Magyarország kevés lista élén tud az élbolyban szerepelni, ha a gazdasági teljesítményről, versenyképességről van szó, ellenben a korrupciós érzékelési indexek alapján vezető helyen szerepel az Európai Unió tagországai között. Ezt felismerve az unió számos követelményt támasztott a magyar kormánnyal szemben, melyek teljesítésével mérsékelni lehet a korrupciós kockázatokat. Az egyik ilyen elvárás egy korrupcióellenes intézmény felállítása volt, a civil szféra bevonásával. Így született meg a korrupciós folyamatok vizsgálatára, ellenőrzésére az Integritás Hatóság, illetve a mellette működő, a munkáját támogató Korrupcióellenes Munkacsoport, ahol civil szervezetek is helyet kaptak az állam képviselői mellett.
A munkacsoport az idén elkészítette az első jelentését, amelyben több javaslatot megfogalmazott a kormány számára, a korrupcióellenes intézkedések hatékonyságának javítása érdekében. A 2022-es évről szóló jelentésben foglaltak kapcsán nem mindenben értett egyet az állami és a civil oldal, és ez a véleménykülönbség tükröződik tudomásunk szerint a kormány állásfoglalásában is.
- Az előzetes piaci konzultáció hatékonyságának növelése.
- A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács bővítése olyan nem-kormányzati szereplőkkel, amelyek tevékenysége lefedi a közbeszerzési törvény (Kbt.) preambulumában nevesített közérdekű célokat. (Jelenleg különösen a környezetvédelmi és a szociális szempontokat képviselő szervezetek jelenléte hiányzik.)
- A szakmai érdekképviseleteken és kamarákon kívül, a kormánytól és az állami szervektől független civil szervezetek, amelyek a Kbt. preambulumában nevesített közérdekű célok tekintetében szakértelemmel rendelkeznek, az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, illetve ezek módosításának jogsértő módja miatt kérelmet nyújthassanak be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.
- Megvizsgálni annak a lehetőségét, hogyan lehet az egyes támogatások kedvezményezettjeiről statisztikai adatokat gyűjteni és azt publikusan elérhetővé tenni. Az ilyen statisztikai táblázatok az egyes támogatási típusokra szűrhetően tartalmaznák, hogy az adott évben mely piaci szereplők vagy intézmények, milyen konstrukciójú és mekkora összegű támogatás(okban) részesültek.
- Megvizsgálni, hogyan lehet standard kiválasztási eljárásrendben meghirdetett felhívások esetében a mérlegelést igénylő – és sokszor szubjektív megítélést is tartalmazható – értékelési szempontok számát csökkenteni.
- Megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az egyes pályázatok elutasításának oka – az elutasított pályázó anonimitásának fenntartása mellett – publikálhatóvá váljon.
- Alaptörvény 39. cikk (3) bekezdésének felülvizsgálata. Ez tartalmazza az alábbi definíciót: „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”
- A közpénzből ellentételezett szerződések körében a teljesítés igazolása, illetve a kifizetés előfeltételeként a szerződésnek és az ahhoz kapcsolódó minden iratnak a közzétételére, valamint ezzel kapcsolatban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által történő igazolására vonatkozó javaslat.
- Egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatok terén folytatott gyakorlatának felülvizsgálata.
- Az új pótmagánvádas eljárás teljes körű revíziója azzal, hogy különösen az alábbi rendelkezések megváltoztatása indokolt:
- felülbírálati indítvány elutasítása esetén a jogorvoslat lehetőségének hiánya,
- az Integritás Hatóság kivételével a közhatalmat gyakorló szervezetek kizárása a felülbírálati indítvány előterjesztésére jogosultak köréből,
- az Integritás Hatóságot is ideértve minden közhatalmi szervezet kizárása a vádindítvány előterjesztésére jogosultak köréből,
- a vádindítványra vonatkozó, az ügyészség által emelt vádhoz képest szorítást tartalmazó rendelkezések (vádindítvány megalapozottságának vizsgálata, a vádindítvány előterjesztője fellebbezési jogának és rendkívüli perorvoslat kezdeményezésére irányuló jogának a kizárása, túlzottan rövid eljárási idők),
- a vádindítvány benyújtására vonatkozó lehetőség kizárása a 2022. december 31-ét megelőzően tett feljelentések és a 2022. december 31-ét megelőzően indult eljárások esetében.
Az elutasított pontok közül az elsőben arra tett javaslatot a munkacsoport, hogy a közbeszerzés kiírását megelőző előzetes piaci konzultáció során figyelembe vett műszaki, gazdasági észrevételek a mostaninál jobban tükröződjenek az ajánlatkérésekben. A jelentés megállapítása szerint a verseny hiánya, az ajánlatok alacsony száma nagymértékben a közbeszerzési dokumentáció hibáira, versenykorlátozó jellegére vezethető vissza. Az előzetes piaci konzultáció hatékonyságának növelése ez ellen hatna.
A kormány állápontja szerint már tettek lépéseket ennek érdekében, amikor a területfejlesztési miniszternek 2023. október 31-i határidővel megszabták, hogy dolgozzon ki javaslatot az előzetes piaci konzultáció kötelező adattartalmának alkalmassági követelményekkel és értékelési szempontokkal való bővítése érdekében. Támogatja a kormány, hogy a beérkezett véleményeket csak abban az esetben lehessen figyelmen kívül hagyni, ha azt szakmailag megindokolja az ajánlatkérő. Egyebekben viszont azért nem tartják elfogadhatónak a munkacsoport javaslatát, mert az előzetes piaci konzultáció a kormány szerint arra szolgál, hogy az ajánlatkérők tanácsokat kérjenek és kapjanak a piaci szereplőktől, nem arra, hogy közösen ki is alakítsák a tender műszaki tartalmát.
Más javaslatokat azzal hárít el a kormány, hogy vagy már részben megvalósult intézkedésről van szó (a környezetvédelmi érdekek képviselete például szerintük megoldott a Közbeszerzési Hatósághoz és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácshoz delegált feladatokkal), vagy pedig a javaslat nem támasztható alá az uniós irányelvekkel (melyek szerint azoknak kell biztosítani a jogorvoslati lehetőséget közbeszerzési ügyekben, akiknek érdekükben állt vagy áll egy adott szerződés elnyerése és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott, vagy ez a kockázat fennáll; márpedig ez a feltétel a civil szervezetek esetében nem teljesül).
A statisztikai tájékoztatás kapcsán arra hívják fel a munkacsoport figyelmét, hogy az erre szolgáló honlapon részletes információk érhetők el. Nem tartják továbbá kivitelezhetőnek a pályázatok elutasítása okának – anonimitást megőrző – közzétételét, mert „az intézményrendszer számára az nagyfokú terhet ró, ha az elutasítás okára vonatkozóan egy olyan összefoglalót szükséges írni, ami megfelelően anonim, mégis érthetően megfogalmazza az elutasítás okát”. Ráadásul – érvel a kormány – nem lehet annyira alaposan biztosítani az anonimitást, hogy a közzétett adatokból ne lehessen beazonosítani a pályázót.
A munkacsoport hiába érvelt amellett, hogy az állam korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférést azáltal, hogy az alaptörvényben rögzítik, közpénznek számít az állam bevétele, kiadása, követelése. Erre hivatkozva ugyanis közérdekű adatigénylésre sem kell kiadni az uniós forrásból megvalósuló, nemzeti építési beruházásokban részt vevő alvállalkozók adatait. A kormány arra emlékeztet, hogy ez ügyben az Alkotmánybíróság már állást foglalt, megerősítve a kormány álláspontját, szóval nincs itt semmi látnivaló.
Ez ugyanis hagy némi kívánnivalót maga után. A kormány szerint azonban ezzel sincs dolguk, nem látnak kapcsolódási pontot a korrupcióellenes stratégiához, és egyébként is, „Magyarországon a sajtó valamennyi képviselője szóban és írásban is felteheti a kérdéseit a kormányzati szerveknek, az európai gyakorlatban is ritka a Kormányinfó, ahol rendszeres tájékoztatást kap a sajtó.” Tegyük hozzá, kivéve azok a sajtótermékek, amelyeket mondvacsinált okokból rendszeresen kizárnak Kormányinfóról, mint a Magyar Hangot.
A kormány támogatását bíró javaslatok inkább adminisztratív jellegűek, kevésbé fajsúlyosak, mint az elutasított kezdeményezések. Az előbbiek között szerepel, hogy a szakmai kamarák továbbítsák a tagjaik felé az előzetes piaci konzultáció elindításáról szóló értesítőket, hogy a Közbeszerzési Hatóság a Gazdasági Versenyhivatallal együttműködve dolgozzon ki új útmutatót az összeférhetetlenségről, a korrupció és kartell megelőzésérről, valamint bírja a kormány támogatását a részajánlattétel lehetőségének átfogóbb ellenőrzése az egyajánlattevős eljárások csökkentése, illetve a verseny hatékonyságának növelése érdekében. A javaslatok egy részét – amelyek a kormány hatáskörébe tartoznak – a készülő korrupcióellenes stratégiába is átültetik.
