„A nemzetnek 1848-49-ben nem Kossuthja vagy Széchenyije volt, nem Petőfije vagy Arany Jánosa, hanem Kossuthja és Széchenyije, Petőfije és Arany Jánosa. Nem a nemzet építője az, aki csak vagy-vagyokban tud gondolkodni” – mondta a pártelnök a rendezvény több száz résztvevője előtt. Hozzátette: 1848 hőseit nemcsak a közös ellenfél volt képes egy oldalra állítani, hanem az a történelmi felismerés, mi áll Magyarország érdekében, és azt milyen módon lehet valóra váltani.
A forradalom résztvevői akkor megértették, merre megy a világ, s abban hol kell a szabad, szuverén Magyarországnak helyet foglalnia. “Ma hány olyan pontot lehetne megfogalmazni, amelyben a túlnyomó többség egyetértene? – tette fel a kérdést.
Dávid Ibolya szerint a XXI. századi Magyarország nemzedékeinek puskaropogás és háborúk nélkül olyan nehézségekkel kell megküzdenie, amelyek másfajta eszköztárt tesznek szükségessé. Szükség van bátorságra: az egyetértésre alapvető kérdésekben, a tisztességes párbeszédre, az értékek menti vitákra, egy-egy közös cél, a nemzet igazi érdekeinek megfogalmazására – fogalmazott.
