Gazdaság

Nagyon nem fog tetszeni Orbánéknak az új EU-s szankciós csomag

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Az Európai Unió a háború kezdete előtt egy nappal vezette be az első szankciós csomagot az Ukrajnát lerohanó Oroszország ellen, és ezt az elmúlt egy évben további kilenc követte. Diplomáciai és energetikai, gazdasági és pénzügyi korlátozások mellett 1473 embert és 205 szervezetet tiltottak ki és 21,5 milliárd eurónyi vagyont zároltak, plusz 300 milliárdot tesz ki az orosz jegybank EU-ban és G7-országokban zárolt vagyoni eszközeinek összege. Milyen hatásuk volt az intézkedéseknek, és mit hoz a 11. csomag?

Becslések szerint az Oroszországi Föderáció több mint 10 ezer szankciót vetettek ki, 6680 korlátozás érint magánszemélyeket, az orosz politikai és gazdasági elitet gyengítve. A megszorítások számának nagyságrendje a szankciós politika nehézségét is mutatja: sok ezer korlátozás sem tudta térdre kényszeríteni Oroszországot – olvasható a Népszava cikkében.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) és a kieli Világgazdasági Intézet (IfW) arra a következtetésre jutott, hogy az orosz export tartósan 36 százalékkal, az import pedig több mint 30 százalékkal csökkent, számolt be erről a Euronews októberben. Ukrán forrást óvatosan érdemes kezelni ez ügyben, de Oleh Nikolenko külügyi szóvivő az Európai Tanács, a Világbank és az IMF adataira támaszkodva mutatta be a szankciók hatását. Ezek szerint Oroszország GDP-je 5,5-9 százalékkal csökkent (az év egészében 2,1 százalék lett a zsugorodás mértéke), a kereskedelmi forgalom 30-35 százalékkal esett vissza, az infláció elérte a 22 százalékot, a bruttó nemzeti össztermék 40 százalékát adó mintegy ezer külföldi cég elhagyta az országot, az EU-ba irányuló olajimport pedig az év végére 90 százalékkal csökkent.

Az orosz gazdaságot 30 évvel visszavetették. Nem igazak azok a kijelentések, hogy az európai szankciók nem hatnak ki az orosz gazdaságra

– állította Oleh Nikolenko.

A Gazprom nyeresége 72 százalékkal csökkent. Az orosz gazdaság a kamatbevételek beérkezése miatt is bajban van. A tervezett 48,68 milliárd rubelnek csak kevesebb mint negyedét könyvelhették el az ország külföldi adósaitól tavaly, persze nemcsak a szankciók, hanem a fejlődő országok költségvetési gondjai miatt is. Deák András György Oroszország-szakértő az InfoRádióban elmondta: bő kétszázalékos reálgazdasági GDP-csökkenés volt 2022-ben Oroszországban, de a szankciók hatásait csak az idei év elején látjuk kibontakozni. Az év első két hónapjában összejött a teljes ­hiány az államháztartásban. Az orosz gazdaság idei teljesítését 0,7 százalékra várja az IMF.
Az Európai Unió számításai szerint az uniós exporttilalom által érintett áruk értéke a háború kezdete óta 43,9 milliárd euró, az importtilalom által érintett áruk értéke pedig 91,2 milliárd.

Vagyis 2021-hez viszonyítva az export 49 és az import 58 százalékára vonatkoznak a szankciók. Működésük bizonysága Oroszország közeledése Kínához: a korábbi kapcsolatait elvágó Vlagyimir Putyin egyre jobban ki van szolgáltatva Hszi Csin-ping népköztársaságának.

Tervezik a 11. szankciós csomagot

A kivételezési eljárásokra az orosz agresszió egyéves évfordulóján a 10. szankciós csomag tárgyalása hozott szemléletes példákat (ekkor tettek tiltólistára először olyan személyeket, akik ukrán gyerekek Oroszországba deportálásáért felelősek). A lengyel jóváhagyás feltétele volt, hogy a további büntetőcsomagokban már szerepet fog kapni a nukleáris ágazat és a gyémántimport.

Előbbit Magyarország, utóbbit Belgium ellenzi, de a 11. csomag, amelyet Mateusz Morawiecki kormányfő szerint májusban akarnak elfogadni, érinteni fogja az atomenergetikai területet.

A Reuters szerint Oroszország legnagyobb villamosenergia-termelő vállalata,

a Roszatom elleni szankciókról lesz szó, és az orosz nukleáris ágazat európai korlátozására törekszenek.

A 10. csomagot Lengyelország azért is blokkolta, mivel Olaszország német támogatással mentességet kért az orosz szintetikus gumi uniós importtilalma alól. Végül a büntetőintézkedések kiterjedtek erre és az aszfaltra is.

Ebben a csomagban szerepeltek először olyan szervezetek – hét iráni cég –, amelyek drónokkal látják el az orosz hadsereget. Ezek a pilóta nélküli repülők polgári célpontok elleni támadásokért is felelősek. Szankciós listára került Irán mellett Belarusz is az Ukrajna elleni invázióban való részvétele miatt. Az Európai Tanács ugyanakkor arról is döntött, hogy a szankciók kijátszásának elkerülése érdekében megtiltja az EU-ból exportált, katonai-polgári kettős felhasználású áruk és technológiák oroszországi tranzitját is.

Josep Borrell Twitter-posztjában ekkor úgy fogalmazott, hogy „továbbra is egységesek vagyunk abban az elhatározásunkban, hogy csorbát ejtsünk Oroszország háborús gépezetén”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik