Benjamin „Bugsy” Siegelt, az Egyesült Államok történetének egyik leghírhedtebb gengszterét 76 éve, 1947. június 20-án gyilkolták meg szeretője Beverly Hills-i otthonában. A szegény, zsidó családból származó Bugsy már gyermekként a bűnözésben találta meg a kiutat a nyomorból: korán kimaradt az iskolából, és sokáig utcai tolvajlásból tartotta fenn magát – írja a Rubicon.
Bérgyilkosság és kábítószerek
A piti lopásoknak akkor lett vége, amikor találkozott Moe Sedwayjel, aki tanítványul fogadta a fiatal Siegelt. Ettől kezdve zsarolással, védelmi pénz szedésével, valamint fegyveres rablással bővítette „tevékenységi körét”, és vélhetően már tinédzserként elkövette első gyilkosságát.
Pályájának következő állomása Meyer Lanskyval kötött barátsága volt, aki az 1920-as évek közepén – az olasz maffiához hasonlóan – igyekezett „nemzeti alapon” megszervezni a zsidó származású bűnözők bandáját. Lansky a megnyerő külsejű, ám hidegvéréről és precizitásáról híres Benjamin Siegelt az elsők között léptette be csapatába, akinek fő profilja ezután az alkoholtilalom nyomán felvirágzó szeszcsempészet és a bérgyilkosság lett.
Siegel az illegális szeszkereskedelem révén – amihez hamarosan a kábítószer-terjesztés is társult – rövid időn belül hatalmas vagyonra tett szert, és az évek alatt kiterjedt kapcsolati hálót épített ki, így például Al Caponéval is szívélyes viszonyban állt.
Egyszerű bűnözőből igazi gengszter
A fényűző életmódjáról ismert férfi hosszú éveken át sikerrel játszotta ki a törvény őreit, egy 1933-as gyilkosságsorozat után azonban meglehetősen gyenge alibit tudott kreálni magának, így Lansky Kaliforniába küldte őt. A gengszter a kontinens túloldalán is igazolta a Szindikátus belé vetett bizalmát: hamarosan hegemóniára tett szert a helyi bűnözői körök felett, és szerencsejátékból, drogcsempészetből, illetve prostitúcióból hatalmas bevételeket szállított megbízói számára.
Ezzel egy időben Siegel a nyugati part pezsgő társadalmi életének egyik közkedvelt figurája lett – Beverly Hills-i otthonában tartott partijain olyan hírességek jelentek meg, mint Cary Grant, Tony Curtis vagy Frank Sinatra. Idővel tisztségviselőkkel, politikusokkal, ügyészekkel és üzletemberekkel is jó viszonyba került.
Kiterjedt hálózatának segítségével a gengsztervezér a ’30-as évek végétől többször is elkerülte a börtönt, ám Harry Greenberg meggyilkolásának ügye, majd az 1944-es szerencsejáték-botránnyal együtt járó újabb letartóztatás nem tett jót renoméjának. A sajtó ebben az időben kezdte el Siegelt „Bugsy” gúnynéven emlegetni, amelyet egész életében gyűlölt.
Rejtélyes gyilkosok
1945 után a Szindikátus is kezdte elveszteni bizalmát Siegelben, feltehetőleg ez okozhatta vesztét is. A legenda szerint az egyik lövedék éppen „Bugsy” szemén hatolt keresztül, aminek következtében ez a kivégzési módszer az alvilági leszámolások során és a film világában – például A Keresztapa című alkotásban – is közkedveltté vált, ám a boncolási jelentés cáfolta a híresztelést. Siegel gyilkosait sohasem találták meg, kilétük máig rejtély.
