek a felek.
Időközben a GKM és a HC elébement a közérdeklődésnek, és aktív kommunikációs harcot indított, így a közvélemény végül nem állt az akár bruttó egymillió forintot is megkereső irányítók mellé. Az egyébként profi controlosok viszont elutasították a nyilvánosságot, mondván, hogy a média úgyis csak elferdítené a nyilatkozataikat.
Már nem sztrájkolhatnak
A vesztes csata végén az irányítóknak meg kellett elégedniük 4,5 százalékos béremeléssel és egy soványka minisztériumi nyilatkozattal, mely szerint „a gazdasági társasággá alakítás egyelőre nincs napirenden”. Vagyis később lehetséges, ami a dolgozók szemében a privatizáció első lépésének tűnt. (Ezt legutóbb októberben cáfolta az MSZP részéről Podolák György. A politikus szerint a cég magánosítása nincs napirenden, a HC tartósan állami tulajdonban marad.) Különböző fórumokon – ki névvel, ki név nélkül – a dolgozók ugyan kifejezték ezzel kapcsolatos ellenérzéseiket, de Hackl Mónika szerint a cégvezetés nem találkozott ilyen félelemmel a dolgozók részéről.
Elhibázott követelésnek tartja a fizetések megduplázását a Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezete alelnöke, Balogh Csongor. Az egyébként MSZP-s önkormányzati képviselő szerint a nyári megállapodás egyértelmű kudarc, mert a kevéske fizetésemelésért cserébe négyéves sztrájkmoratóriumot fogadtak. Így a kormányzat – Danks Emese kormányszóvivő útján – november elején gyakorlatilag ellenállás nélkül tudta bejelenteni a gazdasági társasággá alakítást. Pár nappal azelőtt pedig az addigi HC-igazgató, Mudra István stratégiai igazgató lett a cégnél, helyére, főnökének Kiss Lászlót, a GKM korábbi légügyi osztályvezetőjét (a sztrájkfelhívás idején a minisztériumi főtárgyalót) nevezték ki.
Az átalakítást most már az irányítók sem tartják (a moratórium miatt nem is tarthatják) rossz ötletnek. Balogh szerint a légi irányítás vastagon jövedelmező tevékenység, ráadásul stabil bevételt is jelent. A légitársaságok ugyanis előző szeptemberben szoktak megállapodni a következő év teljes forgalmáról és az azért fizetendő díjakról.
A gazdasági társaság lehet a megoldás
Úgy tudjuk, ennek az összegnek a nagy részét a minisztérium elvonta, és csak a működéshez szükséges összeget csorgatta vissza. Más, HC-s források azonban úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a „nemzeti költségalap” kezelését a HungaroControl végezte. Ha gazdasági társasággá alakulnak, akkor teljes bevételük fölött maguk rendelkeznek. Ezután már csak az a kérdés, hogy január elseje után az állam mennyit kér a légtér használatáért, illetve a nemrég milliárdokért beszerzett technika átadásáért (a három új radar körülbelül 40 millió euróba kerül, ennek a felét az EU kohéziós alapja állja). A miniszter ugyanis a december 31-i pénzeszközökből 5,35 milliárd forintot bocsát tőkeemelés formájában a társaság rendelkezésére, legalábbis az MTI információi szerint. Hackl Mónika szerint ugyanis vagyonapport formájában további 14,339 millárd Ft tőkeemelésre kerül sor, illetve „a későbbiekben további tőkeemelés is várható”. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy kik fognak az új cég felügyelő bizottságában ülni, és ők honnan kerülnek majd oda.
