Belföld

Legkorábban harminc év múlva szabadulhat a Teréz körúti robbantó

Életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla kedden a Teréz körúti robbantás vádlottját. P. László legkorábban 30 év múlva bocsátható szabadon feltételesen.

A férfit emberölés kísérletében, robbanószerrel való visszaélésben és terrorcselekmény kísérletében is bűnösnek találta a bíróság első fokon, és életfogytig tartó fegyházra ítélte azzal, hogy legkorábban 25 év múlva szabadulhat. Kalina József bíró indoklásában kiemelte, hogy bár nem szokás kísérleti szakaszban maradt bűncselekményért életfogytiglani fegyházat kiróni, tekintettel az elkövetés gátlástalanságára és arra, hogy olyan hétvégi időpontban történt a robbantás, amikor sokan voltak a helyszínen, indokolt a büntetés. Arra is kitért, P. László úgy akart pénzhez jutni, hogy olyan emailt juttat el a Belügyminisztériumba, amiben újabb robbantásokat helyez kilátásba, ha nem fizetnek neki egymillió eurót.

A Fellebviteli Főügyészség viszont a befejezett terrorcselekményt látta bizonyítottnak, ezért indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jelentősen súlyosítson a vádlott feltételes szabadságra bocsáthatóságának az idején.

P. László ügyvédje, Szikinger István vitatta az elkövetést, és elfogadhatatlannak tartotta a többi közt a pszichológusi, a vegyészi és a toxikológiai szakértői vélemények megállapításait. Újabb szakértők meghallgatását és a korábban meghallgatott több tanú ismételt meghallgatását indítványozta. Újvári Ákos tanácselnök azonban az összes indítványát elutasította, így túl sok meglepetésre másodfokon sem lehetett számítani.

Nyírfa Ilona ügyész a perbeszédében azt mondta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást szakszerűen és széleskörűen folytatta le. Abban viszont szerinte tévedett, amikor befejezetlennek tekintette a merényletet. Az emberölési kísérlet tipikus példájának nevezte az esetet. És azt kérte a táblabíróságtól, hogy súlyosítson az ítéletén, és a vádlottat 25 évnél csak lényegesen később lehessen feltételes szabadságra bocsátani.

Szikinger István védőbeszédében kiemelte, hogy senkit nem szabad úgy elítélni, ha csak egyetlen olyan bizonyíték van, hogy nem ő a tettes. Márpedig a szakértők szerint csak 174-175 centis a tettes, miközben P. László 183 centiméter magas.

Szikinger megkérdőjelezte ügyfele elmeorvosi szakvéleményeit is. Nem értette, hogy ha a szakértők szerint teljesen beszámítható P. László, akkor miért részesítették kétszer is a legsúlyosabb elmebetegeknek járó injekciós kezelésben az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben.

Valamennyit tudtam aludni és felkészültem mindenre, amire lehetett. A fiamnak pedig megígértem, hogy ha elmeszelik, akkor nem fog itt véget érni az ügy. Az ötvenes években volt ilyen, hogy a vádlottnak kell bizonyítania az ártatlanságát. Nem tudom, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak még, de ha kell akkor Strasbourgig is elmegyek az igazságért. Biztos, hogy nem fogom annyiban hagyni a dolgot, ha elmeszelik

– magyarázta P. László édesapja az ítélethirdetés előtt a folyosón, hozzátéve, fia azért nem jött el az ítélethirdetésre, mert színjátéknak tartja az egészet.

Az ítélőtábla egyetértett a Fellebbviteli Főügyészség súlyosító minősítésével. P. Lászlót többszörösen minősített emberölés kísérlete és más bűncselekmények miatt életfogytig tartó fegyházra ítélte, azzal hogy leghamarabb 30 év múlva bocsátható szabadon feltételesen. A táblabíróság a történteket terrorcselekmény bűntettének minősítette. P. Lászlót emellett kötelezték az eljárás során felmerülő 110 millió forintos bűnügyi költségből 40 millió forint megfizetésére is. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs.

Kiemelt kép: a szerző felvétele 

Olvasói sztorik