Az országgyűlési választás után sem kap meghívót a Kormányinfóra a Magyar Hang. Az egyik legnagyobb eladott példányszámmal büszkélkedő közéleti hetilap munkatársait a lap 2018-as megalakulása óta nem hívják meg a kormány döntéseit taglaló sajtótájékoztatókra. Az egykori, Simicska Lajos által a harmadik kétharmad után megszüntetett Magyar Nemzet munkatársaival létrejött újság nyomtatását Magyarországon egyetlen nyomda sem vállalta el, ezért azt a kezdetektől a szomszédos Szlovákiában, Pozsonyban készítik. Jelenleg a hetilap átlagosan 11 ezer példányszámot értékesít hetente, előfizetői táboruk 5 ezer fő.
Érdemi választ még nem kapott a Magyar Hang arra, hogy miért nem vehetünk részt a Kormányinfón
– árulta el György Zsombor főszerkesztő a 24.hu-nak. A Magyar Hang munkatársai rendszeresen kérdezik az épület előtt a helyszínre érkező Gulyás Gergely kancelláriaminiszertől, hogy miért nem mehetnek be, a Kormányinfón pedig más lapok újságírói érdeklődtek erről már többször is, de értelmezhető érv még nem érkezett.
Az elhangzottak pedig semmilyen szinten nem állnak meg: leggyakrabban a helyhiányra szoktak hivatkozni, de a szerkesztőség méretét is szóvá tették már. Ezzel szemben rendszeresek az üres a székek a Kormányinfókon, míg a Magyar Hangnál lényegesen kisebb olvasottságú (Magyar Fórum, Magyar Hírlap) részt vehetnek a kormányzati sajtótájékoztatón.
Az egyik Kormányinfón a 24.hu arra vonatkozó kérdésére, hogy miért nem hívják meg a Magyar Hangot, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta, „így is teljes körű a részvétel”. Tavaly decemberben olyan is előfordult, hogy a koronavírusra hivatkozva utasították vissza a hetilap munkatársának részvételi kérelmét, ami azért különös, mert a többi médiamunkás személyesen látogathatott el az eseményre.
György Zsombor úgy nyilatkozott, hogy már több esetben egyeztettek jogászokkal, de nem vitték bíróság elé az ügyüket, mivel ebben a jogi környezetben, hiába tűnik egyértelműnek a hátrányos megkülönböztetés ténye, nem garantálható, hogy megnyerhető lenne egy ilyen per.
Leggyakrabban a bojkott szokott felmerülni megoldásként, de ilyet azért nem várhatunk el a kollégák széles körétől, hiszen a legnagyobb hírportáloknak is alig van lehetőségük egy az egyben kérdezni. Iszonyatosan beszűkült a kérdezés és az információszerzés lehetősége
– mondta György Zsombor.
Orbán Viktor évente egy vagy két Kormányinfón vesz részt, így a jellemzően év elején megrendezett sajtótájékoztatóit rendre nagy várakozás előzi meg, annál is inkább, mert a diplomáciai tárgyalásait követően általában a hazai médiumok két kérdést tehetnek fel, és a legtöbbször ez a lehetőség a közmédiáé és a kormánypárti Origóé.
2019-ben a Magyar Hang mellett a Mérce, az Azonnali, a Klubrádió, az Alfahír és a Direkt36 munkatársai sem kérdezhettek a kormányfőtől. Ekkor jellemzően helyhiányra hivatkozva tartották kint a kollégákat.
Ez egy évvel később is megismétlődött: 2020-ban a Magyar Hang mellett a Mérce, a Direkt36, az Átlátszó és a 24.hu sem tudott bejutni az eseményre. A kormány világos kommunikációjának hiánya miatt a 24.hu és az Átlátszó sem értesült arról, hogy az előző évi protokolltól eltérő módon, telefonon kell regisztrálni az eseményre. Ezt követően egymásnak ellentmondó nyilatkozatok érkeztek a kormányoldalról: Kovács Zoltán arról beszélt, hogy nem feltétlenül volt regisztrációköteles a részvétel, és aki időben érkezett, azt be is engedték.
Miután a 24.hu megírta, hogy a munkatársak az esemény kezdete előtt háromnegyed órával kiértek a helyszínre, Havasi Bertalan a miniszterelnök sajtófőnöke már arról beszélt, lapunk azért nem kapott meghívást, mert nem látogatja Gulyás Gergely évközi Kormányinfóit. Amelyre egyébként lapunk jó ideig nem kapott meghívót, bár amikor ennek ellenére jeleztük részvételi szándékunkat, bemehettünk. Végül sokadik próbálkozásunkra sikerült rákerülnünk a meghívottak számára fenntartott sajtólistára.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) akkor úgy fogalmazott, a 24.hu példája jól kifejezi a kormány stratégiáját: előbb megpróbálják áttolni a felelősségét az újságírókra, majd a saját, önkényes belső szabályaikra hivatkoznak, ami a külső szemlélőt teljesen összezavarja.
2017-ben a TASZ pert indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen, amiért az egyik ügyfelüknek, a MátészalkaLeaks blog újságírójának regisztrációs kérelmére egyáltalán nem érkezett reakció. Ezen a szálon elindulva szerette volna megtudni a jogvédő szervezet, hogy ki az, aki ebben a kérdésben döntést hoz, milyen szempontok alapján válogatják ki a szerencséseket.
Az ügyben egy ombudsmani beadvány is született, amit meglehetősen bizarr indoklással dobott vissza az alapvető jogok érvényesítésével foglalkozó hivatal. Érvelésük szerint nem jelenti a sajtószabadság korlátozását a korlátozott akkreditáció, mert az információkat „számos központi hírszolgáltatótól” át lehet venni.
„A sajtószabadság lényegi elemét képezi, hogy az újságíró saját maga tapasztalhassa meg az eseményt, amiről tudósít, és legyen lehetősége önállóan értelmezni a látottakat. Ezzel nem lehet egyenértékű az MTI tudósításának az átvétele, a sajtószabadság sokkal többet jelent információk puszta továbbadásánál, az újságírói munka lényegét jelenti, hogy az újságíró azt és úgy emelje ki, amit ő fontosnak tart, a téma és az esemény kontextusának egésze alapján. Az ombudsmannak észre kellett volna vennie, hogy ha ez elmarad, az a sajtószabadság korlátozását valósítja meg – értékelt Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője.
A bíróságon a TASZ pert nyert az ügyben. Az ítélet kimondta, hogy
A bíróság kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy számoljon be arról, kik döntenek arról, hogy mit válaszolnak az egyes megkeresésekre, illetőleg, hogy 2017 márciusa és júniusa között hány megkeresést utasítottak vissza, valamint hagytak megválaszolatlanul. A 2018. januári döntésnek bő fél évvel később, 2018 októberében tett eleget a kormányzati szerv.
A TASZ kérésünkre továbbította a kormány válaszát, melyből kiderül, hogy
- a kormányszóvivő dönt arról, ki vehet részt a Kormányinfón,
- illetőleg, hogy a fent említett periódusban mindössze hat alkalommal utasították vissza a részvételt, háromszor pedig nem válaszoltak a megkeresésre.
- Az elutasítás leggyakoribb okai a helyhiány, a regisztráció határideje utáni részvételi kérelem, valamint a nem megfelelő e-mail címre érkezett megkeresések voltak.
Amennyiben tehát továbbra is a 2018. októberi szerepkör van érvényben, úgy 2019 óta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő dönt arról, mely médiumok vehetnek részt a Kormányinfón. Ezzel szemben idén április 21-én a Magyar Hang újságírójának Szentkirályi többször megismételte, hogy „nem ő intézi a sajtóregisztrációt”.
2021 júniusában, amikor Orbán Viktor is részt vett a Kormányinfón, Gulyás szűkszavúan annyit felelt a Magyar Hang újságírójának, Kovács Zoltán dönt róla, hogy ki vehet részt a Kormányinfón. Habár Kovács 2014 és 2018 között valóban betöltötte a kormányszóvivői tisztséget, 2019 óta nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárként vesz részt a kormányzati munkában (igaz a kormány weboldalán ő is kormányszóvivőként szerepel).
Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke szerint nem is feltétlenül volna szükség szabályozásra, amennyiben egy kormányszóvivői tájékoztató ablak segítené a sajtómunkások regisztrációját, ahol egyúttal mindig meghirdetnék a soron következő Kormányinfót. Ebben az esetben nyilván többen élnének a jelentkezéssel, ugyanakkor az érdekvédelmi szervezet elnöke kiemeli, hogy az ezzel járó többlet terheket (például nagyobb termet) azért is biztosítani kell, mert sok sajtóterméknek ez az egyetlen alkalom arra, hogy a kormányt kérdezze.
„A Kormányinfóra vonatkozóan nincsenek külön szabályok, ugyanis a szabályzati keretet mindig a sajtótörvények adják, mint például hogy a sokszínű tájékoztatást biztosítani kell. Ebbe tartozhat bele az is, hogy információhoz jutnak az újságírók, melyet a saját orgánumokon tudnak közölni. Az alaptörvényben is benne van, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. Biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
Ha valamelyik lap nem jut információhoz, akkor nem, vagy csak korlátozottan valósul meg a sokszínű tájékoztatás.
– nyilatkozta lapunknak Kocsi Ilona.
Az érdekvédelmi szervezet elnöke kiemeli, hogy a közelmúltban két órában maximalizált Kormányinfó még tovább szűkíti a tájékozódás lehetőségét, hiszen hét közben rengeteg kérdés összegyűlik, melyekre rendre nem kapnak választ az újságírók. Ráadásul a megszabott időkeretben sem a kormány intézkedéseinek kitárgyalása zajlik. A múlt héten a Telex munkatársa vetette fel, hogy a rendelkezésre álló idő felében a propagandasajtó az ellenzékről faggatja a kormányzati képviselőket.
A Miniszterelnök Kabinetirodától és a kormányszóvivőtől is megkérdeztük, hogy továbbra is a kormányszóvivő dönt-e a részvételről, hogy létrejött-e azóta egy egységes szempontrendszer, ami alapján meghívást kapnak a médiumok a Kormányinfókra, illetőleg, hogy létezik-e bármilyen szervezeti egység, ahol a meghívást nem kapó sajtótermékek panasszal tudnak élni. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, mihelyst megérkezik, frissítjük a cikket.
Addig is egy friss hír: a Magyar Hang csütörtökön tudatta, hogy immár a nyári fesztiválokon sem tud megjelenni kis standjával. Egyik megkeresett szervező sem reagált levelükre.
