Nikolausz Kopernikusz lengyel szerzetes, a heliocentrikus világkép kora újkori megalkotója, a modern csillagászati ismeretek úttörője 480 éve, 1543. május 24-én hunyt el. Már egészen fiatalon megismerkedett a matematikával, csillagászattal, a görög nyelvvel és később pedig az orvostudomány doktori címét is megszerezte – írja a Rubicon.
Igazi polihisztor
Mindemellett a politikai életben is részt vállalt, sőt, katonai erényeket is csillogtatott: az 1519-21-es porosz-lengyel háborúban sikeresen szervezte meg a vár védelmét. A tudós közgazdasági téren is zseninek bizonyult, az I. Zsigmond lengyel király által tervezett pénzügyi reformok kidolgozásában is segített.
Sokoldalú tevékenysége ellenére élete nagy részét mégis csillagászati megfigyeléseivel töltötte.
A csillagászat úttörője
Ógörög tudása segítségével még egyetemi tanulmányai alatt megismerkedett Szamoszi Arisztarkhosz ókori ideájával, aki elsőként vetette fel, hogy a Föld, a többi ismert bolygóval együtt a Nap körül kering.
A heliocentrikus világkép tézisének alapos kidolgozására egészen 1532-ig kellett várni, ekkor fejezte be Kopernikusz a hat könyvből álló De revolutionibus Orbium Celestium című hatalmas munkát.
A mű ezért sokáig kéziratként porosodott, Kopernikusz végül egy wittenbergi matematikus, Georg Joachim Rheticus rábeszélésére hajlandó volt kinyomtatni munkáját. A tudós állítólag pár órával azután, hogy kezébe vette művének első példányát meghalt.
