Gazdaság

Spórolnak a benzinen a budapesti autósok, inkább élelmiszerre költenek

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
A mérések szerint nem állt talpra a budapesti közlekedés a pandémia óta, kisebb a forgalom, kevesebb benzin fogy. De ez nem marad így tartósan.

Az élelmiszer-infláció sokféle hatásával szembesültünk már az elmúlt hónapokban (egekbe szökő árak, szűkülő kínálat bizonyos termékeknél), de a jelek szerint van egy olyan vetülete is, ami nemhogy elsőre, de másodikra sem jutna az eszünkbe. A közútforgalmi adatok – Budapest esetében legalábbis – azt mutatják a szakértők szerint, hogy az elmúlt években csökkent a forgalom az utakon, aminek egyik magyarázata az élelmiszerek drágulása lehet.

Arról, hogy a fővárosban lanyhult a forgalom, Budapest főpolgármester-helyettese beszélt gazdasági podcastunk, a Della május eleji adásában. A Városháza monitorozza a közlekedés alakulását, melyhez a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mérésein túl egy népszerű autónavigációs program adatait is feldolgozzák – tudatta a podcastban Kiss Ambrus.  Sok információt adnak például a Duna-hidaknál elhelyezett mérőpontok. Ezekből kiindulva fogalmazott úgy Kiss, hogy a Covid-járványt követően nem állt vissza az autós közlekedés a pandémia előtti szintre.

Amit biztos meglepetéssel hallanak a fővárosi dugóban minden nap araszoló és bosszankodó autósok. Érzéki csalódás áldozatai lennének?

Meglepő módon a különböző mérések valóban azt mutatják, hogy Budapesten sem a tömegközlekedés iránti kereslet, sem az autóforgalom nem regenerálódott.

Ha száz egységnek vesszük a 2019-es kihasználtságot, akkor most kábé kilencven százaléknál tartunk

– mondta a műsorunkban Kiss Ambrus. A BKK adatai szerint többnyire ilyen periódusok jellemezték az elmúlt éveket, amelyeket időnként megszakított a forgalom fellendülése egy-egy rövidebb időszakra.

Torzító tényezők

Az autóforgalom alakulásának megítélését több tényező is nehezíti. A bázisul szolgáló 2019-es év tekinthető az utolsó békeévnek, amikor a külső hatások (mint például a járvány az izoláción, a háború az üzemanyagárakon keresztül, vagy akár az iskolai szünetek) még nem befolyásolták az autózást. Az azt követő egyes évek összehasonlíthatóságát viszont bonyolítják a már említett pandémiás, geopolitikai események, és az arra adott kormányzati válaszok. Például az üzemanyag árának fixálása 2021 októbere és 2022 decembere között egyértelműen hatott a forgalomra, torzítva az adatokat.

Az összkép azonban mégis az, hogy a 2020-as években kevesebb autó haladt át a mérési pontokon adott időszakban, és kevesebb utas vette igénybe a közösségi közlekedést, mint 2020 előtt.

Erre egyébként egy fővárosi közgyűlési előterjesztés is felhívta a figyelmet a közelmúltban. A nehéz költségvetési helyzet miatt túlélőcsomagot fogadott el áprilisi ülésén a közgyűlés: az erről szóló előterjesztésben pedig a megtakarítási döntések indoklásaként azt írták egyebek mellett, hogy Budapesten megváltoztak a tömegközlekedési szokások, a Covid óta kevesebben veszik igénybe a közösségi közlekedést, mint korábban.

Farkas Norbert / 24.hu

Ez egy olyan tartós helyzetnek ígérkezik, amihez hozzá kéne igazítani a fővárosi tömegközlekedés szervezését. Ami jelentheti például a járatok ritkítását. Kiss Ambrus szerint azonban nincs szükség erre, mert nem arról van szó, hogy egyes járatokra ne lenne már szükség, legfeljebb arról, hogy bizonyos járatokat jelenleg kevesebben vesznek igénybe. A forgalom egy része már visszaépült a tömegközlekedésben a Covid óta, de a főpolgármester-helyettes szerint a home office elterjedése meghatározó tendencia volt az utóbbi években, ami nemcsak a buszok, villamosok, hanem a személyautók forgalmára is mérséklő hatással volt (az üzemanyagárak mellett).

A Magyar Autóklub (MAK) szerint is érzékelhető a forgalom csillapodása a fővárosban. A TOM-TOM nemzetközi forgalomfigyelő szolgáltatás szerint Budapest belső zónájában csúcsórában jobb az átlagos haladási sebesség, azaz a torlódásmentesség, mint a hasonló európai városokban – mondta lapunknak Gyulainé Tóth Zsuzsa, a MAK Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának alelnöke.

Ennek legfőbb oka minden bizonnyal az élelmiszer-infláció, de jelentős hatása volt a decemberi benzináremelésnek, valamint a home office széles elterjedésének széles körben, illetve az M3-as metró üzembe helyezésének

tette hozzá. Kérdésünkre kifejtette, hogy a 37–40 százalékos élelmiszer-infláció megváltoztatta a lakosság fogyasztási szerkezetét: a havi jövedelemből többet kell költeniük a boltokban, ezért ott igyekeznek spórolni, ahol tudnak – például az autóhasználaton. Ez azonban nem ígérkezik tartós állapotnak: az üzemanyagok és az élelmiszerek ára várhatóan konszolidálódni fog, a visszatérő vásárlóerő pedig újra fellendíti majd a gépjárműforgalmat. Felvetődik, hogy a Lánchíd forgalmi rendjének megváltozása is kedvezően befolyásolta a Belváros közlekedési intenzitását, de a szakértő szerint annak meg kellett volna mutatkoznia a közösségi közlekedési utazások trendjében is, ám ilyenről nem szólnak a híradások.

Átmeneti csúcsok

A Budapesti Közlekedési Központ mérései azt mutatják, hogy 2021 eleje óta három olyan időszak volt, amikor a forgalom intenzitása átmenetileg meghaladta a 2019-es évit. Először 2021 májusa és októbere között került a bázisév fölé az érték, ezt követően 2022 áprilisa és júniusa között, harmadszor pedig a legutóbbi időben, idén januárban. A köztes időszakokban 90–95 százalék között ingadozott ez az érték. Ennél is látványosabb a tömegközlekedési eszközök kihasználtságának visszaesése: a főbb autóbuszvonalak heti átlagos utasszáma az utóbbi bő három évben jellemzően 50 és 80 százalék között ingadozott, mostanában tapasztalni növekedést ebben.

Fontos információval szolgálnak az üzemanyag-fogyasztási statisztikák is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint idén az első három hónapban 75 millió liter benzin fogyott Budapesten. Ennél kevesebb az első negyedévi fogyasztás az elmúlt években csak 2021-ben volt (69 millió liter), tehát a Covid időszakában. A referenciaévnek tekintett 2019-ben még 77,9 millió litert tankoltak benzinből a fővárosban. Tavaly pedig bő 80 millió litert, de abban az évben fixált áron lehetett vásárolni a benzint.

Az üzemanyag-fogyasztási adatok alapján tehát igazolni lehet, hogy a fővárosban csökkent az igény az autóhasználatra a jövedelmi viszonyok változása miatt, de a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára arra hívja fel a figyelmet, hogy a városhatár menti, közigazgatásilag nem Budapesthez tartozó kutak is nagy forgalmat bonyolítanak, a telitankolt autók pedig a főváros úthálózatát használják, ez tehát árnyalja a képet. Grád Ottó szerint országosan idén átlagos vagy attól kicsit elmaradó lehet az üzemanyag-forgalom: sok múlik az idegenforgalmi szezonon, az áthaladó turisztikai forgalmon, valamint a hazai vásárlóerő megerősödésén, illetve a benzinárak alakulásán.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik