Belföld

Teréz körúti robbantás: perújítást kértek P. Lászlóék, nyolc igazságügyi szakvéleményt adtak be

Lakatos Péter / MTI
Lakatos Péter / MTI
Perújítást kért a bíróságtól a Teréz körúti robbantás miatt életfogytig tartó fegyházra ítélt P. László ügyvédje igazságügyi szakértői vélemények alapján. P. László apja szerint önmagukért beszélnek a bizonyítékok, és mindent megtesz azért, hogy bizonyítsa fia ártatlanságát.

Perújítást kezdeményezett a bíróságnál a Teréz körúti robbantás miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt P. László ügyvédje, Keviczki István.

A védő a birtokunkba jutott iratok szerint nyolc igazságügyi szakvéleménnyel igyekszik alátámasztani védence ártatlanságát, és azt kéri a törvényszéktől, hogy mentse fel, vagy enyhébb büntetést szabjon ki a többszörösen minősített emberölés kísérlete és terrorcselekmény miatt elítélt ügyfelére. P. László a döntés értelmében leghamarabb harminc év után szabadulhat feltételesen a büntetéséből.

A bűncselekmény 2016. szeptember 24-én este történt a Teréz körúton. A jogerős ítélet szerint P. László egy általa készített és működésbe hozott pokolgéppel életveszélyesen megsebesített két rendőrt azért, hogy megszerezze a fegyvereiket. Ám amikor látta, hogy életben maradtak a rendőrök, a fegyverek nélkül távozott. A két törzsőrmester maradandó sérüléseket szenvedett, életüket csak a gyors orvosi segítség mentette meg. Nyolc hónapig tartott a kezelésük és a rehabilitációjuk, mielőtt újra dolgozni tudtak.

Az ítélet szerint a tettes a merénylet előtt próbarobbantásokat végzett saját készítésű bombákkal a vidéki otthona közelében lévő erdőben, és alaposan tanulmányozta a kiválasztott helyszínt, majd több kilogramm szeget tett a Teréz körúton felrobbantott pokolgépbe, hogy fokozza a hatást. A tette után nem sokkal pedig úgy akart pénzhez jutni, hogy egymillió eurót tervezett követelni a Belügyminisztériumtól azért, hogy ne kövessen el újabb merényleteket.

Fülöp Dániel / 24.hu P. László tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken 2018. június 18-án.

P. László 2017 márciusában bekente, majd leszerelte az őt figyelő kamerát a Venyige utcai cellájában. Ezt követően bevitték az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI), ahol több mint egy hónapig haloperidol- és rivotrilinjekciós terápiában, illetve gyógyszeres kezelésben részesült, majd megpróbált öngyilkos lenni. Ezután több hónapig gyógyszeres kezelést kapott. P. Lászlót 2017. december 13-án ismét bevitték az IMEI neuropszichiátriai osztályára, ahol nyolc napig ismét haloperidol- és rivotrilinjekciós terápiát kapott. Karácsony előtt három nappal vitték vissza a börtönbe ahol rivotrilt adtak neki, majd megszüntették a gyógyszeres kezelését.

A férfi büntetőpere egy hónappal később, 2018. január 31-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. P. László az elsőfokú tárgyaláson érdemi indoklás nélkül visszavonta a nyomozati szakban tett beismerő vallomását, és meglehetősen zavartan viselkedett. Lefeküdt a vádlottak padjára, mert fáradtnak érezte magát, majd amikor az őrök megpróbálták jobb belátásra bírni, a földre vetette magát. A kiérkező mentőorvos szerint szándékosan tanúsított rendzavaró magatartást. A férfi később részt sem vett a tárgyalásokon, így a távollétében hirdették ki az első-, majd a másodfokú ítéletet is.

A birtokunkba jutott perújítási indítványban az informatikai, a vegyész, a fizikus, a mérnöki és a pszichológusi szakértő is kétségbe vonja a jogerős bírósági ítélet állításait és bizonyítékait.

Fontos, hogy jogerős ítélet ellen csak meghatározott esetekben lehet perújítással élni, például akkor, ha olyan új bizonyíték merült fel, amit nem bírált el a bíróság. De ez is csak akkor adhat okot a perújításra, ha kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna a perújító félre, ha elbírálják azt. Ok lehet a perújításra az is, ha a terhelt hamis szakértői vélemény vagy hamis tanúvallomás alapján veszítette el a pert. P. László ügyvédje az újonnan feltárt bizonyítékokra és igazságügyi szakértői véleményekre hivatkozva kérte a perújítást a birtokunkba jutott iratok alapján. Álláspontja szerint a szakértői vélemények egyértelműen alátámasztják, hogy nem az ügyfele robbantott 2016 szeptemberében a Teréz körúton.

Az informatikus szakértő szerint például kizárt, hogy P. László követte el a bűncselekményt. A digitális felvételek alapján arra jutott ugyanis, hogy 167 centis volt az elkövető, míg P. László 185 centi magas.

A szakértő értékelte az eljárásban korábban részt vevő szakértők által készített szakvéleményeket is. Ebben az egyik szakértő 169,5 centisnek határozta meg az elkövető magasságát a nyomozati szakban, majd ezt 168–182-re módosította a tárgyaláson. Egy másik szakértő 174–175 centinél alacsonyabb személyt azonosított elkövetőként az első két mérés után, a harmadik után pedig arra jutott, hogy legfeljebb két centivel lehetett magasabb 174-nél az elkövető.

A szakértő azonosított egy gyanúsan viselkedő csuklyást, valamint egy kopasz személyt is a közelben lévő szolárium kamerafelvételén, akik a helyszínen tartózkodtak, de nem azonosították és nem is hallgatták ki őket a büntetőeljárás során.

A robbantás előtt és után is együtt haladtak, illetve a robbantás után a Terez körút–Király utca kereszteződés Blaha Lujza tér felé néző sarkán figyelték a robbantás helyszínét. Közülük a csuklyás alak olyan mozdulatot tesz, mintha a mandzsettájában lévő mikrofonba beszélne, majd mindketten nyugodtan viselkedve távoznak a helyszínről. Nekik azért van jelentőségük, mert a viselkedésük arra utal, hogy közük lehet a robbantáshoz, ahogy egy úttesten keresztbe átszaladó harmadik személynek is

– írta az informatikai szakértő, aki azt is kifogásolta, hogy több olyan kamerafelvétel sem képezte a nyomozati anyag részét, mely releváns részleteket tartalmazhat az üggyel kapcsolatban. De cáfolta például azt a P. László vallomásában lévő állítást is, hogy a robbantás időpontjában több személy is volt a két járőr és az ablakmélyedésbe húzódó ember között. Szerinte az sem felel meg a valóságnak, hogy az elkövetőként azonosított személy levette a horgászsapkát a fejéről fél órával a robbantás előtt, mert 18 perccel előtte még rajta volt.

A védelem által felkért pszichológus szakértő szerint a Belügyminisztériumba érkezett email és a P. László laptopján talált dokumentum stílusa, az abban használt szavak „nem egyeztethetők össze” a terhelt egyéniségével annak katonás megfogalmazása miatt. „A terhelt korábbi életszakaszaiban nem volt kimutatható olyan körülmény vagy átlagot meghaladó agresszivitás, ölési szándék, amely robbantásos cselekmény elkövetésére ösztönözte volna. Korábbi vallomásaiban sem az előadás módjaiban, sem annak tartalmában nincs jele ölési szándéknak” – állítja.

Fülöp Dániel / 24.hu

A beadványban megszólaltatott vegyészszakértő azt emelte ki, hogy a P. László beismerő vallomásában megadott bombarecept nincs összhangban a robbantás helyszínén talált anyagmaradványokkal. „Ammonium-nitratot, HMTD-t és karamellt kellett volna kimutatni a cselekmény helyszínén akkor, ha az ítéletben leírt bomba robbant volna fel.” A vegyészszakértő szerint a HMTD nem bomlik le teljesen a robbanás során, hanem egy része szétszóródik, ahogy a cukor bomlása során keletkező karamell is. Állítása szerint kifejezetten keresték a hatóságok a helyszíni szemlén ezeket, de csak ammónium-nitrátot találtak.

Az elektronikai szakvélemény szerint több bűnjelet kellett volna találni a Teréz körúton, ha az elítélt vallomásában szereplő távvezérelt bomba robban fel:

Két darab izzógyújtó maradványt azonosítottak a helyszínen, pedig ott három darab izzófoglalatnak kellett volna lennie, ha az elkövető a vallomásában vagy az emailban rögzített módon hozta volna működésbe a bombát.

A bíróság ellenben bizonyítottnak találta, hogy P. László négy csomag távirányítót és vevőegységet vásárolt egy kft.-től, és ebből kettőt el is használt próbarobbantásokra. A szakértő szerint két vevőegységet találtak a nyomozók a férfi homokkomáromi otthonában tartott házkutatás során. Ugyanakkor a perújítási kérelem szerint ha a férfi két vevőegységet elhasznált a próbarobbantások során, kettőt pedig az elkövetéskor, akkor nem maradt volna egy sem.

A védelem által felkért igazságügyi forenzikus fizikai szakértő szerint túlságosan szabályosan helyezkedtek el a terhelt DNS-ét hordozó bűnjelek. Számításai szerint 0,004 százalék az esélye annak, hogy az öt bűnjel ennyire egyenes vonalban szóródjon ki a robbanás középpontjától. Azaz 99,996 százalék az esélye annak, hogy nem spontán szóródtak ki így a bűnjelek, hanem valamilyen külső beavatkozás miatt helyezkedtek el így.

Az informatikai igazságügyi szakértő a terhelt mobileszközeinek a tartalmát elemezte, és álláspontja szerint ezekben nem volt nyoma annak, hogy P. László robbanószer készítésével kapcsolatos oldalakat töltött le vagy nézegetett volna.

Keviczki István a beadványban azt írta, hogy ezek az új bizonyítékok mind azt valószínűsítik, hogy a védencét minden terhére rótt bűncselekmény alól fel kell menteni. Ezért azt kérte a bíróságtól, hogy a perújítás elrendelésével szakítsák félbe védence büntetésének végrehajtását.

P. László apja azt mondta, mindent megtesz azért, hogy bizonyítsa fia ártatlanságát. Úgy fogalmazott, hogy minden „eltussolt, releváns bizonyítékot” nyilvánosságra hoznak, ha „újabb elfogult eljárás” jeleit látja, vagy elutasítják a perújítási indítványukat. Elmondása szerint három éve fordultak panasszal az Alkotmánybírósághoz, ám azt azóta sem bírálták el.

Lakatos Péter / MTI A Teréz körúton előző éjszaka történt robbantás nyomai 2016. szeptember 25-én, a helyszínelés után.

„Bár a demokráciákban állítólag a bűnösséget kellene bizonyítani valós bizonyítékokkal, itt fikciókkal és nyomásgyakorlással akarták igazolni a terhelő tényállásokat. A lejáratás, az alvásmegvonásos állapotba hozás, az állandó fizikális fenyegetettség és a durván sulykoló szóbeliség megtette a hatását, az ügyészi hitegetés, a «bármikor visszavonható» vallomás lehetősége pedig elérte a célját. A fiam négy hónapi idegi fárasztás után vallomást tett a szabadlábra helyezése érdekében, amit az első tárgyaláson visszavont. A valódiságát sem vizsgálták, csak kimazsolázták belőle a terhelőnek ható motívumokat” – állította az apa, kifogásolva azt is, hogy nem vitték helyszíni kihallgatásra a fiát, és nem is végeztek felismertetést a tetthelyen tartózkodó szemtanúkkal.

Törvénytelennek tartja azt is, hogy másfél órás „ több szempontból szabálytalan házkutatást” rendeztek a házában a szemle előtt, ahol maroknyi robbanószert is találtak. Többször is kérték az akkori védővel, hogy zárják ki ezek eredményét, de hiába. A legjobban azonban talán attól akadt ki, hogy a fia 15 centivel magasabb, mint amilyen magasnak a szakértők az elkövetőt vélik.

Kizárták az eljárás egyetlen szabályos felismertetéses tanúkihallgatását, amely 170 centiméteres magasságra, göndör, sötét hajra és cigarettázó elkövetőre vonatkozott, és amely minden részletében kizárta volna a fiamat a gyanúsításból. Ha csak a kirendelt igazságügyi szakértők által elvégzett magasságmérések adatait kiegészítették volna a fiam magasságának megmérésével, amire nem voltak kíváncsiak, akkor le sem tartóztathatták volna őt

– mondta.

„Nemcsak, mint apa, de mint polgár is mélyen felháborítónak tartom, ha meggyanúsítanak valakit ártatlanul, majd nem folytatnak tisztességes eljárást és nem hoznak a törvény szerinti ítéletet. Ha már tévedtek, vagy mindenképp kellett egy balek a nyomozás eredményessége és a váderedményesség sikere érdekében, akkor korrektebb lett volna, ha keresnek egy olyan embert, aki bevállalja, hogy pénzért vagy valamilyen kedvezményért leüli a büntetést” – fogalmazott.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik